A Jövő Üzemmérnöke, 1991 (18-19. évfolyam, 1-8. szám)
1991-02-01 / 10. szám
Pincze István (1933-1991) 1991. január 21-én hétfőn kaptuk a mindanynyiunkat megdöbbentő hírt, hogy egyik volt kollégánk Pincze István előző nap, vasárnap este váratlanul meghalt, 58 éves volt. Pincze István 1971 óta dolgozott főiskolánkon, 11 évig a Gazdasági- és Műszaki Igazgatóság egyik vezetőjeként, majd 1988 óta a Kollégium vezető gondnokaként. Gazdasági vezetőként átélt számos központi, költségvetéssel kapcsolatos pénzügyi, számviteli, gazdálkodási változtatást, részt vett azok főiskolai megszervezésében, a gazdasági folyamatok főiskolai kialakításában. Az ő nevéhez fűződik a főiskolán akkor még újdonságnak számító „folyamatos eszköz-leltár”, ami megkíméli a főiskola dolgozóit az év végi, fordulónapi leltározás kollektív, időigényes részvételétől, hatalmas adminisztratív terheitől. Lelkes, aktív szervezője, a lebonyolításban résztvevője volt a főiskolai Tudományos ülésszakoknak és egyéb rendezvényeknek. A többnyire női beosztottaival, munkatársaival szemben megtalálta a megfelelő hangnemet, vidám alaptermészete átsegítette őt és kollégáit a feszültségeken. Tiszteletet érdemel az, amilyen szeretettel ápolta már hosszú évek óta mozgáskorlátozott, több súlyos műtéten átesett beteg feleségét, aki ugyancsak 14 évig a Gazdasági és Műszaki Igazgatóság pénzügyi dolgozója volt, onnan ment 1989. évben rokkantnyugdíjba. Kollégánk néhány éve már maga sem volt teljesen egészséges, de betegségéről nem akart tudomást venni. 56 évesen építkezésbe fogott, hogy szerény, de kertes kis házuk terraszán az évekig lépcsőkön, ölben hordott felesége majd kiülhessen a napra, a levegőre, míg ő kertészkedik. Nem rég jött számára a jó hír, hogy a főiskola vezetése 1991. január 1- jétől, körülményeire tekintettel, hozzájárult volna korengedményes nyugdíjazásához. A ház már bepucoltan áll, de még sok férfimunka volna hátra. E búcsúcikk megírásához fényképet keresve asztalfiókjában, fenyőfa és egyéb kerti növényeket találtunk. Tervei voltak ..., de sajnos nem válhattak valóra. Nem válhat már valóra az sem, hogy a főiskolánkon szép hagyománnyá vált nyugdíjas találkozókon kezet rázhasson volt kollégáival. Nyugodjon békében! _______A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE 2’91. FEBRUÁR 990 januárjától Mi kezdjük talán a múlt évi adatokkal: mit tett a szakszervezet és a főiskolai vezetés, hogy jobban dagadjon a pénztárcánk 1990-ben? — Mit tett és mitt tesz a szakszervezet a dolgozók érdekében? Igen sűrűn felvetődő kérdés ez manapság. A válasz dióhéjban, és csak a béremelésről. Tavaly a Felsőoktatási Dolgozóik Szakszervezete (FDSZ) intenzív tárgyalásssorozatának eredményeként a tervezett 14, illetve 20%-os helyett 1990. január 1-től a nem oktatói állományba tartozó dolgozóink 24%-os, az oktatói állományba tartozók pedig átlagos 30%-os béremelést kaptak. A nemrégen készült 1990. évi bérfejlesztési összesítőből azonban ez olvasható ki: az oktatói állományba tartozóknál 41,3°/n-os, a nem oktatói állományban pedig 37,8%-os volt az átlagos béremelés! A főiskolai szintű átlag: 37,8%. Honnan ez a növekmény a központi béremeléshez viszonyítva ? Részben onnan, hogy a szakszervezet és a főiskola vezetése együttes kezdeményezésére 1990. december 1-től minden oktató és nem oktató állományba tartozónak egységesen 5%-os béremelést biztosított, másrészt a decentralizált gazdálkodó szervezeti egységek a nem oktatói állományba tartozók bérét átlagosan 8,8%-kal, az oktatók bérét átlag 6,3°/o-kal emelték. A közölt bérfejlesztési adatok az 1989. XII. 31-i és az 1990. XII. 31-i bérszínvonalak közti változást szemléltetik %-os mértékben. