Új Élet, 1983 (38. évfolyam, 1-24. szám)

1983-01-15 / 2. szám

I רז־ןילל״ A KIVÁLASZTOTT FILM CHAIM POTOK. REGÉNYÉBŐL Az amerikai Chaim Potok 1930-ben irodalomtanari '9■*י־ ben rabbidiplomat, ‘*«4־,־*«"fuazófiai doktorátust szerzett Nauvrabecsült es szeles körben ismert irodalmi munkasarsa mellett egy amerikai zsidó kiadó szerkesztőjeként is tevékenykedik. Egy évvel ezelőtt olvastam Chaim Potok ..The Chosen’ (A kiválasztott) című könyvet. Kitűnő olvasmány. Képet ad az amerikai zsidóság egymástól sok tekintetben különböző két rétegének életéről; érdekes társadalomrajz, izgalmas regény. Néhány héttel ezelőtt Amerkában, Detroitban örömmel fedeztem fel az egyk mozi műsorán a Potok regényből Amerikában forgatott ,,A kiválasztott című filmet. Egyik este többedmagammal — zsidók, nemzsidók, amerikaiak, magyarok vegyesen rászántuk magunkat a közel egyórás autózásra és a zsúfolt moziban töltött két óra után (egy héttel előbb egy kevésbé sikeres filmnél ugyanilyen moziban csak 20—30 ember lézengett) egyhangúlag megállapítottuk: ez a film igazán megérte a fáradságot — élményt jelentett mindannyiunknak. .Elöljáróban essék néhány szó Detroitról is, az amerikai au 1ó- ipar szülőhelyéről. A piszkosszürke, óriási tó partján épült város nem különösképpen vonzó látvány a turisták számára. Történelmének hősi korszaka Henry Ford nevéhez kapcsolódik. Arcával, emlékével sokfelé találkozunk , az amerikai történelem hősi alakja, aki Amerikában a kisember számára megteremtette az elérhető olcsó gépkocsit. Különleges múzeumot is alapított, amely óriási anyaggal rantatja be Amerika ipari nagyhatalommá történt fejlődését. Henry Ford — akit Detroit lakossága ..Első Henrik” néven emleget — ezt a múzeumot barátja és munkatársa Edison tiszteletére emelte: a feltaláló cementbe ágyazott lábnyoma a múzeum előterében fogadja a látogatót. Első Henrik unokája ,,Második Henrik” irányította az utolsó évtizedekben a Ford birodalmat, mostanában visszavonult a magánéletbe; a dinasztia és a Ford Művek további sorsát bizony nehéz lenne megjósolni. Uralkodói dinasztia sarja Dan is. ..A kiválasztott” című film főszereplője. Hat generáción át vezették elődei rabbiként közösségüket és az ősi tanokhoz szigorúan ragaszkodó haszid közösség mindegyiküket szent emberként tisztelte. Dan apját ״ a cadikot” most is ugyanaz a tisztelet övezi mint elődeit és Dan az elsőszülött fiú magától értetődően várományosa a szent hivatásnak. A film története a közelmúltban játszódik, az 1940-es évek végén, a második világháború befejezése és a háború utáni első évek idején. Színhely: Amerika, Brooklyn zsidó negyede. Ebben a negyedben a cadik orthodox közösségén kívül más zsidó közösséghez tartozó zsidók is laknak, az amerikai szokásokat szívesen felvevő, a modern élethez alkalmazkodni kívánó emberek — és a film mesterien érzékelteti ennek a másféle módon élő, de a zsidósághoz egyaránt hűséges két rétegnek az életét, a harcot, amit egymással és gyakran önmagukkal is meg kell vívniok. A „kiválasztott” Dan, a trónörökös, szoros barátságba kerül diáktársával Reuvennel, aki ugyancsak vallásos szellemben, de a ma világához alkalmazkodóan nő fel. Édesapja tanár, újágíró, szónok, tiszta életű ember, aki szívvel, lélekkel küzd az Amerikába beilleszkedő zsidóság és a világ zsidósága biztonságáért és fennmaradásáért. A két fiú életformája igencsak különböző. Dan mindennapjait az amerikai tantárgyakkal való foglalkozáson kívül a szent taltokkal való beható ismerkedés tölti ki. A tanulás nem jelent problémát a fiú számára, különös „fényképező agya” szívja magába az ismereteket — apjával folytatott vallási vitáiban csodálatba ejti a gyülekezetet lángész jeleit mutató magyarázataival. Ő maga természetesnek