ZeneSzó, 1994. (4. évfolyam, 1-10. szám)
1994-08-01 / 8. szám
„ Madárka, madárka..." Népdalkörök, pávakörök és népzenei együttesek oldala Kodály Zoltán emléktúra a Mátrában Szeptember 17-18- ára Kodály Zoltán eméktúrára hívta a Mester tisztelőit a Budapesti Népművészeti Baráti Kör. A szervezet titkárát, Halász Pétert kérdezem, hogyan született meg a túra gondolata? Hogyan telt el a komoly gyalogtúrát is tartalmazó, kétnapos kirándulás? Kodály Zoltán fiatal korában, a húszas években rendszerint azzal pihente ki szellemi fáradalmait, hogy szombat hajnalra felvonatozott Pásztóra és onnan keresztülgyalogolt a Mátrán: Ágasvár, Galyatető, Kékes, onnan le Gyöngyösre. Nyilvánvaló, hogy ezekből az utakból és az ott kialakult kapcsolatokból születtek meg nevezetes művei: a Mátrai képek, a Hegyi éjszakák és sok egyéb. Köztudomású az is, hogy Kodály a zene mellett nagyon szerette a természetet is, sokat kirándult egész életében. Úgy gondoltuk, hogy ezt az „ép testben ép lélek" gondolatot, tehát a szellemi élvezetet és a fizikai teljesítmény egységét mi is megvalósítjuk. Elnökünk, Fasang Árpád karnagy - aki a nyarakat szintén Galyatetőn tölti, miként Kodály Zoltán is gyakran tette öreg korában, sokat hallott Kodálytól ezekről a mátrai gyaloglásokról. Nagy szerencsénkre a Gyöngyösi Mátra Turista Egyesület is nagy tisztelője Kodálynak. Ők vállalták a helyszíni előkészítést és a túravezetést. Csatlakoztak hozzánk az Erdélyi Szövetség, a Lakatos Demeter Egyesület és a Mátrai Turista Egyesület tagjai közül is néhányan. Több, mint hetvenen vettünk részt a Kodály Zoltán tiszteletére rendezett emléktúrán. Budapestről autóbusszal indultunk Hasznosig, illetve Pásztóig. Ott csatlakoztak hozzánk a gyöngyösiek. Zuhogó eső volt, a társaság nagyobb része ezért sem vállalkozott a húszkilométeres gyalogtúrára, autóbusszal mentek fel Galyatetőre. Mi tizenegyen és egy pulikutya, végigmentünk azon az úton, amin feltehetően Kodály Zoltán is gyakran járt. A zenetudósok közül egyedül Almási István vállalta a megerőltető gyaloglást. Galyatetőn csatlakoztunk a többiekhez. Este hat órakor a galyatetői Nagyszálló tanácskozó termében a túra résztvevői találkoztak Bónis Ferenccel, a Kodály Társaság elnökével, Nádasy Alfonzzal, Kodály Zoltán gyóntatójával, akivel annak idején rendszeresen olvasták görögül a Bibliát. A Mester egykori munkatársai, tanítványai, Bitskey Ferenc, a Gyöngyösi Turista Egyesület vezetője - aki szintén többször találkozott Kodály Zoltánnal és Emma asszonnyal - és Almási István kolozsvári zenetudós szépviszszaemlékezésekben idézték fel Kodály szellemiségét, a Mátrával, a természettel való kapcsolatát. Budai Ilona népdalénekes és az őrszentléleki Kodály Kórus rögtönzött hangversenye tette feledhetetlenné az estet, ahol megkoszorúzták a teremben lévő Kodály-szobrot. Másnap lementünk a Kodály Kápolnába, ahol Kodály tanár úr gyakran kántorizált, ha a mátraszentimrei kántor a nagy hó miatt nem tudott felmenni a szentmisékre. Ezekre a „beugrásokra” Kodály Zoltán mindig alaposan felkészült, vázlatokat készített. Ezekből született később a „Csendes mise" c. alkotása. Az emléktúra résztvevőinek hangversenyt adott Fasang László orgonaművész és Fasang Zoltán fuvolaművész, Budai Ilona énekelt. Végezetül megkoszorúzták a kápolnában elhelyezett emléktáblát. Hazatérőben Pásztón Kodály Zoltán közeli munkatársának, a Mátra nagy zenetudósának Rajeczky Benjáminnak Emlékházát koszorúztuk meg. Az emléktúra résztvevői végül Eméklapot kaptak. Kóka Rozália A Népművészet Ifjú Mestere bemutatkozik 1956-ban születtem, Békés megyében, Tótkomlóson élek. Mezőgazdasági szakközépiskolába, majd tanárképző főiskolára jártam rajz-földrajz szakra. Rövid ideig tanítottam, ma csak zenével foglalkozom. Régebben bluest játszottam. Népzenével a főiskola végén kezdtem foglalkozni. Felvételről tanultam dudálni és furulyázni. Érdekelt a régi felvételeken hallható játékmód. Rokonnak éreztem a blues és jazz zenével. Talán ezért is bátorkodom szaxofonon előadni népdalokat. Próbálkoztam tárogatóval is, de meguntam bajlódni vele. A népzene mellett játszom improvizatív zenét a Dél-Alföldi Szaxofon együttessel. Népzenét a Békés Bandával, feldolgozásokat a Vasmalom együttessel játszom rendszeresen. Szokolay Balázs HÍREK INNEN-ONNAN Szeptember 11-én ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját Kunszentmiklóson a Szappanos Lukács Népzenei Együttes. A jeles jubileumot népes vendégsereg részvételével tartották meg az ÁMK Művelődési Házban. Felléptek a tassi, a sükösdi, a keceli, a kunszentmiklósi, a szabadszállási és a Bugyi községből érkezett népdalkörök, a Pántlika Együttes, a Vadrózsák Citerazenekar. Erdélyi vendégeik is voltak: Gyergyószentmiklósról jött a Hóvirág Ének- és Táncegyüttes. Tizenöt éve alakította Engi István tanár, népzenekutató a Görömbölyi Pávakört. Sok barátot szereztek az elmúlt másfél évtized alatt. Falujuk művelődési házában számos vendégművészt és vendégegyüttest fogadtak. Legjobb barátaik a hercegkúti, a szirmabesenyői, a kisgyőri és a füzéri éneklő csoportok. Sikerekben gazdag éveket kívánunk az együttes minden tagjának! ZENESZÓ 13