8 Órai Ujság, 1927. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1927-03-06 / 53. szám

1927 MÁRCIUS •Vasárnap, 10. OLDAL ÓMimsság Mi van a kulisszák mögött írta Csathó Kálmán­ t. Amelyik színészi ellen vád van, arra ráraz­­zák a megfelelő büntetést, amely meglehetős szigorú. Félhónapi, sőt teljes hónapi gázsi el­vesztése is szerepel közöttük. Persze, elő­adáson elkövetett hibákért súlyosabb bün­tetés jár, mint azokért, amelyek a próbák menetét zavarják, de viszont nagyon nagy a büntetés az egymás sértegetése, vagy a rendezővel­­ szemben való engedetlenség esetére is. Az ilyen vád azonban nagyon ritka, bár természetes, hogy ez is előfor­dul, mert olyan emberek vannak itt együtt, akik az idegeikkel dolgoznak és nem csoda, ha könnyen kijönnek a sod­rukból. Az ilyen munkakörben való veszekedés azonban csak legritkább esetben kerül a törvényszék elé, elintéződik magától és a havonként összeülő bíróság többnyire csak a próbára későn érkezők, vagy a próbáról elmaradók felett ítélkezik. De még ezeket sem mindig írják fel; gyakran megesik, hogy a bűnös kis pirongatás árán meg­menekül. Helvey Lauráról beszélik, hogy mikor egyszer elkésett a próbáról, Náday Ferenc, aki akkor rendező is volt, mér­gesen összeszidta és azzal végezte a leckéz­­tetést: „Ügyelő! tessék a művésznőt fel­­írni!“ Amire aztán megszólalt Helvey, aki addig szótlanul tűrte a gorombáskodást: „Azt már nem! Vagy felírni, vagy leszidni! De a kettő együtt túlzás!11 Ez azóta szokássá vált. Akit leszidnak, azt nem szokták felírni. A rendelkező­ próba után következnek az emlékpróbák, amelyek valószínűleg onnan vették a nevüket, hogy ezeken senki sem emlékszik semmire, amit a rendelkező-pró­bán mondtak neki. Ilyenkor sül ki, hogy a színészek nem jegyeztek meg semmit és azt is rosszul. Az egyik csak megjátszotta a leírást, de nem is plajbász volt a kezé­ben, hanem cigarettaspicc, a másik jobb­oldal helyett baloldalt írt és így tovább. Mindegy! A hibákat kiigazítják, a mulasz­tásokat pótolják és két három emlékpró­bán megrögződnek a külsőségek annyira, amennyire. Ezalatt már kezd kibontakozni a játék formája, körvonalaiban. A­ rendező változtat sokszor az eredeti állásokon, maguk a színészek is proponálgatnak változtatást, egyébként azonban még na­gyon kezdetleges a képe az egész darab­nak.­­A súgó hangosan olvas, a szereplők nyögnek és kínlódnak a szöveggel. Újabb három-négy nap alatt azonban megváltozik a dolog egészen. Ez rendesen máról hol­napra szokott történni, olyankor, mikor az első emlékpróbák után, amelyeken a színé­szek csak memorizálnak, s amelyeket többnyire a házi színpadon szokás meg­tartani, lekerül a próba a rende­s színpadra. A háziszínpad a Nemzeti Színház mun­karendjében nagy szerepet játszik, mert sok darabja lévén a színháznak, egyidejű­leg műsoron, párhuzamos próbákat kény­telen tartani s ezért a kevésbé fontosakkal nem veheti igénybe a nagy színpadot. A házi színpad egy kis színházterem a zsi­­nórpad háta mögött, egy kis normál szín­paddal és kis