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a főiskolai vezetéssel, s mindenekelőtt dr. Szekeres Tamás főigazgatóval olyan megállapodás jött létre, hogy az szb illetékes állásfoglalásra mindenbérügyi kérdésben. Ez a mechanizmus nagyon jól működik Nyitottan, korrekten, precízen. Mi Február 1-jén 20%-real több volt minden dolgozó borítékjában. — Ebben az évben a szakminisztériumtól először 20%os béremelést kaptunk (minden felsőoktatási intézmény A szerk.) január elsejével. Tekintettel a nagymérvű inflációra, szakszervezetünk ebben az évben is béralkut kezdeményezett a kormányszervekkel, a szaktárca támogatásával. Ennek az eredményeként ebben az évben is további 10%-ot sikerült kiharcolni. Így tehát 20%-os bérautomatizmust kapunk a szaktárcától, plusz 10%-os központi béremelést, összesen tehát 30%-ot január elsejétől. A február elsejei borítékban 20%-nak megfelelő összeggel valóban mindenkinek több volt aborítékjában. Ez a 20% magában foglalja a soros előrelépéseket is. Mi Minden felsőoktatási intézetben ígv történt, vagy csak a mi főiskolánk intézkedett ilyen gyorsan? — Január 24-én volt egy országos választányi ülés Budapesten, a felsőoktatási intézmények sabtitkárainak részvételével. Büszkén mondhatom el, hogy az egyetlen olyan intézmény a Széchenyi István Műszaki Főiskola, ahol február 1-jén, a január elsejétől érvényes béremelésnek a kétharmada megjelent pluszként a borítékban! Mi tehát egy gyors kompenzálás az inflációval szemben. — Így van. Szerencsés volt a döntésünk. Felmerült a kérdés a választmányi ülésen, hogy a 20%-os egységes bérfejlesztés nem a leninbs megoldás, mert a meglévő problémákat felnagyítja. Nyilvánvalóan érvényes ez a mi főiskolánkra is: növekszik a különbség az egyes intézetek bérbeállása között, s az intézeteken belül is. A választmány egy ajánlást adott, amit két ellenszavazattal megszavaztunk. Az ajánlás az volt, hogy mindenki kapa meg minimálisan a 20%-os béremelést, akinek a munkájával a továbbiakban is számolunk. Ez teljesen egybeesik a főiskolánk döntésével. Mi A január 25-i szb-ülésen központi kérdés volt, mi lesz a további 10%-os bérfejlesztés sorsával? — A 10%-os béremelési keret nagysága pontosan ismert: február második felére érkezik meg. Az elosztás elveiről szintén összevont vezetői és szb-ülésen határozunk majd. Az szb azt határozta el, hogy kidolgozza milyen konstruktív javaslattaltud majd élni. Mi A sajtó sokszor szinte már ellenszenvet keltett a pedagógusok bérének emeléséről közzétett híreivel, cikkeivel. Vannak-e országos adatok arról, hogy milyen szintre kerülnek a felsőoktatási dolgozók ezzel a fizetésemeléssel az értelmiségi struktúrában? — Én is úgy érzem, hogy a nyilvánosság előtt valóban sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel, de kevesebbet a rendezésével! Egy egészen friss adat a Munkaügyi Minisztérium és az Állami Számvevőszék felmérése eredményeként teljesen öszszecsengően azt bizonyítja, hogy az összehasonlítható más értelmiségi rétegekhez viszonyítva, még a 30%-os bérfejlesztés után is 25— 30%-os bérelmaradás mutatkozik. Tehát van mivel foglalkozniuk ! Mi Dr. Szekeres Tamás az említett szb-ülésen úgy fogalmazott, hogy esetleg lesz lehetőség még saját kiegészítő bérfejlesztésre is?! A főiskola saját erejéből. — Köztudott, a tavalyi decemberi 