Új Élet, 1995 (50. évfolyam, 1-24. szám)

1995-01-01 / 1. szám

1995. JANUÁR 1. UJ 1 I I I FI FT׳ Mi 1 ............. ................................................................................... Befejeztük Bércsitét A Kezdetek - Mózes első könyve Mózes első könyvét, mint Genezis, azaz a Teremtés Könyve címen találhatjuk a szakirodalomban, de ha felütjük a Bibliánkat, észrevesszük, hogy az ötven fejezetből mindössze kettő szól a világ és az első emberpár megteremtésé- ről. Miről szól a többi negyvennyolc? Családfák, szövetségek; születés, élet, halál; áldások, átkok, bosszúk, harcok, békék, szerelmek, féltékenységek - a teljesség igénye nélkül. Nézzük meg részletesebben! Családtörténetek. Talán ez tűnik a legkevésbé érdekes témának, mégis ezzel kezdeném, mivel ez könyvünk vezérfonala. Elmeséli, hogyan jutunk el Ádámtól Józsefig, aki héber (ivri)ként alkirály lett Egyiptomban. A Genezis elején, a 12. fejezetig megtalálhatjuk a föld minden népét. Láthatjuk az özönvíz után a bárkáról lejövő Noét és három fiát. „Tőlük népesedett be az egész föld” (9,19). Csodálatos utalás, hogy a világ népei egy család leszármazottai, tehát minden ember testvér. Jefettől származnak a görögök (Jáván) és több kisebb nép (médek, szkíták). Az ő fiai között van Askenáz is, de a bölcsek ezt a népcsoportot az Akkádokkal azonosítják, és csak a szókép azonos Németország későbbi zsidó irodalomban használt nevével. A Jefet szó szépséget jelent. A legkisebb fiú Ham, amely Egyiptom régi nevére (Chem/fekete) utal. Az ő fiai voltak: a már említett Egyiptom (micrájim), Etiópia (Kus), Kánaán és Nimród (sumérok). Tőle származik a hét nép, akiket Izrael fiainak le kellett győzniük, hogy bejuthassanak az ígéret földjére. Sém, az elsőszülött a szemita népek ősatyja. Asur (asszíria), Arám (Szíria) szülőapja. Sém dédunokája Éver (Ivri - héber) és a 6. generáció Éveitől Ávrám (Ábrahám). Ezzel elérkeztünk a zsidó őstörténethez; innen már egyenes az út: Ábrahám nemzette Izsákot és Iszmaélt (arabok). Izsák nemzette Jákobot és Ézsaut (adomiták). Jákobnak (Izraélnek) egy lánya és tizenkét fia született, akiktől a 12 törzs származik. Ők foglalták el Kánaán országát, és osztották fel területét maguk között. A 11. fiú József, akinek halálával az első könyv végződik. Szövetségek: Mi a szövetség? A bibliai héber ugyanazzal a szóval jelöli a szerződést, mint a szövetséget (brit). Az ókori szövetségek szerződések is voltak egyben, ígéretekkel, követelésekkel. A Biblia első szövetségét Isten köti a föld élőlényeivel (9,8-17), megígérvén, hogy többször nem pusztítja el őket özönvíz által, de ő is " követel az embertől: ember embertársának ne ontsa vérét. A másik nagy szövetség Isten és ember között Ábrahámmal köttetett, amelyben Isten megígéri, hogy magzatjait, mint az ég csillagait sokasítja meg, amennyiben Ábrahám hisz benne és parancsait követi. (15,7-19). Ennek kiegészítése a névadás (Ávrám - Ábrahám) és a körülmetélés parancsa mint örök jel és szövetség Isten és a zsidó nép között (17.1-15). A Teremtés Könyve elbeszél ezenkívül egy hadiszövetséget, amelyet 4 király kötött 5 király szövetsége ellen (14.1—18) és egy békekötésről Ábrahám és Ávimelek Garor királya között (21.22-34). A szövetségek igen fontos szerepet