Műszaki Élet, 1970. január-június (25. évfolyam, 1-13. szám)
1970-01-09 / 1. szám
A NIKEX-nél beérik a vetés... A NIKEX a múlt esztendőben licencia formájában 44 találmányt kínált fel, s az esztendő végén az eredmények azt igazolták, hogy a vállalat nem hiába fektetett energiát és költséget a szabadalmak értékesítésébe. Külföldön értékesített találmányok Az elmúlt esztendőben — hogy csak néhány figyelemre méltó üzletkötést említsünk — a NIKEX hat licencia-, illetve know-how szerződést kötött. Indiában és Jugoszláviában pl. a magyar precíziós öntödei eljárást értékesítették, Görögországnak bútorlapgyártási knowhow-t adtak el, Csehszlovákiának egy különleges acélszerkezeti know-how-t, Törökországban az ismert Haldex-eljárást értékesítették, Bulgáriában a Palma gumi gyártási knowhow-ját adták el. Az említett szerződések és üzletkötések révén a NIKEX a múlt esztendőben csaknem félmillió dollár bevételre tett szert. A félmillió dolláros bevétel külkereskedelmi forgalmunkhoz és a NIKEX üzletkötéseihez viszonyítva nem túlzottan nagy összeg, nem szabad azonban arról elfelejtkeznünk, hogy ezért a félmillió dollárért nem hazai, vagy import anyagból készített árut, hanem szellemi terméket adtunk el. Az eredmények a NIKEX- nél sem bontakoztak ki egyik napról a másikra. A legutóbbi üzletkötésekben is két esztendő kemény munkája fekszik, amelyet a vállalat szabadalmi csoportja fejtett ki. Tagjai számtalan külföldi kiállításon, tárgyaláson vettek részt. Legutóbb a düsseldorfi nemzetközi légtisztítási kiállításon és kongresszuson jelentek meg, ahol a többi között magyar találmányokat mutattak be, így pl. az elektrofiltert, a HKL típusú ipari légtisztító berendezést, a KHK típusú hulladékégető kemencét, a Sasvári-féle olajégőt, a Naszályi-féle nyersvasgyártási technológiát stb. Ezen a kiállításon különösen az utóbbi, az új nyersvasgyártási technológia keltette fel az érdeklődők figyelmét. A Naszályi-féle eljárás iránt érdeklődött a Klöckner Werke, a Klöckner—Humboldt—Deutz (Köln), a Fried. Krupp Hüttenwerke, a HOAG Thyssen Hüttenwerke Oberhausen, a Mannesmann Hüttenwerke A. G., a Rheinstahl Hüttenwerke A. G., de más országok világcégeinek a figyelmét is felkeltette a Naszályi-féle találmány. De akármeddig sorolnánk az érdeklődők nevét, hazai vállalatot aligha találhatnánk közöttük. Ebben az esetben is — mint már olyan sok értékes, nagy jelentőségű találmányunk esetében — érvényesült a mondás, hogy „senki sem próféta saját hazájában”. A Naszályi-féle találmány esetében azonban mégis csak jól tennék kohászati üzemeink és más, kokszot bőségesen fogyasztó vállalataink, ha némi érdeklődést tanúsítanának a szóban forgó találmány iránt, amellyel (a nyugati érdeklődő cégek számításai szerint) a nyersvas minden tonnájánál 3 dollár megtakarítás érhető el. Nem nehéz elgondolni, hogy a kohászatban, ahol már 1—2 százalékos megtakarítás is milliókat, milliárdokat eredményez, mit jelenthetne a Naszályi-féle eljárás bevezetése. látmányt, és ezt követően igyekeznek licenciaként vagy más formában külföldön is értékesíteni. Nálunk— és ezt bizonyítja a NIKEX gyakorlata is, először külföldön próbálják meg értékesíteni a találmányt, és ha a külföld már „ráharapott”, akkor kezdenek — már ha kezdenek! — arra gondolni, hogy itthon is hasznosítani kellene azt a bizonyos magyar szellemi terméket. A NIKEX tapasztalata szerint az eladásra kínált találmányoknak csak mintegy 20 százalékáról lehet elmondani, hogy itthon is akad belőle mintapéldány. A NIKEX által forgalmazott találmányok közül — a teljesség igénye nélkül — érdemes megemlíteni a Demeter-féle víztisztítót, a Veres-féle fémdarabolót, az Ajtay Szilárd féle fejtőrakodógépet, a Tüzeléstechnikai Kutató Intézet hat találmányát, a Vasipari Kutató Intézet mangánacélokat hegesztő berendezését, a Szabó-féle görgősekét stb. Ezek legnagyobb része szolgálati találmány. A NIKEX a találmányok külföldi értékesítését elősegíti, sőt anyagilag is támogatja. A NIKEX az értékesítésnek „sokféle húrján játszik”. Ezen azt értjük, hogy licencia-üzleteket köt, know-how ügyleteket hoz létre, kooperációs üzleteeket valósít meg. Az utóbbiaknak iskolapéldája