nézőtérrel, olyan, hogy akár­hány kabaré megirigyelhetné. A közönség­nek ide nem lévén bejárása, persze, ezt a helyet a színészek neon veszik egészen ko­molyan és az a babona él köztük, hogy a házi színpadon nem lehet „játszani11. Ami­ből igaz is annyi, hogy erről a helyről hiá­nyozván a közönség jelenlétének illúziója, a színész nem képes „hangulatba jönni11, ami pedig a játékhoz feltétlenül szükséges. Ez az oka annak, hogy a háziszínpadot nem igen használják egyébre, csak ilyen memorizáló próbákra. Ezért is van, hogy mikor a próba a házi­színpadról az igazi színpadra kerül, a szí­nészek egyszerre „játszani11 kezdenek, vagyis színezni a beszédet, persze még csak félgőzzel a félig világított színpadon. Ha a rendező azt akarja, hogy a színészek ne csak „markírozzák”1, jelezzék a játékot, ezt leginkább azzal érheti el, hogy minél inkább felkelti a színészben az előadás il­lúzióját. Vagyis bedíszítteti a színpadot, ha nem is végleges díszletekkel, hanem legalább is hasonlókkal és kigyújtatja a rivaldát. A rivalda-fénynek a legtöbb szí­nész nem tud ellenállni és játszani kezd. Az erős világítás ugyanis, amelye­n túl sö­tét homályba borul a szeme előtt a néző­ tér­ és nem látja, hogy van-e közönség, vagy nincs, úgy hat rá, mint a huszárlóra a trombitaszó. Láttam lovat lovas nélkül egzed­rozni trombitaszóval és épen így színészt közönség nélkül játszani a rival­da-világításra. Kezdő szerzők ilyenkor szokták elragadtatva mondani: — Nagyszerű lesz! Most következik még csak az igazi szín­házi munka, mert már kisül, a színészek játékából, hogy mit értenek félre, mit hi­báznak el, hol nem kapcsolódik egyiknek a játéka a másikéhoz és hol nem jön ki a játékból a jelenet lényeges mondanivalója. JÉré Ferces b­öltő a sz offerasssínpadon Faust, Mignon, Manon Descaut, Csokonai és­­ Fanni Kármán József, az Uránia évkönyv korán elhunyt kiadója, a Fanni hagyományai­nak kivételes tehetségű költője, rövid életében nem gondolhatta, hogy neve valamikor, 130 év múlva rákerül majd a pesti Operaház színlapjára, és hogy lelkéből lelkedzett fő­alakját, az érzelemdús Fannit még egyszer a népszerűség fogja övezni, amelyben már egy­szer, a XVIII. század végén, osztályrésze volt. Ijjú lettek operaalakokká Goethe leghíre­sebb teremtményei is: Faust, Mefisztó, Mar­git; aztán Mignon és Wilhelm Mária és Lotario; avagy Werther. Ki olvassa ma még Abbé Prévost egykor oly híres regényét, a Manon Lescaut-t? De a két Manon-operát sokam ismerik. Murger Bohémélet­ét már senki sem ismeri, Pucciniét annál többen. Úgy látszik, a regényalakok halhatatlansága az, ha bevonulnak az operairodalomba. * Szabados Béla és Mohácsi Jenő Fannija egyébként aránylag rövid idő alatt a harma­dik magyar tárgyú dalmű, mely nagy sikert aratott. Érdekes, hogy a Farmi és a Farsangi lako­dalom szövege között mindenféle analógia kínálkozik. Vajda Ernő szövege a XIX. szá­zad első évtizedében játszik, hiszen férfihősse Csokonai Vitéz Mihály idealizált alakjának mondható. A Fanni cselekménye alig egy év­tizeddel