Amerikai Magyar Népszava, 1960. július (62. évfolyam, 155-179. szám)
1960-07-01 / 155. szám
Tovább fegyverkeznek FEGYVERKEZÉSI VERSENYT HIRDET A SZOVJET ÉS KÍNA MOSZKVA. — Nikita Kruscsev, meghátrálva a szovjet vezérkar követelései előtt, kijelentette, hogy folytatni fogják a fegyverkezési versenyt és a vörös hadsereg létszámának növelését. Erre a szovjet diktátor szerint “a nyugati hatalmak szolgáltattak okot, miután a nemzetközi lefegyverzést nem valósítják meg és így a kommunista országok bármikor támadásnak lehetnek kitéve.” A vörös marsalok természetesen örömmel fogadták a nyilatkozatot, mely összhangban áll a pekingi harcias kifakadásokkal. Itt, mint már korábban is jelentettük, a kínai komimnista vezérek azt akarják, hogy minden kínai gyerek “katonai nevelésben részesüljön és ne csak dolgozó, de egyben harcos is legyen.” Kína vezetői számolnak egy új háborúval és jelentős emberveszteséggel, de Mao és Chou szerint ha 650 millió kínaiból 300 millió elpusztul is, még mindig marad másik 350 millió, hogy a romokon új életet kezdjen. A megfélemlített szomszéd országok sajtója rámutatott arra, hogy ez a fajta politika nincs összhangban a kommunisták olyan hangosan hirdetett “béke vágyával.” Kruscsev frázisai többek között igy hangzottak: — Szent kötelességünk erősíteni a hadsereget. NEW YORK. — A genfi konferencia kudarca után most majd a nemzetek szövetsége fogja tárgyalni a lefegyverzési javaslatokat és az atomtilalmi egyezményre vonatkozó ajánlatokat. A UN lefegyverzési bizottságának 82 delegátusa hamarosan öszszeül, hogy meghallgassa a nyugati és keleti előterjesztéseket. A nyugati diplomaták új terveket fognak javasolni, főleg az ellenőrzést illetőleg. Washingtonban tudomásul vették a szovjet értesítést, hogy újabb rakétasorozatot lőnek ki a Csendes Óceán fölé július 5 és 31 között. A múlt évi célpontjuk a Hawaii szigetektől ezer mérföldre feküdt, ezúttal mélyebbre, 150 mérföldre tovább fognak lőni távrepülő rakétákkal, melyek a szovjetunióból indulnak el. Moszkva szerint hétezer mérföldes utat fut be egy-egy ilyen lövedék. Amerika Atlas rakétája 9000 mérföldre hatolt el Cape Canaveralból. A vörösök azzal indokolják a kísérletet, hogy ilyen rakétát akarnak majd kilőni a holdba és a Marsba. GYORSÍTOTT tempó WASHINGTON. — Mueller kereskedelmi miniszter közölte a sajtóval, hogy július 1- től kezdve meggyorsítják az új országutak építését. Több és jobb utat fognak építeni, az elavult, régi utak helyére. PAKISTAN FÉL, HOGY AMERIKA NEM TUD GYORSAN SEGÍTENI MURREE, Pakistan. — Ayub köztársasági elnök úgy nyilatkozott, hogy Pakistan kétli miszerint az amerikai kormárnygépezet elég gyorsan tud eljárni háborús orvtámadás esetén. A pakistániak félnek, hogy Amerika képtelen lépést tartani “az atomkorszakkal.” Abban bizonyosak vagyunk, folytatta Ayub, hogy Amerika nagy erővel rendelkezik. Kérdés azonban, hogy a nehézkes kormánygépezet lehetővé teszi-e ennek a rendkívüli erőnek azonnali alkalmazását. Arra célzott Ayub, hogy gy hadüzenet nélkül háborúin a szovjet helyzeti előny elyegesen nagyobb, mert rak„abombáival óriási pusztítást vihet végbe, mielőtt még az amerikai kormány elszánná magát bármiféle lépésre. Ayub hangoztatta, hogy Pakistan továbbra is hűséges szövetségese marad Amerikának. De lényegesen több katonai segélyt kérnek Washingtontól. A népesség gyors szapordulatát születés szabályozással akarják megakadályozni, mondotta az elnök. A szovjet fenyegetéseit, a Pakistani amerikai bázisokkal kapcsolatban a kormány elutasította. “Pakistannak nincsenek támadó szándékai, de abba