az, ahogy a Faipari Kutatóintézet „Eljárás és berendezés faforgácslemezek előállítására” című szolgálati találmányát hasznosították. Ezt a találmányt egy svéd céggel közösen valósították meg, és az első berendezést a Vásárosnaményi Ládagyárban (!) helyezték üzembe. A svéd kooperációval készült berendezés „születési bizonyítványát” megmagyarázza az a tény, hogy ez esetben valóban költséges berendezésről volt szó, amelyhez szükség lehetett a külföldi segítségre, együttműködésre. Más esetekben azonban aligha lehetne bármivel is indokolni azt, hogy külföldi segítségre várunk. A Gábor László-féle olajégő, amely a nehézolajat elgázosítva tüzeli el, olyan találmány, amelyet itthon, saját erőből is bőségesen hasznosítani lehetett volna, hiszen egy Gábornéig égő előállítása nem kerül többe 10 000 Ft-nál. (A jelek szerint ez a találmány végre idehaza, a Prometheus V.-nál gazdára talált.) A NIKEX, mint említettük, a múlt esztendőben csaknem félmillió dollár haszonra tett szert a találmányok értékesítésével. Erre fordított költsége viszont az elmúlt esztendőben alig érte el az egymillió forintot, és ezenkívül a feltalálóknak még több mint hétmillió forint találmányi díjat fizetett. A NIKEX-nél a sok esztendei fáradságos munka eredményeként „beérik a vetés”. A vállalat további kilátásai is biztatóak, mert számos említett és nem említett találmánnyal kapcsolatban folytatnak tárgyalásokat nagy külföldi cégekkel. A sikeres tárgyalások arra utalnak, hogy például a Naszályiféle eljárás, a görgőseke és más értékes találmányok licenciáját rövidesen (az eddigieken túlmenően is) értékesíthetik. Záradékul csak annyit: jó volna, ha a NIKEX-hez hasonlóan más vállalataink és kutatóintézeteink is nagyobb figyelmet szentelnének a licencia- és a know-how kereskedelemben rejlő lehetőségeknek. És az is jó volna, ha ehhez a nagyobb figyelemhez — szintén a NIKEX példájára — nagyobb cselekvőkészség is társulna. tokár Péter Senki sem próféta a saját hazájában? A kérdést azért kell nyomatékosan hangsúlyozni, mert nálunk a találmányok értékesítését és bevezetését illetően furcsa gyakorlat alakult ki. A fejlett ipari országokban általában először megvalósítják a ta 6 MŰSZAKI ÉLET I A villamos háztartási gépekkel kapcsolatos legfőbb problémát talán úgy lehetne összefoglalni, hogy az ellátást sem mennyiségileg, sem választékban nem sikerül biztosítani. Amikor tehát az érdekeltekkel gondjaikról beszélgettünk, végeredményben azt kerestük, hogy mi lenne a feltétele a gyártás növelésének. Lehet-e gazdaságosan gyártani ? A beszélgetésből az derült ki, hogy a fejlődés legnagyobb akadálya az, hogy nálunk az alapanyagok ára sokkal drágább, mint a többi szocialista országban. Ez pedig egy olyan cikkcsoportban, ahol az anyagköltség 62—68 százalék között mozog, a munkabér pedig az önköltségnek legfeljebb 3—4 százalékát teszi ki, rendkívül fontos kérdés, hiszen a munkabérre eső költségrészből sokat lefaragni már nem nagyon lehet, így azután a magyar háztartási gépek árban nehezen versenyezhetnek az importból származó gépekkel, holott a költségek megfelelő tisztítása után kiderülne, hogy mi sem gyártunk drágábban, mint mások, és a korszerűséggel sincsenek különösebb bajok. Előfordul viszont az a furcsa eset, hogy amennyiben a kereskedelem egy baráti országból importált háztartási gépre megállapítja a beszerzési költségeknek megfelelő árat, ezzel versenyképtelenné teszi a magyarterméket. Aligha lehet persze az a megoldás, hogy a magyar ipar támogatása érdekében növeljük a fogyasztói árakat, hiszen ismeretes, hogy a villamos háztartási gépek kiskereskedelmi ára nálunk drágább, mint a Szovjetunióban, Csehszlovákiában vagy az NDK-ban megoldás csak az lehet, hogy a háztartási gépgyártásban felhasznált alapanyagokat mentesítsük bizonyos forgalmi adóktól, ha egyáltalán azt akarjuk, hogy gyártásuk ne sorvadjon el. A gyártásra pedig szükség van, mert importból az egyre növekvő szükségleteket kielégíteni nem lehet. Érthető persze, hogy az árakban egy-egy iparág kedvéért kivételt tenni rendkívül nehéz. De ha ez a megoldás nem megy, akkor bizonyára lehet találni valami mást, mert vitathatatlan, hogy ez