Épitő Ipar, 1909 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-07 / 10. szám
1909. március 7 építőipar (i6. sz.) A budapesti „Sas-udvar“. A budapesti Baross-utca 11. sz. alatti és az Üllői útra is átnyúló telken épült bérpalota tervezésekor modern 6—8 szobás lakásokból álló ház építése volt a cél, takarékos, de kényelmes berendezéssel. Alaprajzi elrendezését illetőleg — tekintettel a telek nagyságára és a kívánt lakások csekély számára—ezeket csoportosítani úgy kellett, hogy emeletenkint négy nagy lakás készült világos helyiségekkel. Az egész udvar alá van pincézve, egyetlen nagy raktárhelyiséget képez; a földszinten egy kávéház és több üzlethelyiség van nagy nyílásokkal, terméskő-oszlopokkal elosztva. A homlokzatok az első emeleti mellvéd párkányáig csiszolt és fényezett haraszti mészkőből készültek a tartó oszlopokkal együtt. Tekintettel a telek terjedelmére és az épületben nagy költséggel berendezett lakások nagyságára: tágas, levegős, födött udvari folyosók futnak körül a megszokott nyílt folyosók helyett. Ezeknek tartó oszlopai és közbeeső könyöklői csiszolt és fényezett karszti márványból készültek,tekintélyes (5’oo—580 m) fesztávolsággal. Az összes lépcsők karszti márványból valók. A bérpalotában 2 személy-, 1 teher- és cselédfelvonó, Vancum Cleaner áll rendelkezésére a lakóknak. A mosókonyhák, vasalószobák és szárítók az V. emeleten vannak. Minden felhasznált anyag és munka, minden műipar magyar a bérpalotán. A bérpalota beépített területe 450 négyzetöl, költsége 900.000 korona. A vestibulumok és főlépcsőházak vakolata gipszhabarcs, az utcák és az udvar vakolata kőporos vakolat a márványburkolaton kívül. A szobrászmunkák műkőből készültek. A vestibulumok, lépcsőházak, udvari és utcai homlokzatok architectonicus kiképzése, stylusa modern irányú. A bérpalota építésében részt vett iparosok névsora: Föld-, kőműves-, elhelyező munka: Paulheim István és Szahulják Iván; vasmunka: a Vasgerendákat árusító részvénytársaság ; kőfaragómunka, karsz-márvány, ú. m. a lépcsők, loggia kőfaragó munkái: Pasquale Benvenuto (Nabresina); hazai márványok és mészkövek, ú. m. az utcai lábazat, homlokzati kőmunkák, a lépcsőházak márvány-falburkolatai stb.: Müller Rezső; ácsmunka: Czipauer János és Fiai; bádogos és villámhárító szerkezet: Konti Imre; pala- és cserépfedő munkák: Háber Sándor; szobrászmunka, belső menyezetek és fehérmunkák: Ney Simon; asztalosmunkák: Bartolfy János; lakatos-és vörösrézdomborító munkák: Gerő és Győry; mázoló és szobafestő munkák: Hintz Lajos; üvegező munkák: Vogel M. utóda Seiler Ármin; parkettmunkák: Egyesült Parkettgyárak és Baiersdorf és Biach; burkolati munkák: Strasser Vilmos; falkárpitozó munka: Mangold Manó; vízvezeték, csatornázás, légszeszvezetékek: Janisch János Fiai; villamos világítás és jelzőcsengő-berendezés: Diemer Hugó és Társa; cserépkályhák: Markovits Izidor; takaréktűzhelyek: Lakos Lajos; esslingeni faredőnyök : Magaziner Lajos; személy-, cseléd- és teherlift: Wertheim F. és Tsa; aranyozómunka : Killinger József. Így-A római korban, amikor keresve keressük ama tömegelosztásokat és részletformákat, melyek érzésünk szerint híven fejezzék ki a jelenkor szellemét, amikor tényleg a fejlődés korszakában vagyunk, mindegyikünk igyekszik építészi gondolatainak, eszméinek, művészetének propagandát csinálni,azért is a társadalom szélesebb rétegeit, a laikusokat is meg akarjuk nyerni. A műszaki intelligenciát nélkülözőket hidegen hagyják az egyszerűen kezelt építészi rajzok, főleg pedig az orthogonálisok. Az érdeklődést fölkeltendő, a külföldi építészek és ezek nyomán a mieink is mindig több és több gondot fordítanak a tervek kiállítására. Egész különleges árnyékolásokkal, némelykor behízelgő, máskor szinte rikító színezéssel, keretezéssel, szórakoztató staffage-zsal igyekszenek figyelmet kelteni. De ilyenkor is célt tévesztenek, mert a szemlélőket nem a voltaképpeni architektúra, nem a mi művészetünk bilincseli le, hanem a festéstechnikai, illetőleg grafikai készség, azért voltaképpen csak stílusunk külső köpenyegének, az előadásnak szerzünk híveket, nem pedig igaz művészetünknek. Azonkívül figyelmmel kell lennünk arra a káros hatásra, melyet ezek a rajzok az építésznemzedékben fölidéznek. Az architektúra az „archi", azaz a fő-főművészet természeténél fogva nehezebben fogható fel, érzékléséhez ez irány Építészi rajzok kiállításáról. A budapesti Sas-udvar. Üllői úti homlokzat. Tervezte Fodor Gyula. 87