tartja hogy kétéves korában kijelölték számára a lányt akit majd feleségül vesz és azt is, hogy mozi,színház az ő Számára tilos területet jelent. A kamaszévek határán azonban ez a mindent megismerni akaró szellem óhatatlanul eljut a könyvtárakba és megismerkedik a tudomány és világirodalom szépségeivel. Változatlanul érzi magában az isteni tanok szentségét, de megálhathatatlanul kíváncsi mindarra, amit a világból megismerhet. Olvas, olvas, olvas ... különösen a pszichoanalí?.is érdekli. Freudnak áhítatos tisztelője. Apja — aki soha nem kérdezősködik, de mindig mindent tud — érzi fia veszélyes távolodását — hallgatással küzd ellene. A vallásos vitákon kívül soha nem beszél fiával, várja, hogy visszataláljon hozzá, és a szent hivatáshoz. Apa és fia egyaránt szenved. Dán azért, mert fájdalmat okoz annyira tisztelt és szeretett apjának és még nagyobb az apa keserűsége, amikor látnia kell, hogy nagyképességű, a rabbi hivatására anynyira alkalmas fia nem vállalja a családi tradíció továbbfolytatását. A vág, amelyben Reuven él, másfajta életmódra ad lehetőséget. Reuven — mint a többi, közösségéhez tartozó fiatal — egyéb tanulmányai mellett (tehetsége matematikai vonalon igen biztató) — a szent tanokkal is ismerkedik. Napjai azonban egészen másképpen telnek el, mint barátjáé: benne él a környező világban, számára nyitottak a mozik, színházak, lányokkal tantkilőtt összejövetelek. Apjával bensőséges hai mániában készül pálya választására. A háború befejeztével az ame*...31 zsidóság fájdalmas megrendültséggel tudja meg a hihetetlen valóságot, az európai zsidóság tragédiájának iszonyatos történetet és izgalommal figyeli Izrael államalakulásának eseményeit. A két fiú szoros kötődésében a más-más életforma magától értetődően hatást gyakorol gondolkozásmódjukra. Reuven apja — aki nyitott lélekkel figyel minden tiszta elven alapuló másfajta életet is — szívesen látja a szent tanok növekvő befolyását fia elejé,6. Dan édesapja azonban szigorú, bezárt világból nem szívesen kitekintő cadik — féltitót és egy idő múlva el is tiltja őt a barátkozástól. Nehéz idők ezek mindkét fiú számára, Dan azonban magára maradva is megállíthatatlanul távolodik az apai ház szigorú rendjétől, halad a maga számára kijelölt, a pszichológia megismeréséhez vezető úton. Keserves évek után, nehéz szívvel־, de a változtathatatlanba beletörődve, a gondokban megőszült rabbi elbocsátja fiát. Feloldja a papi hivatás vállalása t־ TMSzünteti házasodási kötelezettséget, megengedi, hosvron, 3 hagyományos külső .. belesétől ípajeszét leboszz1rkeatzhafra' fekete szürke zakóra cserélheti), me״-31?31' h°R- ban hitet írt í gy׳ d.° va״ ás iránti változatlan hűségéről. A film utolsó jelenete: Dan sufá״Z°an'1 ..borotvált arccal, elegáns zakójában közli barátjával egyetemi felvételét. Reuvennek is van közölnivalója barátja számára Nem I״ z matematikus számára 31' anja ezt ajánlják . zamara — a zsidóság sorsával a lgszorosabb kötődést, a rabbi hivatást választja. Remélni szeretném, hogy a film idővel Magyarországra is elnész ’ 3 ttólnő rendezés és szíhmiek elemzésére akkor ke-A rNagy f״ m ׳־’a ״*־■ Sándor Anna Zsidók közt kenguru földön Van egy mondás, mely szerint a világnak szinte nincs olyan helye, ahol ne élnének zsidók. Ausztráliában majdnem annyian élnek, mint a magyar zsidóság lélekszáma. A többség természetesen a második világháború után érkezett, minél messzebb akart kerülni a háború sújtotta Európa borzalmaitól. Ez a kontinens pedig nem csak nyugalmat, háborúmentes életet, de perspektívát is ígért. Néhányan ezt úgy igyekeztek meghálálni, hogy tevékenységükkel beírták nevüket az ország történelmébe — köztük magyarok is —, s hogy ez mennyire nem különös jelenség, bármerre jár is az