nem lehet beleszólása a szovjetnek, hogy miként védekezzünk. Mi sem adunk tanácsot a Kremlinnek arra nézve, hogy mint védje meg saját határait.” Ayub szerint mivel Amerikának nincs határozott, tiszta politikája, tekintélye csorbát szenvedett. Még a baráti nemzetek is félnek, hogy nem számíthatnak teljes bizonyossággal Amerika segítségére. Ez a magyarázata annak, hogy semlegességbe burkolóznak. Indiáról szólva azt mondotta, hogy amíg a kashiri kérdést nem rendezték, a két ország között nem áll helyre a barátság. A kérdésre, hogy hajlandó-e kereskedelmi kapcsolatokat létesíteni a szovjettel, igennel felelt Ayub. VÖRÖS UNDERGROUND SEOUL, Korea. — Koreában a déliek szerint 1600 kommunista kém végez underground munkát a déli országrészben. A déli demokratikus hadsereget és két amerikai divízió támogatja, hogy újabb orvtámadás ellen védekezni tudjanak. SOROZNAK WASHINGTON. A hadsereg nyolcezer katonakötelest hívott be sorozásra, szeptemberre. országból. Jan Cwiklinski, a Bátori nevű lengyel óceánjáró vező kapitánya most kapta meg az amerikai állampolgárságot. Annak idején Eisler, a kommunista amerikai hazaáruló,Cwiklinski hajóján szökött ki az NEM TÖRŐDVE A SZOVJET ELLENKEZÉSÉVEL KÍNA TOVÁBB FEGYVERKEZIK HONG KONG. — A kínai kommunista vezérek bizalmas haditanácson határozták el, hogy nem törődve a Kremlin ismételt figyelmeztetésével, tovább fegyverkeznek. Növelik a hadsereg, a flotta és a légihaderő létszámát. Pekingben katonai parádét rendeztek, amelyen 50,000 ember vonult fel tankokkal, ágyukkal, rakétákkal. A szovjet, amely eddig modern fegyverekkel látta el Kínát, nem szállít atombombákat, mondották jólértesült helyen. De a kínai vörösök azt állítják, hogy rövidesen ők maguk is képesek lesznek nuclear bombákat készíteni. A cél, mondotta Mao, minden kínai férfit és nőt katonává avatni, hogy ha szükség lesz rájuk, megállják helyüket a haza védelmében. A kínai haderő vezérkara arra hivatkozott, hogy “az amerikai imperialisták aggresszív politikája miatt kell fegyverkezniük.” Mme Sun Yat-sen, a kínai forradalom apjának özvegye cikket írt egy pekingi lapban arról, hogy Kína hajlandó a békés együttélésre az imperialistákkal, miután jelenleg nincs más választása. 4S HALOTT ABERTILLERY, Anglia.— Egy itteni szénbányában robbanás történt, amelynek 45 halálos áldozata volt. Ezer lábnyira a föld alatt történt a robbanás, amely után számos tárna beomlott, eltemetve a mélyben dolgozó bányászokat. Számos sebesültet sikerült még idejében kimenteni. II. Elizabeth angol királynő részvétét tolmácsolta az áldozatok hozzátartozóinak. HELEN KELLER 80 ÉVES NEW YORK. — A világ minden részéből ömlenek az üdvözlő táviratok és ajándékok a 80-ik születése napját ünneplő Helen Kellerhez, aki szembeszállott a sorssal és példát mutatott millió más boldogtalan vaknak mint kell felülkerekedni a nehézségeken. Helen Keller nemcsak vak volt, de süketnéma is, 19 hónapos kora óta. NEM FÉL A SZOVJETTŐL WASHINGTON. — Radford admirális, volt vezérkari főnök szerint a szovjet a rakétagyártás terén nem előzött meg bennünket és így nincs okunk a félelemre. Még több maszlag MOSZKVA. — A szovjetsajtó megmosta a fejét számos kommunista párt vezetőnek, a vidéki és országos szervezetek párttitkárait okolva azért, hogy nem fejtenek ki eléggé élénk propaganda tevékenységet — otthon. A szovjet nép fejébe kell verni a kommunista tanokat, mert az új nemzedék nem érdeklődik a vörös tudományok iránt. A másik veszély az irányból fenyeget, hogy az orosz nép, amióta sorsa javult, “kacérkodik a külföldi eszmékkel és vágyik a nyugatias