5%-os egységes béremelés saját erőből történt. Ez érthetően rendkívül kedvező közhangulatot eredményezett. Az idén is ezt a módszert kell követni. Az év második felében meg kell vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokat, s azt hogyan lehet béremeléssé alakítani az ittlévő összegeket. Mi Például úgy — s erről is szólt a főigazgató —, hogy az évek óta betöltetlen üres álláshelyek lehetőleg ne legyenek. — Ebből és a jutalomkeret csökkentéséből „jött öszsze” a tavalyi 5%. A decemberi béremelésnek egyben az a konzekvenciája, hogy jelenleg az önálló gazdálkodási egységek az átmeneti bérmegtakarításukból nem 25%-ot, hanem 50%-ot adnak a központi keretbe, melyből az idén is valószínűsíthető hasonló nagyságrendűbéremelés. Mi Az étkezési hozzájárulás is foglalkoztatja a főiskola dolgozóit. — A másik kulcskérdés amivel foglalkozni tudunk. Az 1991. évi adózásról szóló törvény havonta és személyenként 800 Ft-os adómentes étkezési hozzájárulást tesz lehetővé abban az értelemben, ha ezt pénzben fizeti a főiskola. Február elsején már ezt az összeget vehették kézbe dolgozóink. Az idei rendelet — szemben a tavalyival — lehetőséget ad arra, hogy ha természetiben, vagy tikettel oldják meg az étkezési hozzájárulást az intézmények, akkor nincs felső határa a hozzájárulás mértékének. Én úgy gondolom, hogy célszerű lesz megvizsgálni ennek a lehetőségét. Ehhez azonban több idő szükséges. .. a 800 Ft-os pénztérítést esetleg egy nagyobb összegű tikettrendszerrel válthatnánk fel.. . még esetleg a béralap terhére is. — s. n. — ...ÉS MÉG ÍGY IS 30% -OS BÉRELMARADÁS A TEMPUS-programot 1990. májusában hagyta jóvá az Európai Közösségek Miniszteri Tanácsa. A program célja Közép-, illetve Kelet-Európa országaiban a felsőoktatás fejlesztése, az egyetemek megújulásának, fejlődésének és az európai felsőoktatás rendszerébe való beilleszkedésének elősegítése a nemzetközi együttműködés támogatásával és anyagi erőforrások rendelkezésére bocsátásával. (Az „Egyetemek” a program szóhasználatának megfelelően a főiskolákat is jelentik.) Pénzügyi támogatásra három kategóriában lehet pályázni. 1. KÖZÖS EURÓPAI PROJEKTEK (JEP) A TEMPUS legfontosabb részprogramjai a felsőoktatási reformot (tanterrv, tananyag, oktatásfejlesztés) támogató Joint European Project-ek (JEP) legalább egy kelet-közép-európai és legalább két különböző EK országbeli egyetem együttműködését irányozzák elő. Azon részképzések, vendégoktató cserék kapnak elsősorban támogatást, amelyekre valamely JEP keretében kerül sor. 2. EGYÉNI ÖSZTÖNDÍJAK Oktatók és hallgatók is pályázhatnak. Az oktatók esetében tanulmányút, átképzés vagy vendégoktatói tartózkodás költségeit lehet kérni, a hallgatók pedig részképzésre vagy ipari gyakorlati idejük támogatására pályázhatnak. 3. EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK A programmal kapcsolatos publikációk, felmérések, nemzetközi felsőoktatási szervezetekben való részvétel, illetve diákcsere költségeit lehet kérni. AZ EDDIGI EREDMÉNYEK Az első pályázati forduló igen rövid határidővel, a júniusi meghirdetés után szeptember 30-án zárult. Az érdeklődés igen nagy volt, annak ellenére, hogy a pályázatok (különösen a JEP-ek) előkészítése meglehetősenbonyolult koordinációt igényelt. Az elbírálásban részben magyar, részben külföldi független szakértők vettek részt. A döntés az egyéni pályázatok tekintetében Budapesten, az intézményi pályázatokról Brüsszelbentörtént. Egyéni pályázatot Magyarországról mintegy 600 