Prohászka Lajos szerk.: Athenaeum 1938. Új folyam 24. kötet (Budapest, 1938)
1-4. szám - Brandenstein Béla, báró: A filozófia korszerű feladatáról
A FILOZÓFIA KORSZERŰ FELADATÁRÓL. Dr. Brandenstein Béla elnöki székfoglalója a Magyar Filozófiai Társaság 1938. május hó 14-én tartott rendkívüli közgyűlésén. Kegyelmes Uram! Tisztelt Közgyűlés! Mindenekelőtt mélységes hálámnak kívánok kifejezést adni azért a bizalomért, amellyel Nagyméltóságod javaslatára a közgyűlés a Magyar Filozófiai Társaság elnöki székébe emelt. A megtisztelő választást köszönettel elfogadom és iparkodom a reám háruló feladatnak megfelelni. Ennek a feladatnak komoly jelentőségében hiszek. Mert igaz, hogy azt mondhatná valaki. Társaságunknak a magyar közéletben nagyon csekély szerepe van, hiszen tagjainak számát tekintve, aránylag kis társaság. Ez a lekicsinylő vélemény azonban súlyosan tévedne. Tagjaink száma nem óriási — bár mégis százakra rúg —, de közöttük a magyar szellemi élet sok kiváló képviselőjét és a magyar bölcseleti gondolkodás szinte minden munkáját megtaláljuk. Társaságunk a magyar filozófiai társaság; ez eléggé biztosítja jelentőségét nemzeti kultúránk alkotó tényezői sorában. A filozófia önértékű tudomány és a tudományok között kétségtelenül az alaptudomány mivolta illeti meg: mint alaptudomány egyúttal igen komoly világnézetalakító erő. Én hiszek a filozófia önértékében és világnézetalakító erejében is. Társaságunk pedig mindkettőt mennél teljesebb kibontakozáshoz segíteni hivatott. A filozófia önértékéről ezúttal nem szólok: a Társaság és filozófiailag működő tagjai elsősorban ezt művelik, és ennek a munkának minél nagyobb elmélyítéséről a jövőben is minden rendelkezésünkre álló módon gondoskodnunk kell. A filozófia világnézetalakító szerepe mindig fontos, de ma sokszorosan fokozott mértékben az. Nem kell bizonygatnom, hogy nagy világnézeti korszakfordulóban élünk, hogy korunk az emberiség történetének egyik, legerősebben exponált és ezért természetszerűleg egyik legkritikusabb korszaka. Ez a korszak egyúttal — bizonyos ellenkező látszat ellenére is — igen erős tudatosulás kora, amely még Athenaeum.