előbb esik meg." Aztán­ véletlen ta­lálkozásnak látszik, de talán m­élyebb okokra is vezethető vissza, hogy a két sikeres opera, melynek szövege tudvalevőleg egyidőben, az 1913. évi operaszövegpályázatra készült, a magyar középnemesi osztályt választja társa­dalmi miliőül. Abban is megyezik e két dalmű, hogy egyiknek sincs bonyodalmas, sikerekben dús akciója. Úgy látszik, a színházi közönség nagy része már ráunt az idegrázó, erőszakos fordulatokban bővelkedő drámákra, a prózai színházakban is egyre-másra olyan darabok aratnak sikert, melynek inkább a jellemek rajzára és a millió festésére fektetik a fő­súlyt. A Fanni­nak és a Te csak pi­tálj, Ladányi­nak ugyanazon a héten volt a sikeres bemu­tatója. De amíg a Nemzeti Színház teljes mértékben használja ki Csathó Kálmán ma­gyar tárgyú darabjának növekedő népszerű­ségét, addig a Fanni, az Operaház játékrend­jének százféle megszorítása miatt, eddig csak négyszer került színre, igaz, mind a négyszer táblás ház mellett. * Az Operaházban tegnap adták először a Fanni-t a parallel szereposztásban, mely­nek élén Nagy Margit, a címszereplő állott. Bájos, üde megjelenése, teljes illúziót keltő játéka és szép éneke igaz sikert hoztak a számára. Baranyay Laurisin volt. Hajlé­kony, frissen csengő tenorja pompásan ér­vényesült. Farkas Detti figurája Szende markáns alakításával is fel tudta venni a versenyt. Halász Gitta szerepét Tóth Erzsi vette át, nagy lámpaláza ellenére is sokat­­ígérő produkcióval. A darab és az előadás ezúttal is nagyon tetszett, a szépszámú kö­zönség megelégedetten tapsolt s a Bacsá­­nyi-dalt ezúttal is meg kellett ismételni. NAGY MARGIT — FANN. Rákosi Szidi megpumpolja a direktorát A Belvárosi Színházban mindenki boldog, az igazgatónak bőven van ideje kényelme­sen előkészíteni a színház legközelebbi új­donságát, olyan rangy sikere van a három egyfelvonásosnak. Honthy Hanna egyéni si­kere a darab sikerén kívül is igen nagy. Há­rom teljesen különböző színpadi alakot ját­szik, annyi tehetséggel, humorral és szeretet­­reméltósággal, hogy mindenki azt tanácsolja neki, mondjon búcsút az édeskés bécsi ope­rettnek, és legyen kizárólag drámai színésznő, mert az énekes színpadon nem tudja annyira érvényesíteni páratlan humorát, finom játé­kát, játéktudását és ragyogó intelligenciáját, mint itt. A három darab közül a „Kék és piros“ című Herczeg—Zágon vígjátéknak van a leg­nagyobb sikere. A sikerből Radics Béla ci­gányprímás is kiveszi a maga részét. Erede­tileg úgy volt, hogy csak kísérni fogja a színészek énekét, de Radics Béla olyan titok­zatosan viselkedett, olyan komoran járt-kelt a próbák alatt, hogy Beöthy László egyszer csak odalépett hozzá és megkérdezte tőle, mi a baja? Radics hímezett-hámozott, de Beöthy nem azért oly kitűnő igazgató, hogy ne ér­tette volna meg egy szempillantás alatt, hogy mi bántja a prímást. Az fájt neki, hogy nem mutathatja meg a Belvárosi Szín­ház közönségének az ő utánozhatatlan mű­vészetét, önállóan, énekszó nélkül. Beöthy László erre elhatározta, hogy