Zempléni Múzsa, 2009 (9. évfolyam, 33-36. szám)
2009-06-01 / 2. szám
Szögyény Antónia, Salkaházi Sára, Zsindelyné Tüdős Klára, Sass Flóra, Hugonnai Vilma, Vendl Mária, Jászai Mari, Szereczky Zita, Kovács Margit, Aranyváry Emília, Czinka Panna, Kronberger Lili, Rhédey Claudia, Erzsébet királyné (Sissi) és Tóth Ilona. A művésznő válogatása szubjektív, ám a választottak nemzeti történelmünk kimagasló asszonyai. Különböző történelmi korokban, eltérő gazdasági, társadalmi, politikai körülmények között, más-más szellemi közegben és környezetben éltek. Ám közös bennük a ragyogó szellemiség és az, hogy nem származásuk, hanem tetteik miatt érdemelték ki a megbecsülést. Mindkét tárlat rendhagyó történelem óra is volt egyben: a kisplasztikák mellett a látogatók elolvashatták a megformázott nagyasszony életrajzát, amelyek a művek fotóival - kötetben is megjelentek. 2006-ban a művész keresni kezdte „a nőt”, tehát a magyar irodalom kiemelkedő személyiségeinek múzsáit. Józsa Judit a számára legkedvesebb írók, költők ihletőit mintázta meg. A kiállítás középpontjába a Magyarország-Anyaország kompozíció került. A Múzsák kertje című, látványos kiállításhoz megformázta a Janus Pannonius által Pannónia földjére csábított kilenc antik múzsát, Tinódi Lantos Sebestyén múzsáját, A magyar történelem alakját, Balassi Bálint Júliáját, Csokonai Vitéz Mihály Lilláját, Petőfi Sándor Szendrey Júliáját, Ady Endre Lédáját, Juhász Gyula Annáját, Babits Mihály feleségét, Török Sophie-t, Márai Sándor feleségét, Lola asszonyt, Szabó Lőrinc múzsáját, Korzáti Erzsébetet, József Attila három múzsáját - Vágó Márta, Szántó Judit, Kozmutza Flóra - és Radnóti Miklós feleségét, Gyarmati Fannit. Persze poén is akadt: Kaffka Margit férje, Bauer Ervin, Tamási Áron írásainak ihletője, a Székely és Wass Albert legfőbb támasza és forrása: Erdély. A kiállításra érkezők virágos lugason át léphettek a terembe, ahol szimbolikus jelentéssel bíró élővirágokkal idéztük meg a címet, azaz a Múzsák kertjét. Az életrajzok és a kisplasztikák fotói ismét megjelentek kiadásban is. A 2007. évi TerrAqua világa kiállítás anyaga, ahogyan a cím is utal rá, terrakotta és kagyló. A Magyar Nagyasszonyok és a Múzsák kertje kisplasztikái között is volt olyan, amelybe Józsa Judit beépített természetes ásványi anyagokat, köveket. A terraqua teremtett lényeinél is felhasznált csigákat, kagylókat, korallokat. A művész új, szakmai kihívásként színes, matt és selyemfényű mázakat használt. A tizenhét lény változatos formákkal és karakterisztikus jegyekkel, szimbolikus utalásokkal fejezte ki a természeti adottság és az alkotói képzeletvilág találkozását, sajátos mitológiát teremtve. Mérvadó művészettörténészek véleménye szerint az egyik legősibb művészeti ágnak tekinthető kerámiaművészetben sikerült új műfajt teremtenie. Az élmény fokozása érdekében a belépőket az installáció részeként tengerparti sétány (egy méter széles homoksáv) fogadta, amelyet mediterrán növények és Józsa Judit kagylógyűjteménye tette még valószerűbbé. A háttérben a tenger zúgása volt hallható. A 2008. augusztus 14. és október 19. között bemutatott Magyar mesevilág ihletőiként a magyar népmesék hősei szolgáltak. A magyar népmesék gazdag mitológiája és szimbólumrendszere egyedülálló a világon. Mindez kifejezésre jutott a Magyar mesevilág alakjaiban. Az Életfa, a Föld közepe, a Királyfi, a Királyleány, Jankó, a Hold anyja, a Nap anyja, a Szél anyja, a Vasorrú bába, a Háromfejű sárkány, a Hétfejű sárkány, Tündér Ilona, a Fehérlófia, a Helsingszakállú, az Ördögöcske és a korábbi tárlatokról már ismert Emese, Erdély és Magyarország-Anyaország segítették elő a felnőttek és a gyerekek ismereteinek bővítését a magyar őstörténetről, eredetről, életmódról, hagyományokról, népszokásokról. Zöld növények, indák meseszálként fonták, kötötték össze a műveket. 65