töltöttek be az ókor történelmében. Élet - halál - születés: Mózes első könyve születéssel kezdődik: megszületik a világ. Halállal végződik: meghal József. A születésnek jogi szempontból volt fontos a szerepe. Az elsőszülöttség fontossága, amely konzekvenciájaként az örökséget és a családfői tisztséget vonja maga után. Emiatt kellett Ábrahám ágyasának, Hágánnak, Ismael anyjának elmenekülnie Sára haragja elől, aki így szólt: „Kergesd el... ne örököljön az én fiammal, Izsákkal” (21.10). Később Izsák és Ismael együtt állnak atyjuk, Ábrahám sírjánál (25,8). Hasonló vitát láthatunk Izsák fiainál is, az elsőszülött Ézsau és öccse, Jákob között. Ézsaunak, a vadásznak mit sem számít az elsőszülöttség. A bölcsek úgy vélik, hogy Ézsau, mint a mező embere, állandó életveszélyben forgott és az elsőszülöttséggel járó jogokat és kötelezettségeket (ha megéli egyáltalán apja halálának napját) nem tudja teljesíteni. A pillanatnyi jóllakást biztosító lencse fontosabb volt számára, mint a távoli bizonytalan jövő. Izsák áldásosztásánál a „vadász” siratja az elszalasztott prédáját, és innen kezdve csak a bosszú hajtja. Izsák temetésén - hasonlóan mint Ábrahámén - a két testvér, Jákob és Ézsau együtt adják meg a végtisztességet elhunyt atyjuknak (35:29). Még megemlíthetnénk három szülést, amelyek jellemzőek erre a korra. Elsőnek Lót lányaiét, akik apjukkal megmenekülvén az égő Szodomából egy barlangban lakoztak. Jogosan azt gondolták, az egész föld elpusztult, s hogy magzatot támasszanak, leitatták apjukat, majd együtt háltak vele, először az elsőszülött (!), majd a fiatalabb (19.30). Második Tamamak, Juda menyének szülése (38.27-30), akinek ikrei fogantak, s hogy a bába össze ne keverje őket, piros fonalat kötött az elsőszülött kezére. A legszomorúbb epizód a szülések között Benjamin születése (35.18-20). Ekkor halt meg Rachel. Férje, Jákob a zsidó törvények szerint rögtön el is temette a Betlehem felé vezető út mentén, s ezzel át is tértünk az elmúlásra. Tudjuk, hogy a pátriárkák egy helyre, Hebronban vannak eltemetve. A mondák szerint Ádámot és Évát is itt helyezték örök nyugalomra azon a földön, amelyet Ábrahám vásárolt. Hanochot, Matuzsálem apját Isten Élijáhuhoz hasonlóan - élve vette magához (5:24). Ért és Onant, akik nem voltak hajlandók feleségüknek gyermeket nemzeni, Isten halállal büntette. Ennek ellenére a Genezis könyvében a halál mint isteni büntetés nem jellemző. Szerelem - féltékenység - fondorlat: Ahol vannak érző emberek, ott van szerelem, ahol van szerelem, ott van irigység. Jákobnak nagy szerelmében napoknak tűnt a 7 év, amit Rachelért dolgozott (29.20). Atyjáról szűszavúan így ír a Biblia: elvette Rebekát és megszerette őt (24.67). Nagyapjánál még ennyit sem ír. Ellenben Shemnek, Hámor fiának és városának halálát okozta a szerelem. Dinát, Jákob lányát megkívánta a város fejedelme, ״ lelke ragaszkodott Dinához” (34.3), majd hált vele. Mikor ezt megtudták Jákob és fiai - látszólag szövetségét kötve Hámorral - az egész várost kardélre hányták (34.1-31). Érdekesség, hogy a féltékenység inkább a testvérek között dominál, mint házasságokban. Nézzük, mikor Káin áldozatát nem fogadta el az Isten, ellentétben Ábelével, vagy mikor Józsefre féltékenyek lesznek és