Zalai Hírlap, 2013. október (69. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-01 / 229. szám
2 • ZALAI HÍRLAP RÖVIDEN Szentté avatnak két néhai pápát Vatikánváros (mti) - Jövő év április 27-én avatják szentté XXIII. János pápát és II. János Pál pápát - jelentette be tegnap Ferenc pápa. Az egyházfő a bíborosokkal tartott vatikáni konzisztóriumon közölte a dátumot. Ferenc pápa júliusban hagyta jóvá a két néhai katolikus egyházfő, Angelo Giuseppe Roncalli (1958-1963) és Karol Wojtyla (1978-2005) együttes szentté avatását. Letartóztatnák a Mol-vezért Zágráb (mti) Megkapta a Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató letartóztatására vonatkozó kérelmet a horvát rendőrség igazgatósága - adta hírül tegnap a Hina horvát hírügynökség. A rendőrségi forrás azt mondta a Hinának, hogy a letartóztatási kérelmet nemzetközi elfogatóparancs követi, amelyet az Interpol oldalán tesznek majd közzé. Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A nyomozást a magyar ügyészség 2012 januárjában bűncselekmény hiányában lezárta, azzal, hogy sem a Molhoz, sem annak vezetőihez bűncselekmény nem köthető. Békemenet október 23-án Budapest (mti) Békemenetet szervez október 23-ra Budapesten a Civil Összefogás Fórum (CÖF). A CÖF szóvivői és a Békemenet szervezői közleményükben azt írták, a baloldal agresszivitására hathatós választ kell adniuk: „ők erőszakot hirdetnek, mi méltósággal ünneplünk”. A szervezet szerint „Bajnai mozgalmának vasárnapi demonstrációja” túllépte a jó ízlés határát, a baloldal újabb mélypontra jutott a politikai trágárság terén. Tiltakozás a szabálysértési törvény módosítása ellen PARLAMENT A legfőbb ügyészt a Csatáry-molinóval kapcsolatban kérdezték Budapest (mti) Napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, majd interpellációkkal, kérdésekkel és azonnali kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés plenáris ülése tegnap. Délelőtt műanyag szalagokkal keresztezte a parlamenti ülésterem felé vezető egyik folyosó átjáróját az Együtt-PM szövetség két politikusa, akik így tiltakoztak a szabálysértési törvény módosítása ellen. Szabó Tímea újságírók előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényhozás a jogszabályjavaslat elfogadásával felhatalmazza Budapest főpolgármesterét arra, hogy „kitiltsa a hajléktalanokat a közterületről”. A két független képviselő ennek kapcsán egy „Aki kitiltja Kitiltanák a hajléktalanokat a közterületről a szegény embereket az utcáról, annak nincs helye a parlamentben” feliratú táblát is elhelyezett az átjáró előtt. A plenáris ülésen legfőbb ügyésznél kérdezett rá a Csatáry Lászlóval kapcsolatos molinó ügyében a nyomozás megszüntetésére Steiner Pál (MSZP). A képviselő választ várt a többi közt arra: az ügyészség miért nem indított hivatalból eljárást. Polt Péter legfőbb ügyész elmondta: a hivatalból való eljárás kötelezettsége az ügyésznek, ha tartalma szerint feljelentésről szóló levelet kap. A feljelentéskiegészítés során dokumentumokat szereztek be - közölte, hozzátéve: az eset körülményeiből az derült ki, hogy a molinó 10 másodpercig volt kifeszítve, és nem kísérte olyan szurkolói magatartás, amely alkalmas lenne riadalomkeltésre. Ezért állapította meg a bűncselekmény hiányát a rendőrség. Lapzártánk után szavazott a Ház a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) köztársasági elnök által javasolt tagjairól. Az MSZP politikusai és az Együtt-PM szövetség független képviselői délután közölték, hogy nem vesznek részt a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak megválasztásában. Tóbiás József szocialista frakcióvezető-helyettes és Karácsony Gergely, az Együtt-PM politikusa azt mondta: nem értenek egyet azzal, hogy az „ismeretlen” -életrajzuk alapján a választási eljárással korábban többnyire nem foglalkozó - jelöltekről egy szavazással kell határozni. A határozathozatalok között szerepelt még a döntés a Normafára tervezett sportcentrum építését lehetővé tevő törvényről, valamint a szabálysértéseket érintő jogszabály-módosításokról. további képek, információk zadló Zalai Hírlap Online Szilágyi Péter és Szabó Tímea egy transzparenst tartanak, miután a szabálysértési törvény elleni tiltakozásul műanyag szalagokat ragasztottak keresztbe az ülésterem felé vezető egyik folyosón 'LUX '— ■ö h-9 — Benyújtották a büdzsét Varga: 2,9 százalékos lehet jövőre a hiány Budapest (mti) Benyújtotta a kormány a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot tegnap az Országgyűlésnek. Az előterjesztést - amely Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közlése szerint GDP-arányosan 2,9 százalékos hiánnyal számol - papíralapon és pendrive-on Kövér László házelnöknek adta át a szaktárca vezetője az Országházban. A rezsicsökkentés költségvetése lehet a jövő évi büdzsé, mivel azon olyan intézkedéseket vezetnek át, amelyek könnyebbé teszik az emberek mindennapi megélhetését - mondta Varga Mihály. A jövő évi költségvetésben nincs olyan terület, amely kisebb összegből