Zalai Hírlap, 2013. március (69. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-13 / 61. szám
2013. MÁRCIUS 13., SZERDA Nem zavarja a szemét a szemét? Nagykanizsa - Milyen csodálatos volt a téli táj, fehér hó ropogott a lábunk alatt! Minden szép és letisztult. Mára azonban mindez már a múlté. A hó elolvadt és latyakká változott. De nem is ez a nagyobb probléma, hanem az, hogy amit a hó hosszú ideig eltakart, az most újra előtűnik, és csöppet sem kecsegtető látvánnyal szolgál. Igen, ez a hófödte szemét. Az ember megy pár lépést és mit lát? Eldobott csokis papírt, zsebkendőt, cigarettacsikket. Borzasztó látvány, de ha fel is szedném, szednénk, másnap újra ugyanúgy találnánk mindent. Nem is tudom, mire gondol az az ember, aki csak egy laza mozdulattal elhajítja a szemetet az utcán. A legszörnyűbb az, hogy már nemcsak a földre dobják el az emberek a mocskaikat, hanem - szórakozásból - belegyömöszölik a fa törzsébe a használt zsebkendőjüket, vagy egyszerűen az addig egészséges bokorba hajítják szemetüket. Nemhogy a látványa nem szép, de a tett maga is egy romboló tevékenység. A Földünket védenünk kell, nem rombolnunk. Az emberek lusták. Lusták elmenni a pár méterrel odébb lévő szemeteshez, mert olyan nagyon megerőltető lenne, és elfáradna benne a testük-lelkük is. Sajnálatos, de ilyen a világ, a mai ember így gondolkodik, vagy inkább nem gondolko (tisztelet a kivételnek), és ha így haladunk, akkor ez csak rosszabb lesz. Te is tehetsz a környezetünkért! Ne sajnáld azt a pár lépést azért, hogy helyesen cselekedj! Hidd el, a Föld majd meghálálja neked, ha így szól! ! Tislér Judit Anna Battyány Lajos GimnáziummaM_ Ne sajnáljuk megtenni azt a pár lépést hogy helyesen cselekedjünk Segíteni és adni jó! Nagykanizsa - A Családsegítő Központ Nagykanizsán idén március 9-én, szombaton rendezte meg immár hagyományos jótékonysági koncertjét. A belépő tartós élelmiszer volt, mindenki annyit hozott, amennyit jónak látott. A koncerten a második osztályostól a nyugdíjasig minden korosztályból volt fellépő, valamint a műsor elején a város polgármestere, katolikus főesperese és református lelkésze szólalt fel. Mondanivalójukban hangsúlyozták a hála, a szeretet és a hit fontosságát. Családias hangulatban telt a rendezvény. A templomot, mely helyet adott a rendezvénynek, megtöltötték a nézők és a fellépők, néhány fotós, újságíró, riporter, operatőr. Mindenki találkozott kedves ismerősökkel, ilyenkor szálltak a mosolyok a templom egyik végéből a másikba. A kicsik elénekelték, eljátszották a szederszedés örömeit, a nagyobbak énekeltek, hangszeren játszottak, a felnőttek közül volt, aki verset mondott. Néhány fellépő csoport a nézőket is bevonta az éneklésbe. A műsor végén - ahogy az lenni szokott - az emberek szétszéledtek, mégis mindenki vitt és hozott is magával valamit. Vida Ágnes Batthyány Lajos Gimnázium SÉTATÉR Petőfi, a miénk! Süssünk Nagykanizsa - Petőfi Sándor. Ha meghalljuk ezt a nevet, ma is minden ember szeme felcsillan: a miénk! Pedig a világunk manapság olyannak tűnik, mintha csak azokat az embereket ismernénk el, ismernénk fel, akik a tévében szerepelnek. Ezt a nevet mégis mindenki ismeri. Pedig Petőfi nem volt celeb. Nem énekelt a Megasztárban, még csak nem is volt a