oktató, illetve hallgató nyújtott be. Ebből körülbelül 700-an kaptak támogatást, köztük főiskolánk 4 oktatója. Dr. Pápai Vilma 5 hónap Anglia nyelvi képzés, Dr. Koppány Attila 1 hét Hollandia tanulmányút, Dr. Marton László 1 hét Hollandia tanulmányút, Szepesházi Róbert 1 hét Hollandiatanulmányút. A közös Európai Projektek iránt még nagyobb volt az érdeklődés. Magyar intézmény részvételével 700 pályázat érkezett be. A bírálat meglehetősen elhúzódott, karácsonyra értesültek a 63 sikeres pályázat beadói. Főiskolánk 3 nyertes pályázatban részes. Ezek résztvevői és az együttműködési tématerületek az alábbiak: 1. Fachhochschule Kempten (D), Huddersfield Poly technic (GB), Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola (H), Széchenyi István Műszaki Főiskola (H). Tématerületek: marketing és logisztika. 2. Technische Fachhochschule Berlin (D), Hatfield Polytechnic (GB), Politechnika Krakowska (PL), Budapesti Műszaki Egyetem (H), Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola (H), Széchenyi István Műszaki Főiskola (H). Tématerületek: környezetvédelem, műszaki menedzsment, gyártórendszerek. 3. Technische Universiteit Delft (NL), University College London (GB), Ruhr—Universität Bochum (D), Politechnika Krakowska (PL), Politechnika Warszawska (PL), Budapesti Műszaki Egyetem (H), Széchenyi István Műszaki Főiskola (H). Tématerületek: utak és közúti forgalom. Az elnyert támogatás vendégoktatók fogadására, oktatók tanulmányútjára, hallgatók részképzésére és eszközök vásárlására fordítható. A pályázatban megfogalmazott tevékenységekről és a pénzfelhasználásról rendszeres és részletes beszámolótkell küldeni Brüsszelbe. A megítélt támogatások az 1990/91-es tanévre vonatkoznak és az igényelt összegnek mintegy a felét teszik csak ki. Most folynak az alkudozások a résztvevő intézmények között a csökkentett keretek felosztásáról. TOVÁBBI TEENDŐK: Az 1991/92-es tanévre vonatkozó egyéni és intézményi pályázatok beadási határideje MÁRCIUS 15. Pályázati útmutatók és űrlapok a főigazgatói hintáiban találhatók. Az egyéni pályázók (oktatók és hallgatók) figyelmét az alábbiakra hívom fel: " Pontosan meg kell jelölni, hogy milyen célból, milyen intézményhez kíván utazni. 0 A fenti intézménytől a fogadókészség írásos igazolását be kell szerezni. ¤ A TEMPUS iroda nem kér a nyelvtudásról bizonyítványt, de a pályázati űrlapok csak angol, német és francia nyelven vannak meg. 6 Hallgatók külföldi részképzéséhez itthoni főiskolai támogatás is szükséges. Többek között az alábbi intézmények ajánlották, hogy fogadnának oktatókat, hallgatókat: Fachhochschule Dieburg (D), Universität — Gesamthochschule Siegen (D), Institut National des Telecommunications, Evry (F), Ecole Nationale Superieure des Telecommunications, Paris (F), Birmingham Polytechnic (GB), Leeds Polytechnic (GB), Porsmouth Polytechnic (GB). Politecnico di Milano (I). Politecnico di Torino (I), Hogeschool Gelderland (NL), Hoge,school Heerlen (NL). Az intézetekhez nemzetközi ügyekkel foglalkozó kollégák és magam is szívesen adunk felvilágosítást, tanácsot a pályázóknak. Dr. Koren Csaba főigazgatóhelyettes AZ ÉPÍTÉSI INTÉZET LABORATÓRIUMAINAK AKKREDITÁLÁSA 1991. január 24-én a Magyar Szabványügyi Hivatalban ünnepélyesen átadták a SZIMF Építési Intézet Laboratóriumainak akkreditálásáról szóló oklevelet. Hivatalosan elismerésre került, hogy a laboratóriumok felkészültek bizonyos vizsgálatok, illetve vizsgálat-típusok elvégzésére, az Egységes Magyar Minősítéstanúsítási