8 Órai Ujság, 1921. június (7. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-10 / 125. szám
Várjon megértik-e Ausztriában azt a mély bölcsességet, amely Apponyinak a nyugatmagyarországi kérdést taglaló leveléből kiárad? Akárcsak reánk, Ausztriára is rengeteg sok szenvedés szakadt és akárcsak nálunk, odaát is akkora porfelhőket vert fel az összeomlás, hogy a tömegek politikai látása teljesen megzavaró,dott. Hanem azért mégis csak kell, hogy akadjanak a Lajta mindkét partján Józan férfiak, akik a biztos ítélet tisztább magaslatáról néznek le a kavargó indulatokra, maguk előtt látván a jövendő összes esélyeit. Bármekkora is a katasztrófa, amely bennünket elválasztott, bizonyos, hogy a Lajta vizéből nem lett a Léthe folyója, amely elfeledtető erejével meg tudná semmisíteni sok évszázadnak közös történelmi és közgazdasági kapcsolatát, legkevésbbé pedig egymásra való természetes utaltságunkat. Nincs itt szó, nem is lehet többé, csinált közjogi kapcsolatokról, hanem merőben az élet örök törvényeiről. Bécsben ne tudnák ezt?! Mert az antant tudja. És éppen ezért találta ki a modern macchiavellizmus a nyugat-magyarországi probléma hadicselét, Ausztria és Magyarország közé Elszász gyanánt állítván az úgynevezett „Burgenlandot". Apponyi lovagias nobilitásában túlbecsüli a politika arcbőrének finomságát, amikor arra az ildomkérdésre utal, amely szerint régi szövetségesétől rabolt birtokot ajándék gyanánt nem fogadhat el Ausztria az ellenség kezéből. Az erkölcsi világrend csupán a tragédiák ötödik felvonásában szokott érvényesülni, nem a történelemben, ahol a reális érdekek érvényesülése hozza meg a népek javát. És éppen erre az önző szempontra hivatkozunk, mielőtt Bécsben végleg döntenének. Ausztriának két kiútja van. Az egyik a Németországhoz való csatlakozás, amitől azonban eltiltja az antánt. A másik a Magyarországgal való megértő barátság keresése, ami merőben Ausztria elhatározásától függ. Ha a bécsi mohóság Sopronból Strassburgot csinál, megszűnik minden lehetősége az összhangzatos viszonylatnak, amint az különben a történelmi fejlődésnek és a jelen érdekeknek is megfelelne. Ausztriának még nagyon sok barátja van Magyarországon, hisebb és hatalmasabb és több barátja, mintsem gondolná. Magára marad, ha ezeket is elveszti. ^f..r\AA 4r$*b***' OfettUjSjiff ELŐFIZETÉSI ÁRAKj SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATALj SZtfaZ 120 k"0“ feiéZ'Zv* %%% IZll *9Ve* példányMAm ára 2 Korona BUDAPEST, IV. MÚZEUM-KÖRÚT 3. SZ. Jugoszláviában egy példány: 2 jugoszláv Korona Telefoni József 105—00, J. 105-01, J. 105—02. C Baranya közeli visszacsatolása megszelidíti a pécsi kommunistákat Nexust Keresnek Magyarországgal. — Saját tudósítónktól. —Kaposvár, jan. 9. A pécsi utolsó napok eseményei arra engednek következtetni, hogy Baranya kiürítésének kérdése nemcsak aktuális lett, de minden reményünk meg lehet arra vonatkozólag, hogy rövidesen be is következik. A megszállott területek munkásságának és munkásvezéreinek tetteiből és taktikájából okvetlenül rá lehet jönni arra, hogy reménytelennek látják a helyzetet, sőt egészen pozitív tudomásuk lehet arról, hogy a kiürítés rövidesen megtörténik. A múlt hó végén ugyanis a szocialista szaktanácsi gyűlést tartott, mely kimondotta, hogy szakít a III. Internacionáléval és ismét a szociáldemokrata alapra helyezkedik... Ez mindezideig nem igen jutott eszükbe éppúgy nem, mint Budapesten vagy Kaposvárt egészen addig, amíg a kommunizmus hitvallása veszélyes nem lett. A hídépítésre, illetve a kiürítésre valló előkészületre mutat az is, hogy a szaktanács elhatározta egy mérsékelt szocialista pártvezetőség megválasztását, mégpedig a legrövidebb idő alatt. Ez lesre a június 17-én összeülő baranyai pártkongresszus első és legfontosabb feladata. Erre vall az a jelenség is, hogy a pécsi szocialista vezérek nexust keresnek magyar hatóságokkal az utóbbi időben. Maga Linder Béla is igyekezett közeledni, ahogy egyes pécsváradi egyénektől értesülünk. Még a hivatalos lap: .4 munkás is mérsékli hangját. Mindezek oly jelek, amelyek csalhatatlanul arra vallanak, hogy a kiürítés most már rövid időn belül megtörténik. A szerbek kifelé ugyan berendezéseket mutatnak, de ez csak azért van, mert