gazdálkodhatna, mint az idén, az esetleg kieső bevételeket pedig jelentős tartalék fedezheti - hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter. A 100 milliárd forintos Országvédelmi Alap mellett egy 120 milliárd forintos további biztonsági tartalék szolgálja a rendkívüli kiadások fedezetét. Őriszentpéter (m) - Fű Emese élete első tökfesztiválján alaposan szemügyre vette a felhozatalt. Lehet, hogy tudatos fogyasztóként azt is ellenőrizte, hogy miből készül az az édeskés, narancssárga bébiétel? Fotó: Szendi Péter KRÓNIKA Megszüntetnék a jómódúak támogatását Budapest (mti) A kisebb keresetűeket segítő, a jómódúakat azonban nem támogató rezsicsökkentéssel, az alapvető élelmiszerek áfájának mérséklésével és az egykulcsos adó eltörlésével segítené elő az MSZP a megélhetési költségek csökkentését - összegezte Mesterházy Attila pártelnök. Az MSZP elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján korábban már benyújtott és újra a parlament elé terjesztett javaslataikról beszélt. Hangsúlyozta: 1 millió 400 ezer ember nem tudja megfelelően fűteni a lakását, százezer ,családnál kikapcsolták a szolgáltatást, három év alatt a háromszorosára nőtt a díjhátralékosok száma, egy átlagos család terhei pedig évente 100 ezer forinttal nőttek a különböző adóemelések miatt, amiből a rezsicsökkentés csak 20-30 ezret ad vissza. Mesterházy Attila azt mondta: a kormány által végrehajtott rezsicsökkentés haszonélvezői a gazdagok, a megtakarítás háromnegyede a legjobban kereső egynegyednél marad. Az MSZP ehelyett igazságos és fenntarható rezsicsökkentést javasol, amelyből a jómódúak nem részesülnek, a szegények viszont több támogatást kapnak - hangoztatta Mesterházy Attila. 2013. OKTÓBER 1., KEDD KOMMENTÁR Peltzer Géza peltzer.geza@vasnepe.hu Kell az a beton? A Fidesz egy része azt szeretné, hogy a rezsicsökkentés bekerüljön az alkotmányba. Ha ezt sikerül megvalósítaniuk a mostani ciklusban, az azt jelentené, hogy igen hosszú ideig alkotmányos jog lesz a piaci alapú közszolgáltatások díjszabásának folyamatos csökkentése. Ami fából vaskarika. Tisztában vagyok vele, hogy előfordul és elő is fordulhat, hogy egy monopolhelyzetben lévő cég (a vizet, távhőt, gázt és elektromos áramot szolgáltatók ma ebben a helyzetben vannak Magyarországon) annyit kér szolgáltatásáért, amennyit akar, mert mástól nem lehet villanyt, gázt, vizet venni. De ha az alaptörvény szerint folyamatos árcsökkentésre kényszerülnek, az a másik véglet lenne, és előbb-utóbb a vesztüket jelentené. És mivel egyedül vannak a piacon, ha tönkremennek, nem lesz, aki átvegye a hálózatot, a rendszert, mi pedig áram, gáz nélkül maradhatunk. Ez senkinek sem lehet érdeke. Politikai szempontból jól hangzik, ha egy párt garantálni akarja a szolgáltatások árának folyamatos csökkentését, de ha már nemcsak az extra, hanem a tisztességes profit is elfogy, akkor - vagy már előtte - a szolgáltató kiszáll, és a tőkéjét oda viszi, ahol nem szól bele senki, mit tesz vele. Mi meg megfagyunk, amit még csak észre sem vesz majd senki, mert sötét lesz körülöttünk. Rezsi és alaptörvény Megvizsgálják a „bebetonozás" lehetőségét Budapest (mti) Rogán Antal frakcióvezető vezetésével munkacsoportot hozott létre a Fidesz, hogy megvizsgálják a rezsicsökkentés alkotmányba foglalását. Rogán Antal a tegnapi Fidesz-KDNP-frakcióülés után tartott sajtótájékoztatóján közölte: a munkacsoport -amelynek tagja a fideszes Szájer József, Gulyás Gergely, Németh Szilárd, Fónagy János és a KDNP-s Bagdy Gábor - feladata, hogy megfogalmazza: az alaptörvényben milyen szövegszerű javaslattal lehet „bebetonozni” a rezsicsökkentést, azaz hogyan tegyék kétharmadossá a nonprofit közműszolgáltatásokról szóló törvényt. Az előterjesztés elkészítésére három hetet kapott a csoport. Ezt követően dönt a frakció arról, hogy azt beemelik-e az alkotmányba, vagy elégséges-e önmagában a nonprofit közműszolgáltatásokról szóló törvény elfogadása - ismertette a frakcióvezető. Megjegyezte, hogy több Fidesz-politikusnak is ellenvéleménye van az alkotmányba való „bebetonozás” ügyében, sőt, a munkacsoportnak is van olyan tagja, aki „nem lelkes híve” a rezsicsökkentés alaptörvénybe foglalásának. A tegnapi frakcióülésen határoztak arról is, támogatják a rezsicsökkentésért felelős fideszes képviselő, Németh Szilárd parlament előtt fekvő javaslatát az újabb, 11,1 százalékos áram-, gáz- és távhőárcsökkentésről, amely november 1-jétől lesz hatályos. Hangsúlyozta, hogy az indítvány értelmében a számlán lévő minden tételnél érvényesíteni kell majd a 11,1 százalékos csökkentést. A kormánypárti képviselők arról is határoztak, hogy nem támogatják „a valódi és fenntartható” rezsicsökkentésért benyújtott MSZP-s alkotmánymódosító javaslatot, mert - mint Rogán Antal elmondta - szerintük az nem az embereknek, hanem a multinacionális cégeknek jó, hiszen az alapján a jövőben is akár korlátlanul lehetne emelni az áram, a gáz vagy a távhő árát. Rogán Antal elmondta azt is, hogy nem támogatták a szocialisták javaslatát