8 Órai Ujság, 1928. október (14. évfolyam, 223-248. szám)
1928-10-02 / 223. szám
ifrw r liTa B|| . mEtf* Budapest, 1928 október 2 Jf?§ H LLBlf Kedd XIV. é^d^am 223. sz. |jj| aHí ^iBl ii ik%^ ^---------- —— AV — -^ .^v ■§& B^BF mn^P JBB ^b M'yuip •• ^;. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ: DR. NADÁNYI EMIL EGYES SZÁMÁRA: HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 50 CENT, OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Szerkesztőség: VIII., Rökk Szilárd utca 4. Kiadóhivatal, József körút 5. Telefonszámaink: Józse 1 461—06, 463—07, 463—08, 463—09 Palik Kállay Tibor programbeszédet mondott vasárnap Nagykanizsán és megtagadva eddigi nézeteit, megtagadva régi fegyvertársait, feltűnően éles támadással fordult szembe mindennel és mindenkivel, aki eddig közel állt hozzá. Szinte boszorkányos gyorsasággal találta meg azt a bizonyos ellenzéki frazeológiát, mely a maga támadásainak azzal igyekezik jelentőséget adni, hogy úgy tünteti fel, mintha a megtámadott reszketve hátrálna előlük. Azt kérdi Kállay, miért félnek a kemény és határozott ellenzéki szótól és mindjárt felel is a kérdésre: azért, mert azt mondják, hogy ez újból a bolsevizmushoz vezet. Megnyugtathatjuk Kállay Tibort. Senki sem fél ettől, senki sem mondja, hogy a kemény bírálat bolsevizmushoz vezet, legkevésbé az ő bírálata, akiről igazán nem lehet feltételezni, hogy a bolsevizmus számára akarná a talajt előkészíteni. Senki sem fél a kemény ellenzéki szótól, sőt ellenkezőleg, minden józan és komoly politikai tényező nyíltan hirdeti, hogy az ilyen bírálatra igenis szükség van és a legkeményebb kritika is csak használhat, ha tárgyilagosság és elfogulatlanság sugalja. Az ilyen bírálat csakugyan nem vezethet bolsevizmushoz, de, Sajnos, éppen ez a legritkább. A bírálat álarcában, fájdalom, legtöbbször csak a tamagógia jelentkezik és ezzel szemben igenis szükség van az erős kézre, mely nem engedi át a gyeplőt a felforgatásnak, a békebontásnak, a romboló ösztönöknek, melyeknek munkájáról éppen elég szomorú tapasztalatot gyűjtött a nemzet. Hogy Kállay Tibor bírálatában megvan-e a kívánatos tárgyilagosság — ennek elbírálását rábízzuk mindazok emlékezetére, akik vissza tudják idézni Kállay pénzügyminiszterségének korszakát. Financiális bírálata ebben a megvilágításban annál különösebbnek fog feltűnni, mert hiszen elsősorban a maga pénzügyi koncepciójának következményeit és elhajlásait illeti azzal a bizonyos kemény ellenzéki szóval. Az egész programbeszéd legérdekesebb kijelentése, hogy ne mondjuk pikantériája egyébként az a mondat, ahol arról beszél, hogy a nagy nyájat, mármint az egységes pártot, pulik tartják együtt, akik olyan hűségesen végzik munkájukat, hogy a gazda hosszú időn át is nyugodtan távolmaradhat. De ne felejtsük — fűzi e költői képhez Kállay — hogy a pulik minden gazdának egyformán fognak szolgálni. Sértésnek szánta-e Kállay ezt a hasonlatot volt fegyvertársaival szemben — nem firtatjuk, ez ak gusztus dolga. De mindenesetre ugy látszik, hogy Kállay Tibor merőben félreismeri a pulik természetét. Ez a nagyszerű fajta éppen arról nevezetes, hogy egyéb kutyatársait is felülmúlja a becsületes hűségben és háladatosságban és a legkevésbé hajlamos új gazdához szegődni. Ha Kállay a hűséget, — ha úgy tetszik: elvhűséget — akarta megbélyegezni hasonlatával, tudomásul kell venni ezt az állásfoglalását, de ne vegye rossz néven, hogy hasonlatát a becsületes közvélemény sokkal kevésbé tartja megszégyenítőnek, mint gondolná. Bethlen ma este hazaérkezik — —................ s resszori miniszterekkel tárgyal a munkaprogramról — A parlament megnyitása után beterjesztik a házszabályrevizió! Nem lesznek mélyreható változások a házszabályokban (Saját tudósítónktól.) Bethlen István gróf miniszterelnök ma délután érkezik vissza a fővárosba és átveszi kéthónapos szabadságának lejártával a miniszterelnökség ügyeinek vezetését. A miniszterelnök visszaérkezése után tárgyalni fog egyes szakminiszterekkel, hogy a szünet alatt elkészített különböző törvényjavaslatokat, amelyek nagyobbrészt a gazdasági élet fellendítését célozzák, a Ház munkaprogramjába beillessze. A Ház munkaprogramjának megállapításától függetlenül az egységes párt házszabály revíziós bizottsága megkezdi működését és kidolgozza azokat a módosításokat, amelyeket még az őszi ciklus kezdetén kíván a nyugodt és zavartalan parlamenti tárgyalás érdekében a házszabályokba beiktatni. A házszabályrevízió, amely természetesen megelőzi az összes benyújtandó javaslatokat, kizáróan azt a célt kívánja szolgálni, hogy az indokolatlan vitaelhúzódásoknak gátat vessen és normális mederbe terelje a képviselőházi tanácskozásokat. Nem lesznek mélyreható változtatások a házszabályokon és azok a módosítások, amelyeket szükségesnek tartanak, teljes akciószabadságát biztosítják az összes parlamenti pártoknak. Értesülésünk szerint a házszabályrevízió során elsősorban a választójogi törvénnyel fogják összeegyeztetni a házszabályokat, miután a közigazgatási bíróság működése következtében a mandátumok felülvizsgálásánál a bírálóbizottságok szerepe elmarad. Szükséges továbbá, új összeférhetetlenségi eseteknek a beiktatása, amely ugyancsak az új választójogi törvényben gyökeredzik. A mostani házszabályokban ugyanis nincs szó olyan összeférhetetlenségi esetről, amely arra az esetre áll fenn, ha a törvényhozó működésében valamely idegen állam utasítását fogadná el. Külön szabályozás alá fog kerülni a mentelmi ügyek tárgyalása és itt különbséget tesznek olyan mentelmi sérrelemről, amelyet a képviselő maga jelent be és olyan esetnél, amikor a bíróság kéri valamely képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Első esetben a bejelentés felett vita nélkül határoz a Ház, amíg a bírósági megkereséseknél a tervezett módosítás szerint két-két szónok vehet részt a meginduló vitában. Rendezni kívánják még a megajánlási (appropriációs) javaslat tárgyalási módját és a mostani tárgyalási mód helyett négy napra kívánják korlátozni az appropriáció tárgyalását. Szükségesnek tartják ezt azért, mert a megajánlási javaslatot megelőző költségvetési vita olyan tág teret nyújt az összes parlamenti pártoknak a legszélesebb körű vitára, hogy ugyanennek a vitának a megismétlése az appropuiációs javaslatnál nem volna indokolt. Ez a korlátozás egyébként más álamok parlamentjeinek házszabályaiban is megvan. Az eddigi tervek szerint a parlament megnyitása után rövidesen beterjesztik a házszabály revízióra irányuló módosításokat és addig, amíg a házszabályok módosítása meg nem történt, új javaslatokat nem terjesztenek a képviselőház elé. Tekintettel arra, hogy a felsorolt módosítások olyanok, amelyek szükségességét