Barátok közt szereplője. A sok irodalomóra után, megannyi történelemleckét magunk mögött hagyva az első gondolat e név hallatán: 1848. A második? Talán a Nemzeti dal. Kiskoromban sok verset tanultam a nagymamámtól, a szívemhez mégis Petőfi állt a legközelebb. Csak később tudtam meg, hogy a nagyimat nem véletlenül alakítóul így. Ő is varsek között nőtt fel, hiszen édesapja, az én dédapám a versek szerelmese volt. Nemrég nyert értelmet a sok kis darabka, s állt össze egy képpé. A dédapámat Nagy Istvánnak hívták, mégis ha végigolvassuk egy versét, a jobb alsó sarokban ezt az aláírást találjuk: Petrovics. A nagyi így nőtt fel. Egy igazi Petőfi-rajongó apával. Ha visszagondolok, nem is csodálom, hogy a mamám kutyáját Morzsának hívták. Aztán épphogy beültünk az iskolapadba, máris Petőfiverseket találtunk magunk előtt. Az első memoriterek, történelemleckék hozzá köthetőek. A gimnáziumban már megpróbálkoztunk azzal is, hogy megismerjük, megértsük, ki volt. Hogy lássuk, aki tenni akar, az tenni is tud. Ehhez nem kevés kitartásra és szorgalomra volt szükség. Ezzel - lássuk be - sok mindenkinek példát mutathat (és mutatott is) a világban. Nem hiszem, hogy véletlenül állítottak Petőfi-szobrot Kínában. És mindaközben, hogy harcos volt, erős volt, benne volt az is, ami egy kamaszlány életében igencsak dobogóshelyen áll. Mi más is lehetne, mint a szerelem. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szerelme az irodalom talán legszebb verseit szülte. Ezen versek minden szava szívhez szóló, mégsem felületes. Az igazi szerelemről szólnak. Arról, amit mindenki keres, amiről mindenki reméli, hogy egy nap megtalálja. Ezért lehetünk büszkék Petőfire. A mi költőnk és egyben mindenkié, hiszen mindenki, minden hangulatban, bármit érez, bármire vágyik, találhategy Petőfi-verset, amely mintha csak hozzá íródott volna, mintha csak neki szólna... z' Kardos Vizsieti Batthyány Lajos Gimnázium xatthyány Lajc Petőfi Sándor versei között mindig találhatunk olyat ami nekünk szól szerelem Nagykanizsa - Sokfajta „első" történik velünk, mialatt felnövünk. Az első, nap az iskolában, az első egyet és az első csók is vtprtj az első szerelem. A tavasz közeledtével nemcsak a fák húznak virágköntöst, de az emberek arca is kivirul. Ilyenkor mindenki kedvesebb, mindenki szívesen barátkozik. De mi történik, ha egy átlagostól eltérő helyen, egy átlagostól eltérő napon megismerünk valakit? Egy különleges embert. Talán akkor még nem is sejtjük, de egyszer az életünk része lesz. Ha valaki nem fél az ismeretlentől és úgy dönt, megnyílik másoknak, egy nem megszokott személynek, rengeteg élmény várhat rá. A megismerés csodája és az újdonság varázsa elképesztő gyönyörűségeket hozhat az életünkbe. Hisz egy teljesen idegen ember minden porcikáját megismerni és a lelkét teljesen felfedezni hatalmas élmény. Minden nappal, minden perccel valami újat megtudni valakiről, és mintha puzzleből lenne az élete, minden új információval közelebb juthatunk egy kész képhez. Talán ez a nyitottság az, amit diákszerelemnek nevezhetünk. Minden szeleburdi, minden rózsaszín és minden mosolygás a világon - egyetlen szóban. Kardos Vivien Batthyány Lajos Gimnázium ZALAI HÍRLAP • 7 valamit! Nagykanizsa - Egyre kevesebb időnk van. Rohanni