ember Ausztráliában, magyar szót mindenütt hallani, így ezért az sem lepett meg, hogy — amikor elindultam a találkozóra, még nem tudtam, hogy Eve Simon, aki akkor még az Australien Jews Times főszerkesztője volt — szintén magyar. Kollegiális szívélyességgel és a házigazda kedvességével mondja el mindazt, ami — úgy gondolom —, az Új Élet olvasóit is érdekli. — Nincs pontos adatunk arról, hogy hány zsidó él Ausztráliában, de vannak olyan jelzéseink, melyek alapján egy hozzávetőleges számot kaphatunk — kezdi a beszélgetést Eve Simon Sydney belvárosában, a Darlinghurst Rd. 149. számú ház egyik szobájában, amely az ausztrál zsidóság székháza. Ehhez a központhoz a neológ zsidóság tartozik. A más árnyalatú vagy ortodox zsidóknak külön hitközségük van. Ami a hittestvérek számát illeti, két kiindulópont határozza meg. Melbourne-ban 32, Sydneyben 30 ezer zsidó él. Országszerte pedig még tízezer azoknak a száma, akik szórványban élnek. Csak érdekes A Zuglói Körzet Thököly úti templomában Vájigás szombatján avatták bármievóvá Izsák Gábort. A templomot megtöltötték a Thököly úti és a Jávorka Ádám utcai imaházak hívei, valamint a család rokonai és barátai. Az ünnepélyes istentisztelet keretében Boros Imre kántor szólította a Tóra elé az ifjút, akit ugyancsak ő készített elő ez ünnepi alkalomra. Izsák Gábor a hagyományos dal- lámán olvasta fel a soros hetiszakasz háttóráját, majd Kardos Péter főrabbi köszöntötte őt, s beszédében a zsidó ifjú jogairól és kötelességeiről szólt. Az istentisztelet után a szülők Kidduson látták vendégül a megjelent híreket, amelyen Lazarovits Ernő elnök gratulált az ünnepeltnek és adta át a hívek ajándékát, majd mégként említem meg, hogy van egy olyan közösség is, a reformerek, akik a Sabeszt nem a szombat bejövetelével tartják, hanem vasárnap mennek templomba, ahol nem viselnek sapkát, a férfiak és a nők egy padsorban ülnek. A két nagy közösség közül Sydney inkább a neológ, Melbourne a vallásosabb. A hitközségnek sok feladata mellett az egyik legfontosabb az idősekkel való törődés. Igyekszünk elfoglaltságot biztosítani számukra, s ha csak néhány dollárt is keresnek, de közösségben érzik magukat. Természetesen a nagyobb ünnepeken vacsorát adunk számukra. Sydneyben van három zsidó iskola, néhány kóser mészárszék, fűszerüzlet és két kóser étterem, a tengerparti Bondiban. Vannak olyan közösségek a városban, melynek többsége magyar. Érdekességként említem, dr. Barinkai Ferencné, a Nőcsoport elnöke a körzet asszonyainak nevében nyújtott át ajándékot Izsák Gábornak. A Kiddus befejezéseképpen az édesapa meghatott szavakkal mondott köszönetet a résztvevőknek, valamint a körzet vezetőségének, a sikeresen megrendezett ünnepélyért. * Meghatóan szép ünnepség színhelye volt a debreceni statusquo tagozat temploma Chanukka első szombatján. Ezen a napon avatták fel a helyi Talmud Tóra legidősebb növendékét Abonyi László és felesége dr. Kárpáti Róza fiát, Abonyi Tibort. A nagyapa és édesapa áldása után szólították az ünnepeltet a Tóra elé, aki a háttorát az ősi hagyományoknak megfelelően olvasta fel. Ezt követően Löwy Tamás rabbi köszöntötte tanítványát, méltatta a nagyszülők és a szülők érdemeit, hogy unokájukat, illetve gyermeküket úgy taníttatták és nevelték, hogy bízvást remélhetik, a zsidóság és a társadalom hasznos tagjává válik majd. Beszédében kérte és figyelmeztette az ifjút, ne feledkezzen meg azokról a kötelezettségekről, amelyeket e közösségért vállalt. Ezután a mindvégig jelen levő ortodox hittestvérekkel együtt Kidduson folytatódott az ünepély, amelyen először Kárpáti Sándor, a nagyapa köszöntötte unokáját, s háláját fejezte ki mindazoknak, akik eljöttek,, hogy együtt örüljenek a családdal. Lázár Ernő elnök a hitközség