Radicsnak és bandájának „jó szerepet" ad és megengedte nekik, hogy elhúzzák a „Fehér galamb száll a levegőben ..kezdetű bácskai dalt, ame­lyet Budapesten csak kevesen ismernek és amely­­ Herczeg Ferencnek gyermekkorát juttatta eszébe. Az öreg Radics egy csapásra megváltozott, most olyan boldog, hogy ma­darat lehetne fogatni vele. A Mikszáth—Hevesi darab sikere vetekszik a Herczeg—Zágon darab sikerével. Az elő­adás végeztével a közönség nem rohan ha­nyatt-homlok a ruhatárba, hanem a nézőtéren marad és sokáig lelkesen tapsol. Kedves epizódot tudtunk meg Rákosi Szi­­diről, aki a darab egyik főszerepét játssza. A bor, az arany és az asszony-ban két fontos I­­­MM isisí ZÁGCíi á/fy. fr/ifa­n­ia színpadi kellék, két kopparttó szerepel, s bár tűvé tették a színház egész kelléktárát, nem találtak koppantót. Rákosi Szidi erre nya­kába vette a várost, sorra járta a régiséges boltokat és nagy nehezen talált két koppan­tót, két finom régi ötvösmunkát... Különben pedig megtörtént, hogy Rákosi Szidd egy este, előadás után, zuhogó esőbe­n ért ki az utcára. Azt mondta hát a portás­nak: kérjen számára két pengőt a direktor­tól, hogy autótaxit fogadhasson. Beöthy persze nyomban odaadta a két pengőt, de megjegyezte: — Az még csak hagyján, hogy a kis szí­nészek kölcsön kérnek egy-két pengőt, de hogy a nagy színésznők is megpumpolják a a direktort, már sok egy kicsit .. Persze: Rákosi Szidi másnap visszaadta a fiának a két pengőt . ... Beöthy László előadása Nyíregyházán és Miskolcon Csubay Jenő ma indult el országos hang­­versenykörútjára. A jövő héten Nyíregyhá­zán és Miskolcon is hangversenyezik a Mes­ter. Ezeken a hangversenyeken Beöthy László, a Belvárosi Színház igazgatója tart bevezető előadásokat. Mai és holnapi színházi előadások Szombat. M. KIR. OPERAHÁZ: A rózsalovag (7). — NEMZETI SZÍNHÁZ: Te csak pipálj, Ladányi( 148).­­ KAMARASZÍNHÁZ: Kisértetek (18). — VÍGSZÍNHÁZ: Nem nősülök (148). — MAGYAR SZÍNHÁZ: Csókról-csókra (148). — VÁROSI SZÍN­HÁZ: A biborruhás asszony (148). — KIRÁLY SZÍNHÁZ: Repülj fecském (először: 148). — FŐ­VÁROSI OERETTSZÍNHÁZ: A második nász­éjszaka (9). — BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Lepketánc; Kék és piros; A bor, az arany és az asszony (148). — ANDRÁSSY­ ÚTI SZÍNHÁZ: Ringuispil; Ferenc­város; Marit összeírják: Az ázalás;; A t. Ház külfejé­­ben (149). — ROYAL ORFEUM: Világvárosi va­­rieté-műsor 1 Reso, a jelenkor legeredetibb táncos­­komikusa; Bers medvéi; The Pattans: 3 Houston; Hlyna et Jules Ivacoff; Rolf Hansen; Teddi és Jose; Allas­trio; Ossy Mák; Blitz és társa ligeti móka (8). — TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD: Kontra, gyerünk; Hatóh­ézilag engedélyezett ellenzék: Hol­lywood ostroma: Sarzsi; Sárga-zöld-piros; A csók; Az államtitkár úr; Hirdetési verseny: Ping-Feng (1 9).