oda, aztán meg vissza. Befutunk a boltba, gyorsan pár kaját bedobunk a kocsiba, aztán irány haza. Pizza be a sütőbe, addig is le lehet ülni kicsit tévézni. Megszólal a csengő, és már csak tálalni kell. Kényelmes, egyszerű, finom, és nagyon 21. századi. Ezzel azonban a főzés, sütés tudománya eléggé háttérbe szorul. Pedig az az igazi, mikor az ember magának készíti az ételt. Csak így lehetünk biztosak benne, hogy mit is eszünk valójában. A bolti dolgokról talán jobb is, ha nem tudjuk, mit tartalmaznak... És ki ne örülne annak, ha a saját készítményét fogyasztja? Nemrég még liszt, víz, tojás, cukor volt, most meg már valami gőzölgő süti. Igaz, talán sokat kellett vele szórakozni, és 10 perc múlva már csak morzsa marad belőle, de megéri. Ezenkívül kreativitásra is szükség lehet, egy idő után már nemcsak követhetjük a recepteket, de itt-ott újabb trükköket is bele lehet vinni, így aztán ez is lehet olyan szórakoztató, mint tévézni, míg megsül az a pizza. Dolezsár Bence Batthyány Lajos Gimn. Kiválasztottad már? Nagykanizsa - Bizony, közeledik a húsvét. Bár sokan az utolsó utáni pillanatra hagyják az ajándékvásárlást, a fiatalabbak már biztosan kinézték a legújabb számítógépes játékot vagy a legújabb divat szerint készült szerkót. A karácsonyhoz hasonlóan ■z az ünnep is sokaknak csak egyet jelent: ajándékot. Sokat halljuk nagyszüleinktől: „Bezzeg az én időmben!” „Miért fagyi, hogy volt ez a te idődben?” Régen a húsvét legjelenősebb része a locsolás volt, ez ugyan nem ment ki a divatból, se más értelmet nyert. Egykorödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba „dobták” a lányokat, akik legszebb ruhánkban pompáztak. A városokon, napjainkban illatos paráimféleséggel, locsolóvers elmondásával lehet kiérdemelni a festett piros tojást, illetve manapság inkább a pénzt. A szokás arra a legendára is viszszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le őket a Jézus sírját őrző katonák. A régi történeteket hallgatva olyan szokásokról is hallunk, amelyek ma már nem mondanak nekünk, fiataloknak semmit: ilyen például a vesszőzés, hajnalfa vagy a kókányolás. Bizony, pár évtized alatt rengeteget változhatnak a hagyományok. Tegyünk róla, hogy unokáinknak ne csupa elfelejtett, régi szokásról tudjunk csak mesélni! Kovács Adél Batthyány Lajos Gimnázium Sokak számára a húsvét is egyet jelent az ajándékozással Tanacsi zalavárinóc falfalfarlác Nagykanizsa - Télből kifelé, tavaszba befelé. A szürke hétköznapokat úgy tehetjük jobban elviselhetőbbé, ha egy kis varázslatot csempészünk a mindennapjainkba. Nem kell nagy és drága dolgokra gondolni, ez a varázslat lehet egy csokor friss virág, amelynek az illata körbelengi a lakást, emellett színessé is teszi azt. Vagy lehet az egy kocka csoki, ami nemcsak finom, de még boldogsághormonokat is szabadít fel bennünk, így vidámabbá téve a napot. Vagy egy cseppnyi kis boldogság lehet a szabadban eltöltött öt perc, ami alatt magunkba szívunk egy kis friss levegőt és napfényt, ezzel fel is töltődünk. Este a tévénézés helyett vehetünk például egy forró fürdőt, kezünkbe vehetünk egy könyvet vagy egy újságot. A szürke hétköznapokban is vannak az életnek apró örömei, csak meg kell találnunk őket. Tóth Erika Batthyány Lajos Gimnázium