meggyűlölik testvérei egy színes köntön és apjuk kivételezése miatt. Furcsa féltékenykedési párbaj zajlott le Jákob és két felesége, Lea és Rachel között. Lea tudta, férje a húgát szereti. Ezért úgy próbálta megszerettetni magát, hogy gyermekeket szül, és ezzel fenntartja a családot. ״ Most már ragaszkodni fog hozzám a férjem, mert szültem neki 3 fiút ” - mondja Lea. ״ Irigykedni kezdett Rachel az ő nővérére.” Mikor Rachel szolgálónője (Bilka) a második fiút is megszülte úrnője ölében, így szólt: ״ Nagy küzdelmet küzdöttem nővéremmel, és legyőztem.” ״ Elvetted tőlem a férjemet”, mondja Lea, majd később ,,most már nálam fog lakni a férjem, mert hat fiút szültem neki” (29.31- 30.24). E furcsa párbajnak Rachel hirtelen halála vetett véget. Családon kívül féltékenységgel nem találkoztunk, sőt Ábrahám odaadja Sárát a fáraónak (12.14), majd később Avimeleknek (20.2), hogy megmentse mindkettőjük életét, félvén, hogy a nagy hatalmú király feleségéért megöli őt. A Biblia egy szóval sem említi Ábrahám érzelmeit. József börtönbe kerülését is annak köszönhette, hogy a testőrkapitány felesége szerelmével és vágyaival üldözte őt, de József visszautasította. Tudjuk, ha nem kerül börtönbe, akkor nem lett volna alkirály sem, és nem tudta volna megmenteni családját az éhhaláltól, így ez a szerelem közvetve áldást hozott Izrael fiainak. „Isten azért küldött ide, hogy életben maradjatok” (45,5), mondta József testvéreinek. Ebben a mondatban benne van József feltétlen hite Istenben, mondván, hogy az emberek érzelmeit is a Teremtő formálja akarata szerint. Ő tette szerelmessé Putifámét, hogy a kiszabott sorsok beteljesedjenek (József álma, zsidók nyugodt élete Gósen földjén). Áldások, átkok: Az áldások keretbe foglalják Mózes első könyvét. A Teremtés-történetben Isten megáldja a hetedik napot, és a könyv Jákob áldásával ér véget. Az ókori Keleten az áldások rendkívül fontos szerepet játszanak. A mai zsidó liturgiában is találkozunk a kohanita áldással vagy a péntek esti szülői áldással. Ézsau, a vadász sírva könyörög: „áldj meg engem is atyám!” (27.34), vagy a híres történetben, amikor Jákob tusakodik az angyallal, és az nem bír Jákobbal, majd szabadságért esedezik, így válaszol az ősatya: „nem bocsátalak el, míg meg nem áldottál”, és ekkor neveztetik el Jákob Izraelnek (32.27). A Szentírásban található áldások fantasztikus tömörséggel és választékossággal íródtak. Rebekkát megáldja családja, amikor elhagyja a szülői házat (25.60). Jákob kicsalt áldása apjától, Izsáktól (27.27-30), majd Ézsau kikönyörgött áldása (27.39). Jákob áldása Józsefre és két gyermekére - amelyet a rabbik a mai napig Szimbat Tóra örömünnepén a gyerekekre elmondanak (48.15-16.20). Végül a gigantikus jövendölés és áldás, amelyet Jákob a 12 fiának mond (49.1- 27). Láthatjuk, leginkább a családon belüli vagy isteni áldásokról van szó. Csupán két helyen találunk ettől eltérőt. Malkhedek Salem (Jeruzsálem) királya megáldja a győztes Ábrámot és tizedet szolgáltat neki mindenből (14.20). Később Jákob Isten áldását kéri a fáraóra, aki szívesen fogadta őt és fiát (57.10). Ezzel szemben átok csak egyetlenegy található a Genezisben, az sem zsidó szájából. Noé átkozza meg fiát, Hamot, aki elmondta testvéreinek, hogy atyjuk