életmódra.” A kommunisták célja távoltartani saját népeiket a kapitalista luxustól. Kifogásolták azt is, hogy Kazakhstánban ellanyhult a vallásellenes propaganda. NÉGY BILLIÓ WASHINGTON. — A képviselőház úgy döntött, hogy továbbra is érvényben tartják a négybillió dollár kincstári bevételt jelentő háborús jövedelmi és luxus adókat. LONDON. — Az angol kormány és több diplomata azt hiszik, hogy kommunista Kína, ha elismernék, valóban hajlandó lenne a békés együttélésre, talán még inkább mint a szovjet. A Kremlin állandó izgalomban tartja a világot ellentmondásaival és fenyegetéseivel. Ha vörös Kína blokádja megszűnne, Peking felhagyna eddigi Amerika és Nyugat ellenes politikájával. NEW GUIENA. — A holland kormány nem törődve Indonézia fenyegetésével, folytatja holland New Guinea védelmének kiépítését. 16,000 holland és pápua él a szigeten. A holland katonaság mellett pápuákat soroznak és kiképeznek a hollandok. A hajóhad kiszuperált öreg, első világháború előtti csatahajókból áll. Indonézia bombázókkal fenyegette a holland légi és tengeri bázisokat. SZÁZNÁL TÖBB HALOM VAN TÁJFUN “OUI-NEK MANILA. — Az Olive nevű tájfunnak, amely végigszáguldott a Fülöp Szigeteken, több mint száz halálos áldozata volt. Előbb Luzon szigetet érintette és itt nagy pusztítást vitt végbe a 80 mérföldes sebességgel robogó orkán. Iskolaépületek dőltek romba, villanyvezetékek szakadtak el. Hidakat, országutakat rongált meg a vihar. A tájfun okozta kárt sokmillió dollárra becsülik. Manilában, a fővárosban, részben megbénult az élet. A kétmillió lakosú városban szünetelt a víz és villanyszolgáltatás. Alig egy hónappal ezelőtt árvíz öntötte el Manilát és kétszáz ember fulladt a vízbe. Legaspi kikötőváros volt a másik áldozata az orkánnak. Itt hatvan ember vesztette életét. Batangas tartományban földcsuszamlás következtében hattagú család pusztult el, Rizalban heten haltak meg, amikor az árvíz meglazította a földet. Az utcákat szegélyező fák ketté törve hevernek az utakon, akadályozva a forgalmat. Az országutak ugyancsak nehéz akadályokkal, fa és sziklatörmelékekkel teltek meg. Többszáz halász eltűnt a viharban. Családtagjaik reménykednek, hogy sikerült még idejében valamilyen biztonságos öbölben megbújniuk. A tájfun romboló munkája után Hong Kong felé száguldott. A város csak nemrég heverte ki a Mary nevű tájfun dühöngését, amely e hónap elején történt. Ekkor 43 ember halt meg. Dél Korea partvidékét szökőár seperte végig, öt halásznak okozva halálát. CARACAS. — Chile déli részében enyhe földrengés vonult át, kárt nem okozott. Ellenben a földrengés sújtotta városokat a többnapos esőzés után valóságos árvíz öntötte el, ismét menekülésre kényszerítve a sokat szenvedett lakosságot. ROCKEFELLER KIFOGÁSOLTA AMERIKA VÉDELMÉT GLACIER PARK, Mont. — Nelson Rockefeller élesen támadta az Eisenhower kormányt, kifogásolva, hogy nem gondoskodott megfelelően a nemzet védelméről. Soha fennállása óta nem forgott ilyen veszélyben Amerika, — mondotta New York állam kormányzója. Ugyanakkor az Eisenhower kormány a valósággal cseppet sem egyező és kielégítő védelmet nyújt a népnek. A kormányzók konferenciáján hangzott el a beszéd a polgári védelemmel kapcsolatban. Összehasonlítva Amerika erejét a szovjetével, megállapította Rockefeller, hogy saját védelmünk 15 év óta folyton hanyatlik. Kommunista orvtámadás esetén a visszaütéshez szükséges erővel aligha fogunk rendelkezni, véli Rockefeller. Hangoztatta a kormányzó, hogy tudja mit beszél, mert 1953-tól 1958-ig az elnök tanácsadó bizottságának volt a tagja és két honvédelmi minisztériumi