­­ KIS KOMÉDIA: Mundi Rosenkranz; Kié a gyerek? (1/1 9). Vasárnap. M. KIR. OPETRAHÁZ: Rigoletto (7). — NEM­ZETI SZÍNHÁZ: Az új rokon (3); Te csak pipálj, Ladányi! (7). — KAMARASZÍNHÁZ: A házi tün­dér (144); A diktátor 0,48). — VÍGSZÍNHÁZ: A Noszty-fiú­­esete Tóth Marival (3); Nem nősülök (48). — MAGYAR SZÍNHÁZ: Játék a kastélyban (3); Csókról-csókra (148). — KIRÁLY SZÍNHÁZ: A cirkuszhercegnő (3); Repülj fecském (148). — BELVÁROSI SZÍNHÁZ: A fehér egér (3); Lepke­tánc; Kék és piros; A bor; az arany és az asz­­szony (148). — VÁROSI SZÍNHÁZ: Bohémélet (3); A bíborruhás asszony (148). — FŐVÁROSI OPE­­RETTSZÍNHÁZ: A második nászéjszaka (4­­9). — ANDRÁSSY­ ÚTI SZÍNHÁZ: Ringh­spl! stb. (141, 149). — TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD: Kontra, gye­­rünk stb. (149). — ROYAL ORFEUM: Varieté, színház (4­­8). — KIS KOMÉDIA: Mundi Rosen­­kranz stb. (negyed 9). Színházak jövő heti műsora ,M. KIR. OPERAH­ÁZ. Hétfő: Niocs előadás. Kedd: Bohémélet (Pataky Kálmán vendégfellép­­tével). (Bérlet: E) sorozat. 22. sz.) Szerda: Az­­­­rcosbál (Schlusnus Henrik, a Berlini Állami Operaház művészének vendégfelléptével). (Bérlet: D) sorozat. 21. sz. Felemelt helyárak.) Csütörtök: A rajna kincse (Bérlet: C) sorozat. 22. sz.) Pén­­tek: Pillangókisasszony (II. ifjúsági előadás)­ Erre az előadásra jegyek nem válthatók. (Bérlet­szünet 32. sz.) Szombat: Fanni (Bérlet: D) soro­zat. 22. sz.) Vasárnap: Farsangi lakodalom (Bér­letszünet, 33. sz.) NEMZETI SZÍNHÁZ. Hétfő: Sha­kespeare­ciklus. Vizkere 67.­ (A­ bérlet). Kedd: Te csak pipálj, Ladányi! Szerda: Makrancos he­gy. Csütörtök­: Te csak pipálj, Ladányi! Péntek.: Shakespeare-ciklus. Szeget-szeggel (Először! A­ bérlet). Szombat: Te csak pipálj, Ladányi! Vasárnap délután: A velencei kalmár. Vasárnap este: Te csak pipálj, Ladányi! KAMARASZÍNHÁZ. Hétfő: A házi tündér. Kedd: Candida. Szerda: A házi tündér. Csütörtök: A diktátor. Péntek: Kísértetek. Szombat: A dik­tátor. Vasárnap délután: A házi tündér. Vasár­­­nap este: Tanper John házassága. VÍGSZÍNHÁZ. Hétfő, kedd: Nem nősülök! Szerda: A Noszty-fiú esete Tóth Marival. Csütör­tök, péntek, szombat: Nem nősülök! Vasárnap dél­után: A Noszty-fiú esete Tóth Marival. Vasárnap este: Nem nősülök! MAGYAR SZÍNHÁZ: Minden este órakor: Csókról-csókra (Pas­sur la bouche). Vasárnap (rá1. után S órakor rendes helyárakkal: Játék a kas­­télyban. KIRÁLY SZÍNHÁZ. Egész héten minden este órakor: Repülj fecském. Vasárnap délután S órakor mérsékelt hib­/árakkal: Aranyhattyú. VÁROSI SZÍNHÁZ. Egész héten minden este órakor: A bíborruhás asszony. Vasárnap dél­után: A zsidónő. BELVÁROSI SZÍNHÁZ. Hétfő, kedd, szerda: Lepketánc; Kék és piros; A bor, az arany é­s az asszony. Csütörtök: A fehér egér. Péntek, szom­bat: Lepketánc; Kék és piros; A bor, az arany és az asszony. Vasárnap délután: A fehér egér. Va­sárnap este: Lepketánc; Kék és piros; A bor, Az arany és az asszony. FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ. Egész héten minden este 9 órakor és vasárnap délután 1 óra­kor: A második nászéjszaka. ANDRÁSSY­ ÚTI SZÍNHÁZ: Ringlispit. Ferenc­város: Marit összeírják: Az ázalag* A t. Ház büfféjében Nem nősülök! A sorozatos előadások utolsó hete a Vígszínházban

Next