Állami gimnázium, Zenta, 1881
az oszlopszöget poftig 120°-ban állapította meg. Weiss a krystálymérést még pontosabban eszközölte, amint azt a későbbi mérések igazolták is, az oszlopszöget 118° 58'-ben állapítván meg. A karlsbadi ikerkrystályokat szintén ő ismertette. Vegyi összetételéről eleintén igen keveset tudtak, pl. Cronstedt azt állította, hogy megkeményedett agyagföld, Wallerius a folypftt és quare bizonyos keverékének tartotta. Első vegyelemzői Heyer (1788), Moreil (1788), Weshrumb (1790) nem említik, hogy benne alkálik is vannak, tehát vegyelemzésük elég gyarló volt ; az alkálikat csak Rose és Bauquelin elemzéseiben találjuk először említve. Klaproth több vegyelemzést vivén véghez, végre olyan eredményre jutott, mely az újabban talált eredményekkel lényegesen megegyezik. Amazonil. Ezen földpátnemről azt állítják, hogy benne a rézoxidnak nyomai vannak. A perthil vagy rhyakolith Rose által jön meghatározva. Egy értekezésében (1852) azt állítja, hogy nem is külön faj, hanem a nephelinnek bizonyos keveréke. Adulát, elnevezését Pinitöl vette Adula hegy után Schweizban. Loxoklas, elnevezése Breithaupttól való innét lojtós — ferde — és alán — hasitok. Vegyelemezte Smith, Albit, nevét színétől vette. Breithaupt hajtásáról periklinnek is nevezi, egy másikat pedig vonatkozással klinorhomboid negyedes szerkezetére letartaanak. Alaktanilag először Rose írta le, majd később Neumann, Breithaupt, Kayser, Hessenberg stb. Vegyelemzését először Eggerlz eszközölte, majd később Ficinus, Stromeyer, Rose, Abich stb. Periklin mint külön faj állíttatott fel Breithaupt által, vegyelemzését Gmelin (1824) eszközölte. Oligoklas, innét — ’olgós — kevés és — xlám — hasitok, elnevezése Breithauptról való. Előtte azonban már egy évvel (1825) Berzelius emlést tesz róla, mint új ásványról, mint a melyet Daiman Stockholm mellett egy gránit sziklában fedözött föl. Andesin, nevét az Andes Gordillerákról vette. Deville oligoklas természetűnek mondja. Abich mint külön speciest alkitotta föl, Labradorit, elnevezését Küslelől vette Labradorról, mint..) föleshelyről Karsten labrador földpálnak, Werner labradorkőnek mondja. Vegyelemzését először Klaproth eszközölte (1815) s ez az újabb vizsgálatok eredményével általában véve megegyezik 5342 Si02, 29.71 Al203, 12’35 Ca, 4 52 Na. Alaktani viszonyait Rose ismertette. 18ziríját eltér öl, amely már 1755-ben ismeretes volt, értekeztek Nord°nskiöld, Hessel és Senft. Pétervár körül 1780 ban Bawr és később Bohlen szintén fedöztek föl labradoritot, azonban ez már inkább átmenetet képez a sausuritba. Bylownit, Bytown lelhelyről fölső Canadában, elnevezte Thomson Rausurit a labradorithoz közelálló földpátnem. .ElnevezésétSausurról vette, aki atyja tiszteletére nevezte el. Anorbil, elnevezését —Cavooong — nem egyenes hasadásáról. Bősétől vette 1823-ban. Forchammer Islandban vulkáni lufiban, Sebepard és Rammelsberg meteor kövekben találtak anorbil krystályokat. Monticelli és Covelli mint külön fajt írták le Crissianit név alatt Ke-