Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve, 1935

I. Irodalmi munkálatok - Dr. Zsoldos Jenő: A romantikus zsidószemlélet irodalmunkban

A ROMANTIKUS ZSIDÓSZEMLÉLET IRODALMUNKBAN. 269 mása nem lappangó világszemlélet. Tudatlanságnak minő­síti a csodában, babonában hívő népi felfogást. És mégis: természethangulata, érzelemvilága Rousseau szentimentalizmusán szűrődik át. Költészetének rokokó­fényében az irracionális motívumok a romantika szellem­közelségét jelzik. Csendes élniakarási, tudományszomja, egyszerűségében is összetett lelkisége Rousseauéhoz hasonló : «Rousseau ugyan a nagy Rousseau volt, én pedig egy kis emberke vagyok , de egy hellernyi circu­­lusnak és egy planétás orbitának lehet azon egy Cent­ruma.» Rousseau önjellemzése Csokonai egyéniségét is szemléletessé teszi: «Charakteremet méltóztassék az Úr Rousseaunak a maga barátjához Montmorencyből küldött levelében rövideden megolvasni», írja Nagy Gá­bornak.­ Ez már nem a Voltaire-ral szemben használt objektivitás hideg hangja, hanem az egylelkűség közös­ségének öröme. A Montmorency-kertek lugasaiból, az ermanonvilléi sír hűs nyárfái mellől hívogatja magához a homályos akácok árnyékába Rousseau szellemét. Debrecen ugyan nem ébreszti a poétai lelket, «de van egy édes benne, a mely az enyimet meg is emeli, ez a mi az én imádott Rousseaum előtt oly becsessé tette a Citoyen de Génévé titulust.»­ Ez a rousseaui szubjek­tivitás, szentimentalizmus hajlította el Csokonai utilita­­risztikus zsidószemléletét a romantikus zsidólátás felé. Nem küzdelmek árán, mert európai intellektusában soha­sem merevült idegenné a zsidó életsors. Kultúrszeretete elmosott minden előítéletet, hogy zsidóvédelme a leg- 1 U. o. II. 632. 11. 2 U. o. II. 684. 1.

Next