nevében szólt és átadta a közösség ajándékát, majd Deutsch Sándor ortodox rabbi, a család régi barátja köszöntötte a szülőket és az ünnepeltet. A kiadás végén Abonyi Tibor köszönetet mondott nagyszüleinek, szüleinek s tanítójának a számára feledhetetlen ünnepség megrendezéséért. A beszéd után nagybátyja, Baum Mór kérte Isten áldását a hitközség legújabb tagjára. A több éves szünet után megtartott Bármicvó-ünnepségsorozat az ortodox templomban Solausz Szeudausz alkalmából adott halvacsorával ért véget, hogy Sydneyben 14 templomban tartunk istentiszteletet, s egy kivételével a kántor mindenütt magyar származású. — Nem tudom, látta-e a temetőnket? Ha igen, akkor tapasztalhatta, mennyire különbözik a megszokottól. Itt valamennyi felekezet temetője egy sírkertben van. Csupán egy kis földút választja el egymástól. Egy hatalmas fekete márványemlékmű , melyet az ausztrál zsidók állítottak emlékül annak a hatmilliónak, akik a náci barbárságnak estek áldozatul — hirdeti az itt élők kegyeletét. A márvány kerítésen valamennyi koncentrációs tábor neve megtalálható. Évente többször is kijövünk ide, hogy emlékezzünk szeretett testvéreinkre hiszen aligha van olyan zsidó család itt Ausztráliában, amelynek ne lenne hozzátartozója a mártírok között. · Már szóltam arról, hogy sok olyan zsidó van, aki beírta nevét az ország történetébe. Ketten ért el , a , l egnagyobb karriert, amelynek elismeréseként a királynőtől a Lovagrendet is megkapták• Sir Paul Strasser építési vállalkozó városépítő munkájáért Sir Peter Abdles a szállítás terén szerzett elévülhetetlen érdemeiért , egyébként az egyik társtulajdonosa az Ansett belföldi légitársaságnak. Nagy tekintélye van a felvidéki származású Löwy Franknak is aki építési vállalkozó a Westfieldi Társaság egyik tulajdonosa és az uj Shoping-centerek építője. Ő a népszerű Hakoah Club elnöke is ilyen hasonló csak Mexikóban létezik mely az ő nagylelkűségének köszönhető, mivel e klub építésének jelentős részét saját zsebéből hitelezte. Róla hallottam azt a történetet, hogy egy bevándorló család érkezése után nem sokkal családfő és lakás nélkül maradt. Amikor Lőwy Frank ezt megtudta, lakást vásárolt számukra. Ha ideje engedi sokat tartózkodik a klubban, szívesen ül a lelátón, hogy szurkoljon klubja sikeres futballcsapatának, amely Sydney City néven sorra nyeri a bajnokságot• A klubnak 1000 tagja van, s jelentős hányada magyar. (De ez megérne egy kü sön fejezetet.) — Mindig ez volt a lap címe’ ־«״• Hetvennyolc éve alapítottak Hebrew Standard néven Ma az egész világ zsidóságának életeről olvashatunk benne. Eseményeket, információkat, tudósításokat. A lap azonban mégis az itteni zsidó élet tükre elsősorban Sporttal kulturális és politikai anyagokkal. Kevesen dolgoznak a szerkesztőségben, de annál több a külső munkatárs. — Ismeri az Új Életet? ! ~ Ig?n• ide is eljut hozzánk a lapból értesülünk a magyar zsidóság eleteről. És persze sokan meglátogatnak bennünket Magyarországról, mert a Hakoah Clubba szinte a világ zsidósága ellátogat . Befejezésül mondana még néhány olyan magyar zsidót, akik itt szereztek nevet maguknak Ausztráliában? ~ Nagyon szívesen. Ilyen például a művészet területén Orbán Dezső festőművész, aki már a huszas években világhírű volt, Kassay Judit, a naiv festőművészet reprezentánsa vagy Molnár Imre aki a legismertebb karikaturista és rajzai szinte naponta jelennek meg a Sydney Morning-ban. Sós Péter Bármicve Zuglóban és Debrecenben 2/3 energia megtakarítás fénycsöves lámpatestekkel FÉNYCSŐ Világítástechnikai és Villamossági Szövetkezet 1372 Budapest, Pf. 465. Levélcím: 1023 Budapest, Lukács u. 6. Telex BULUX H 22-4834 Telefon: 686-547 Szerezzen örömet külföldi rokonainak! Fizessen elő az ÚJ ÉLETRE!