Akadémiai Értesítő, 14. kötet (1903. évfolyam)
1903 / 12. szám
630 Tóth-Szabó Pál tak általában a sok törvényszegést, jogfosztást, zaklatást, melyek nevéhez fűződnek ; figyelmünket azonban főképen Abaúj megye s a vele szomszédos részek sorsára irányoztuk. Fejtegetésünk azonban hiányos lett volna, ha ki nem terjeszkedtünk volna a vallási, erkölcsi állapotokra is. Ezt annál is inkább meg kellett tennünk, mert Giskra és zsoldos népe kelyhesek voltak s így hatásuk vallási, erkölcsi téren el nem maradhatott, így dolgozatunk két részre oszlik ; az elsőben szólunk Giskra politikai működéséről, a másodikban a vallás-erkölcsi állapotokról. Felhasználtuk dolgozatunkban a már kiadott okleveleket, amennyiben az elénk szabott keretben értékesíthettük s felhasználtuk elsősorban azokat, melyeket különféle levéltárakban mi magunk kutattunk fel. Forrásainkat különben tárgyalásunk folyamán mindenütt jeleztük. Felolvasásunk anyagát a második részből választottuk. * A történelem csak akkor nyújthat megbízható képet valamely korról, ha a politikai események mellett figyelemben részesíti ama kornak vallási, erkölcsi, társadalmi, egyszóval kulturális viszonyait is. Éppen ezért röviden szólani fogunk azon társadalmi, vallási, erkölcsi hatásokról, melyeket a csehek hazánkban léte idézett elő. Figyelmünket itt is, miként az előzőkben, elsősorban Abaúj megyére s a vele határos részekre fogjuk fordítani. Sokban hasonlított e cseh világ a későbbi török világhoz. A csehek főképen azokat támadják, kik velük ellenkező pártállást foglalnak el. Majd, a viszonyok változtával, valósággal vadásznak azokra, a politikai pártállás figyelembe vétele nélkül, kiktől gazdag váltságdíjat remélnek kizsarolhatni. Bizonyság rá Homonna urainak, a Drugetheknek és Szécsi Miklósnak az esete. Sokkal nagyobb fontosságú volt azonban Perényi János foglyul ejtése, mert ez a Perényiek hatalmának megsemmisítését Abaujmegyében, legalább egy időre, s egy új családnak Abaujban való meghonosodását vonta maga után. Perényi János, egyike azoknak, kik az országgyűlés megbízásából Ulászlót hazánk trónjára meghívták, csak akkor szabadult Giskra fogságából, mikor24.000 arany váltságdíj lefizetésére kötelezte magát. De, mert ily nagy összeggel nem rendelkezett, lekötötte zálogba nagyidai uradalmát Szikszó, Újfalu, Sziget, Hernád-Németi, Vadász, Detk, Komarócz, Szeszta, Csécs, Velejte, Makrancz, Bodoló, Láncz, Perény, Újvár, Zsujta, Panyok, Kis- és Nagy-Németi, valamint Csány falvakkal együtt. Giskra pénzszűkében lévén, szorongatta Perényit a váltságdíj megadására. Perényi azonban most is csak 4000 forintot adhatott s a még hátralévő 20.000 forintban továbbra is zálogban hagyta az említett uradalmat , majd bele-