bizottságban működött. A támadás azért is jelentős, mert Rockefeller ezzel nyíltan kiállott Eisenhower kedvence, Nixon ellen. A maga részéről négypontos programmot javasolt Rockefeller, hogy “mentsük, ami menthető az elkövetkező években.” A tervek lényege, hogy erőnket növelni kell és minél többet áldozni rakéta fegyverekre. ERDŐTŰZ GRAND CANYON, Ariz. — A Forest Service jelenti, hogy a Grand Canyon egyik erdeje, amely 9000 akernyi területen fekszk, ég. A lángokat a szél terjeszti. TITKOS MEGEGYEZÉS KÉSZÜL ALGÍR ÉS PÁRIS KÖZÖTT PÁRIS. A francia fővárosban az a hír terjedt el, hogy a titkos tárgyalásokon, melyek Páris és Algír között folynak, sikerült megegyezni az alapvető kérdésekben. Az öt és fél éve folyó polgárháború ezzel véget ért Algírban. Az első üléseken nehezen indultak meg a tárgyalások, mert az algíriak gyanakodtak és bizalmatlanok voltak. Elsősorban biztosítékokat kértek a francia kormánytól. Páristól 30 mérföldnyire fekszik Melun városa, ahol az első megbeszélések történtek. Ha ez az algíri delegáció visszatért Algírba, kerül csak sor arra, hogy Ferhat Abbas, az ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnöke, jön majd Párisban De Gaulle elnökkel tanácskozni. A békének nemcsak Algírban, de Párisban is vannak ellenzői. Közöttük első helyen áll Juin marsal, aki azt jósolja, hogy Algír elszakad majd Franciaországtól. Most megelent emlékirataiban élesen bírálta De Gaulle ígéreteit, melyek alapján 4 év múlva az algíriak népszavazással dönthetik el, hogy teljes függetlenséget akarnak-e. A hírre, hogy béke van a láthatáron, emelkedtek a szaharai olajforrások és vállalkozások részvényei. Debre miniszterelnök kijelentete, hogy a béke sorsát sikerült biztosítani. Tuniszban, ahol a rebellisvezérek tanyáznak, ugyan csak hire jutott, hogy “készül a béke és a franciák elfogadták az algíri követeléseket.” TRUJILLOT VÁDOLJÁK CARACAS. — Venezuela elnöke, Romulo Betancourt, aki ellen bomba merényletet követtek el, azzal vádolja a Dominican köztársaság elnökét, Trujillót, hogy ő volt az értelmi szerzője a gyilkossági kísérletnek. Mint jelentettük, a robbanás három embert ölt meg, számosokat megsebesített. A gyilkosok után országos hajsza folyik. A Scotland Yard emberei segítik a venezuelai rendőrséget, amelynek kiképzésére érkeztek Caracasba. GYŰLÖLET DAL PEKING. — 30,000 kínai kommunistát vezényeltek ki Peking utcáira, ahol kórusban énekelték, hogy felszabadítják Formosa szigetét és “elbánnak Akerikával.” SIKKASZTÁS ST. PAUL, Minn. Az ügyészség vádirata szerint a Sister Kenny Foundation pénzéből sokezer dollárt elsikkasztottak. A jótékonycélú alap vezetői 14 éven át nagy fizetéseket húztak és a befolyt adományoknak csupán másfél százalékát fordították gyógyászati és kutató célokra, az elmúlt évben. 1952 óta 30 milliót kapott az alapítvány s ennek csupán 47 százaléka ment tudományos kutatás céljaira. A nyomozás az ügyben tovább folyik. un 10 CENT No. 155. SZÁRI Hatvankettedik évfolyam Cleveland. New York, Newark, New Brunswick. Perth Amboy, Passaic, Trenton, Bridgeport, Chicago» péntek, 1960 julius 1 Sixty-second Year Morális mozgósítás STE. AGATHE, Quebec. — Eisenhower elnököt szólították fel egy itteni ülésen, hogy rendelje el a nevelők, tudósok, papok “morális mozgósítását, hogy segítsenek ráébreszteni Amerika népét a veszélyre, amelyben forog.” 44 MEGMENEKÜLT MIAMI, Fia. — A navy egyik hadihajója és egy kereskedelmi gőzös szedték fel az elsülyedt George MacDonald nevű teherhajó 44 emberét a georgiai partok mentén. A hajó sülyedését a gépházban történt robbanás okozta.