lerészegedve, kitakarva fekszik a sátrában, ahelyett hogy betakarta volna őt (9.25). Láthatjuk, Mózes első könyve a szerelmek, a sikerek és az áldások könyve. Jákob szavaival az angyal, aki megváltotta őseinket minden bajtól, ő áldjon meg minket és gyermekeinket, a maradékokat, hogy újult erővel tudjuk járni az ősök által kitaposott ösvényt. Erősödjünk, válhassunk hozzájuk méltóvá. Radnóti Zoltán rabbijelölt Kiegészítés Legutóbbi számunk Közgyűlési morzsák rovatában az országos főrabbi beszédének profi fordulatát sajnos nem profi módon idéztük, így tehát az egész mondat: ״ Tisztelt uraim! Elnézést, senkit nem akarok megsérteni - de. Az elnökségi székben nem Stern Samu ül, a Dohány utcai rabbiszékben nem Hevesi Simon, mint ahogy a Rabbiképzőben sem Gutmann Mihály. Mindenki azzal a kalappal köszön, amilyen van neki. De ha jól köszön, megérdemli, hogy visszaköszönjenek. ” Elnézést! Megjelent Scheiber Sándor Könyve Stílusosan abban a teremben, amelyben évtizedekig élvezhettük a tudós kiadásait - mutatták be a könyvet. A Rabbiképző egykori díszterme ma Scheiber-auditórium. Újságírók, egykori munkatársak, barátok és tisztelők töltötték meg a termet, jelen volt Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató, valamint Scheiber Sándor özvegye és leánya. Kőbányai János, a Múlt és Jövő Kiadó vezetője ünnepnek nevezte ezt a napot a folyóirat életében. Dr Schweitzer József országos főrabbi méltatta a „gyönyörű és gazdag" könyvet, amelyet irodalmi hasonlattal ״ aranyalma, ezüsttalon”-nak nevezett. Lőw Imánuel óta a sokoldalúság tökéletességében Scheiber Sándor következik. Ugyancsak Lőw nyomán, „szobros szabású mondatokban beszélt”. Pontosan leírta beszédeit, jegyzetekkel látta el, tudományos hitelűek voltak. Egy mondat a Ben Szirából: „Holta után is hallatja szavát” - ez volt ” - hangoztatta Schweitzer József. Féner Tamás fotóművész közös munkáik emlékét elevenítette fel. Többen anekdotáit idézték. A jegyzetelőnek csak egyetlen dolog fáj: a szerző nem dedikálhatta remekművét... K. P. A lázadó Mózes fiáéra Magyarázóink véleménye megegyezik abban, hogy Vácra heti szakasza egyenes folytatása az előző szakasznak és felelt Mózes csalódására: „Miért tettél rosszat népednek.” Mózes azt hitte, hogy már első megjelenése a fáraó előtt Isten megbízásából elhozza a zsidó nép számára az enyhítést a rájuk kirótt keserves munkában és megnyitja útjukat a szabadság felé. Nem így történt. Mózes csalódásában megszűnt „szerénynek” lenni, s kemény szavakkal fordul Istenhez. Kétségbe vonja mindenható voltát, kételkedik csodákat művelő erejében, és ezért intézi az Egek Urához súlyosan vádló szavait: „Uram, miért teszel rosszat ezzel a néppel, láthatod, az én küldetésem nem mentette meg népedet." (M.2.6,22). Hogyan merészel halandó ember így beszélni Istennel, a Világ Urával? Hogyan illetheti szemrehányással a Teremtőt húsból-vérből való ember, még akkor is, ha népének ő a legkimagaslóbb prófétája? Kohelet kényében olvastuk: „Amikor azonban rászántam magamat, hogy megismerjem a bölcsességet, megismertem az esztelenségeket, és az oktalanságot is.” (Kohelet 1.17.) Magyarázóink ezt a verset Mózesre vonatkoztatják. Hogyan? Isten már jelentette Mózesnek, hogy a fáraó nem is gondol a zsidó nép szabadon