maga az ellenzék is kénytelen elismerni, előreláthatóan négy-öt napon belül letárgyalják a módosításokat és október végén a meginduló új ülésszakban a képviselőház már foglalkozhat a különböző gazdasági és közigazgatási javaslatokkal. Csalással és okirathamisítással vádolták meg a román igazságügyminisztert Nagy politikai botrány Bukarestben Bukarest, okt. 1. (Saját tudósítónktól.) Nagy politikai botrány tartja izgalomban a román fővárost. A Bratianu-kormány pártjának reprezentáns tagja, Istrate Micescu ügyvéd, a petróleumpanama egyik védője összeveszett Stelian Popescu igazságügyminiszterrel s ebből a veszekedésből fejlődött ki az a hatalmas botrány, amelynek következményeit ma még nem lehet tisztán látni, de tekintettel arra, hogy Romániáról van szó, az sem lehetetlen, hogy az egész ügyet elsimítják egy-két nyilatkozattal. Az Universal című lap, amelynek tulajdonosa és vezére az igazságügyminiszter, leleplező adatokat közölt IstrateMirestfuról. Azt írta a lap, hogy az ügyvéd beszédei rágalmazzák az országot, rossz színben tüntetik fel a belső állapotokat és hogy egy házat jogtalan utón szerzett meg magának. Erre a vádaskodásra Istrate Mieescu nem védekezéssel, hanem fulmináns támadással válaszolt. Ez a támadás azt is bebizonyította, hogy Istrate Mieescu jobb jogász, mint az igazságügyminiszter, mert pontosan tudja, hogy mit és hogyan állítson. Támadó cikkében többek között idézi Lupu mostani miniszternek pár évvel ezelőtt megjelent cikkét, amelyben a következőket írta: — Stelian Popescunak távoznia kellett a bíróság kötelékéből, mert csalással és okirathamisítással volt gyanúsítva Cazzavillannak, az Universul volt tulajdonosának végrendeletével kapcsolatban. Popescu ahelyett, hogy a gyanúsításokkal szemben tisztázta volna magát, özvegy Cazzavillarmé „jóindulatából“ belépett, mint ügyvéd, az Universul kötelékébe. Később ugyanaz a Cazzavillanné pert indított Stelian Popescu ellen csalás címén az Universul bérbeadásával kapcsolatosan. Ebben a perben Missir ügyvéd, volt miniszter és a szenátus elnöke, valamint Petrescu Comnan, Romániának jelenlegi genfi delegátusa azt vallották, hogy az Universul megszerzése Stelian Popescu részéről az idős Cazzavillanné élénk és szenvedélyes temperamentumának kihasználásával történt. Ezek a gyanús perek képezik a jelenlegi igazságügyminiszter vagyonának és tekintélyének alapját. Istrate Micescu ezeket a régi vádakat most újból felelevenítette s ehhez még hozzáfűzte azt, hogy ő mindig munkával kereste a kenyerét, de ezt nem lehet elmondani Stelian Popescuról, aki a hazárd szerencsének, ködös üzelmeinek és kisded játékainak köszönheti mai helyzetét. Az a körülmény, hogy az igazságügyminiszterrel szemben Istrate Micescu vette át a vádlói tisztet, nagy kavarodást idézett elő nemcsak a kormánypártban, de általában a bukaresti politkai körökben. Nyíltan hangoztatják a vezető politikusok, hogy Stelian Popescu igazságügyminiszter vagy módot keres a vádaknak a bíróság előtti tisztázására, vagy lemond, a lemondással azonban fölénybe jutnának azok, akik a petróleumpanama eltussolásán dolgoznak. Így tehát ma mindenki nagy érdeklődéssel várja, milyen megoldást választ az igazságügyminiszter, mert ha bíróság elé áll, akkor ott Istrate Micescu bizonyítja be állításait, ha pedig kitér ezelől és lemond, ezzel maga is beismeri bűneit.