Rendszer követelményeinek megfelelően. Az oklevél átadását hosszas előkészítő munka előzte meg. Az MI 18931/1. Vizsgálólaboratóriumok akkreditálása c. műszaki irányelvnek megfelelően ki kellett dolgozni a vizsgálatok elvégzésének rendjét, berendezések és műszerek hitelesítési, pontosságellenőrzési folyamatát és a megfelelő szervezeti felépítést. A vizsgálatot befolyásoló valamennyi tényezőt a Minőségügyi Kézikönyvben szabályozni kellett. A követelményeknek való megfelelést az MSzH szakértők bevonásával megvizsgálta és megfelelőnek találta. Az akkreditálási eljárásban való részvétel a vizsgálólaboratóriumok számára azért különösen fontos, mert a gyártó, forgalmazó, aki a terméket független vizsgálólaboratóriummal kívánja vizsgáltatni és tanúsíttatni, nagyobb bizalmat érez egy hivatalosan jóváhagyott — rendszeres időközönként ellenőrzött — laboratóriummal szemben, mint olyanokkal szemben, akik ezen eljárásnak nem vetették alá magukat és nem kaptak hivatalos jogosítványt a vizsgálatok elvégzésére. Egy külföldi forgalmazó is jobban bízik egy olyan laboratórium vizsgálati eredményeiben, mely a nemzeti rendszerben jóvá van hagyva, eszközei ellenőrzötten hitelesek, ügyrendje szabályozott, közvizsgálatokban részt vesz. Az Építési Intézet Laboratóriumának akkreditálásával reméljük, hogy a magas- és mélyépítési építőanyagokat és szerkezeteket érintő, valamint geotechnikai és útépítési vizsgálati területeken több megbízásos munkában vehetünk részt egyrészt az MSzH ajánlásából, másrészt a területen várhatóan beinduló autópálya építése kapcsán. Dr. Szécsi László ig. h. A valódi kollégiumi önkormányzat felé (Folytatás az 1. oldalról) eset akadályozza tanulmányi munkájában — a hallgató bekerülhessen a kollégiumba, vagy bent maradhasson a kollégiumban. De lényegében a teljesítményelvnek kell érvényesülnie! A fegyelmi szabályzat szintén új alapokra kerül. Az eddigi fegyelmi bizottság helyett — hasonlóan mint a főiskolán — fegyelmi testület alakul, választott tagokkal. Ebből kerül ki egy adott, konkrét ügyet tárgyaló fegyelmi bizottság. Az első fokot ez a fegyelmi testület jelenti, a második fokot a kollégiumi bizottság. Tehát fellebbezés esetén a kb dönt; a főigazgatótól ezt a jogot átveszi mind a felvételi, mind a fegyelmi ügyekben. A főigazgató mintegy „törvényességi felügyeletet” gyakorol abba az esetben, ha egyéb törvényt, vagy szabályzatot sértene a kb döntése. Az új kollégiumi SZMSZ-t s annak részeként funkcionáló új felvételi-, fegyelmi és házirend-szabályzatot a márciusi kollégiumi küldöttgyűlés hagyja jóvá. Az előkészítő munkálatokban nagyon sokan vettek részt! Reméljük a kollégiumi küldöttgyűlésen is, mely záró állomása lesz annak az útnak és munkának, ami a valódi kollégiumi önkormányzat felé vezet, és elindítana az önkormányzat megvalósítási folyamatának. —Ki.— Megalakult az informatikai csoport A Közlekedési és Logisztikai Intézet igazgatója az intézethez tartozó műszaki informatika szakos hallgatók hatékonyabb képzésének elősegítése érdekében — ideiglenes jelleggel — létrehozta az informatikai csoportot. A csoportot azok a Közlekedési és Logisztikai Intézethez tartozó oktatók alkotják, akik a műszaki informatika szak általános — nem szakirányú — oktatásában részt vesznek. A csoport vezetésével dr. Jámbor Attila főiskolai docenst bízták meg. A csoport feladatai közé tartozik többek között a műszaki informatika szak felügyelete és a különböző informatív és döntési szinteken való képviselete. Dr. B. G.