bocsátására. Mózes kritikát gyakorolt Isten cselekedetén, hogy elküldte őt a fáraóhoz és ez súlyosbította a zsidó nép helyzetét. Tehát Mózes cselekedete balgaság és oktalanság volt - mint azt a Kohelet mondta. Isten így reagált Mózes szavaira: ״ Én azt mondtam rólad, hogy szerénységed nem ismer határt, és te jogosnak látod bírálni az én cselekedetemet? Ábrahám, Izsák és Jákob sohasem kételkedtek ígéretemben és azoknak megvalósulásában. Amikor mondtam Ábrahámnak: menj és járd körül az országot, mert neked adom azt... Ábrahám ment és négyszáz sékelért sírhelyet vett Sárának, de szavaimban nem kételkedett. Azt mondtam Izsáknak: neked és ivadékaidnak adom ezeket az országokat... és ő bízott ígéretemben. Te pedig már küldetésed kezdetén azt kérdezted tőlem: mi a neved?" Isten heti szakaszunk szavaival így vigasztalja az isteni feddés miatt elcsüggedt kedves prófétáját: ״ Én vagyok az Örökkévaló! Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak úgy jelentem meg, mint Mindenható Isten, de azon a néven, hogy Örökkévaló, mert nem voltam ismert előttük. Szövetséget is kötöttem velük. Meghallottam Izrael fiainak panaszkodását is amiatt, hogy az egyiptomiak szolgamunkára fogják őket. A Tíz csapás súlyos napjai előtt kell megerősítenem szövetségemet, amit az ősapákkal kötöttem, Izrael fiaival. Ők csak az ígéreteket kapják, de Izrael népe meglátja ezek beteljesülését is. Az ősöknek Isten csak az Él Sáddál.” A Mindenható Isten felfedte nevét az isteni ígéret megerősítésére. Az ősapák teljes hittel bíztak benne és ígéreteiben, de a kétkedők, a lázadók hitét csak akkor tudja megőrizni, ha napjaikban következik be a megváltás. A mi hitetlen nemzedékünk is, ha olvasná Szentírásunkat, napjaink legnagyobb csodáját ismerhetné meg belőle. Láthatná, hogyan érte meg a mi egyiptomi kínzásoknál fájdalmasabb szenvedéseket átélő—nemzedékünk az ősökkel kötött isteni szövetség beteljesülését, mint ahogyan hetiszakaszunk is idézi: ״ Ezért mondd meg Izrael fiainak: én vagyok az Örökkévaló! Megszabadítalak benneteket az egyiptomi rabszolgaságból... Népemmé fogadlak titeket, kinyújtott karral és erős kézzel... Népemmé fogadlak benneteket... Azután beviszlek benneteket arra a földre, amelyre nézve megesküdtem, hogy Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak adom örökségül. Azért nektek adom örökségbe. Én vagyok az Örökkévaló." (M2.5— 9.) Dr. Jólesz Károly (Izrael) Meghalt az ״ éneklő rabbi Megszámlálhatatlan lemeze, kazettája ott van minden gyűjteményben. Az imák fáradhatatlan terjesztőjeként egy szál gitárjával járta a világot, és énekelt. Minden alkalommal megénekeltette hallgatóit is New Yorktól Jeruzsálemig, Bécstől Johannesburgig. Archeológiai és pszichológiai tanulmányait a Columbia Egyetemen végezte. Életét azonban a hászid kultúra és zenevilág szolgálatában élte. Műsorait óriási siker kísérte, a Vatikánban éppúgy, mint a párizsi Olympiában vagy a bécsi Operában, Berlinben született. A nácizmus elől 1939-ben az USA-ba emigrált. Sikerei ellenére sem gazdagodott meg, annál inkább impresszáriói és kiadói. Nem érdekelték az anyagiak, mintha nem ezen a világon élt volna. * Rabbi Slomo Carlebach egy Londonból New Yorkba tartó repülőgépen 69 éves korában szívrohamban elhunyt.