mennél többet ki szeretnének csikarni a pécsi szénbányák termeléséből. Miniszteri a nemzetgyűlés munkarendjéről* A költségvetés után a pénzügyi és igazságügyi javaslatokat, a sajtó- és népiskolai törvényt tárgyalják. A kisgazdapárt és a belügyminiszter* — Saját tudósítónktól. — Ma délután a nemzetgyűlés ülésének felfüggesztése után a képviselőházban a miniszterelnök fogadó tennék ejt miniszteri értekezlet volt. Az értekezleten Bethlen István gróf miniszterelnök elnöklete alatt valamennyi miniszter részt vett. (..) "Az értekezlet a nemzetgyűlés legközelebbi munkarendjével foglalkozott. Erre vonatkozólag az értekezlet előtt Bethlen István gróf miniszterelnök Irakovszky István házelnökkel tárgyalt. Az értekezleten a házelnökkel folytatott megbeszélése alapján megállapodtak abbal, hogy a kötségvetési vita hamarosan befejeződő tárgyalása után elsősorban a pénzügyminiszter javaslatai, több kisebb igazságügyi javaslat, majd a sajtó és népiskolai törvény tárgyalásával foglalkoznak. A népiskolai törvényjavaslatot Vass József/3 kultuszminiszter holnap, a sajtótörvényt pedig Tomcsányi Vilmos Bill igazságügyminiszter néhány nap múlva terjeszti a nemzetgyűlés elé. A folyosón az a hír járta, hogy a kormány ma délután minisztertanácsot fog tartani, amelyen a kisgazdapárt tegnapi értekezletén történtekkel fog foglalkozni. Illetékes helyről vett értesülésünk szerint, a hír nem felel meg a valóságnak és a kisgazdapárton történtek nem is kerülnek a minisztertanács elé. A kisgazdapárt és Ráday. A kisgazdapárt tegnapi értekezlete nem úgy folyt le, ahogy azt a Ráday ellen megindított akció tervezői képzelték. Nagyatádi Szabó István és Mayer János miniszterek, valamint a párt tekintélyes tagjainak erélyes fellépése és felvilágosági a párt nagy részét meggyőzték ennek a megindult akciónak szükségtelen voltáról és a pártértekezlet lefolyása lényegesebben szelídebb volt, mint ahogy előre tervezték. ’’ A pártértekezleten egyébként a párt egyik nagyobb súlyú vezetője sem szólalt fel. Sőt egyes igen előkelő tagjai a pártnak nem is jelentek meg az értekezleten. A felszólalók egyáltalában nem jelentékeny sorából, mint küln , érdekesség csak két volt és kimaradt államtitkárnak beszéde keltett feltűnést, akiknek ellenszenve azonban a mostani kormánnyal szemben, arrifyben nem juthattak többé szerephez, s nyilvánvalóan érthető. Napokon keresztül mesterségesen fűtött hangulat annak dacára, hogy igen mérsékelt volt, a párthatározatban is kifejezésre jutott, amennyiben felkérték a belügyminisztert, hogy bizonyos kér,désekben a pártot tájékoztassa. Erre vonatkozólag beavatott helyről a következő érdekes felvilágosítást nyertük: — A kisgazdapárt tegnapi határozata mindenesetre szokatlan ugyan a parlamentarizmus történetében, de mértékadó helyen egyáltalában nem tulajdonítanak neki különösebb jelentőséget. Egyszerű házi ügy, amely azonban kétségkívül a legrövidebb időn belül minden különösebb izgalom nélkül el fog simulni. Mindenesetre különös, hogy a kisgazdapárti határozat olyan kérdésekre nézve kívánja a belügyminiszter válaszát hallani, amelyek részben nem az ő hatáskörébe tartoznak, részben pedig még nem aktuálisak. A főrendiházi reform például a** igazságügyminiszter hatáskörébe tar-, tozik, aki maga is tagja a kisgazdapártnak, tehát a párt tőle kaphat közelebbi felvilágosítást. Viszont a választójogra és a közigazgatásig re-: formra vonatkozó általános elvek már a miniszterelnök programbeszédében is benne foglaltattak és nyilvánvaló, hogy a belügyminisz-- ter, mint a kabinet tagja, ezeket az elveket osztja, különben nem ülne a miniszterelnök kormányában. Ezek a javaslatok azonban még nem értek meg arra, hogy széles módon tárgyalják őket, a statisztikai adatok most vannak feldolgozás alatt. A földbirtok reform végrehajtása a föld- mivelésügyi miniszterhez és az erre hivatott és most életbe lépett földbirtok rendező hatásköréhez tartozik. A belügyminisztert ez a kérdés csak annyiban érinti, amennyiben a közigazgatási szervek a végrehajtásban közreműködnek. Erre vontkozólag azonban a belügyminiszter jóval a pártértekezlet előtt rendeletet intézett a közigazgatósági hatóságokhoz. Amint egyébként értesülünk, a főiskol Báágak. Ügyében az egyes megyei