ma az iparág legnagyobb és a jelenlegi körülmények között megoldhatatlannak látszó problémája. Mikor lesz elegendő áru? A lakosságot persze elsősorban az érdekli, hogy mikor lesz elegendő villamos háztartási gép. A szigorú pénzügyi gazdálkodás következtében a kereskedelemben kialakult egy általános készletcsökkentési tendencia, amely végül óvatosabb rendelések feladásában nyilvánult meg. A belföldi rendeléskiesés miatt a gyárak — elsősorban a villamos fűtőkészülékekre a VBKM Elekthermax gyára — kapacitásukat külföldi rendelésekkel igyekeztek lekötni, így állhatott elő az a helyzet, hogy jelenleg egyes gyárak csak nagyon kevés árut tudnak adni belkereskedelmi célokra. Mivel azonban a hazai szükségletek kielégítése rendkívül fontos, a gyárak nagy erőfeszítéseket tesznek a termelés növelésére. Különféle profiltisztításokkal el szeretnék érni, hogy növelni tudják az üzletekbe kerülő villamos háztartási gépek számát is. A fejlődést azonban technológiai és munkaerő-problémák akadályozzák Reméljük azonban, hogy ezek a nehézségek mégis elhárulnak egyszer. Akkor azonban a kereskedelemnek is lesznek problémái, hiszen — mint már most megjegyzik — a nagy- és kiskereskedelem jelenlegi 11%-os haszonkulcsából kellő propagandát aligha tudnak majd biztosítani. Ezért a haszonért — bármilyen furcsán is hangzik — csak hiánycikket lehet eladni. Mi lesz a villamos hőtároló fűtéssel ? A villamosenergia-ipar arra törekszik, hogy a csúcson kívüli időszakban jelentkező termelését is el tudja helyezni. Erre nagyon alkalmasak lennének a villamos hőtároló kályhák. Elterjedésüket azonban két tényező akadályozza. Az egyik az, hogy az éjszakai villamos áram még relatíve drága, azt hisszük azonban, hogy ez a kisebbik probléma. A nagyobbik az, hogy a szekunderhálózat nem bírja el nagyobb számú villamos hőtároló kályha bekapcsolását. Az újonnan épülő házakban olyan kis keresztmetszetű villamos vezetékeket építenek be, amelyek már ma sem biztosítják — a villamos főzéstől és fűtéstől eltekintve — az általánosan használt háztartási készülékek zavartalan üzemét, holott a vastagabb keresztmetszetű vezetékek beépítése alig kerülne valamivel többe. Talán felesleges is hangsúlyozni, hogy a villamos háztartási gépek rohamos terjedését aligha lehet megakadályozni, ezért érthetetlen, hogy az új házak építésekor ezzel nem akarnak számolni. Az alkatrész mindig probléma A háztartási gépgyártás mindenütt a világon elsősorban karosszériagyártással és idegen cégektől beszerzett alkatrészek beépítésével, illetve összeszerelésével foglalkozik. Hazánkban a háztartási készülékipar mögött nem áll megfelelő kiszolgáló iparág, így az alkatrészeket kénytelenek vagyunk importból beszerezni vagy beszerzési nehézségeik esetén kevésbé korszerű szerelvényekkel és alkatrészekkel készülékeket gyártani. Sajnos, ezen a területen még mindig nem elegendő a szocialista országok közötti munkamegosztás, pedig a megfelelő sorozatnagyságot csakis így lehetne biztosítani. Ez nemcsak a mi érdekünk, hanem a KGST többi tagországának érdeke is, ezért a megfelelő szakosítás érdekében az eddiginél jóval nagyobb erőfeszítéseket kellene tenni. Ha a cikkünkben felsorolt problémákat sikerül megoldani, akkor el lehet érni, hogy a lakosság viszonylag olcsón jusson korszerű gépekhez. Háztartásigép-gyártás 69/4 A Műszaki Könyvkiadó népszerű sorozatában most megjelent új kötet tartalmát talán akkor tudjuk leginkább érzékeltetni, ha néhány érdekesebb fejezetének címét állítjuk sorba. Sok képpel illusztrált cikket olvashatunk a holdjárművekről, az űrutazás vízellátási kérdéseiről, a gőzhajtású autókról, az összkomfortos magnetofonról, az „elektronikus” monoszkópról, a technika szerepéről a bűnüldözésben. " Az autó és a motor kedvelői megismerkedhetnek az idei újdonságokkal, de érdekes cikkek várják azokat is, akiknek valamilyen műszaki hobbyjuk van. A 69/4 most megjelent száma közli a Műszaki Fotó IV. fordulójának kérdéseit is. * idéz, úgyhogy azt hisszük, ez a munka nemcsak a szakemberek igényeit fogja kielégíteni, hanem kézbeveszi mindenki, akit érdekel a magyar tenger története. Nagy István György — Lőrincz István: Rakétatechnika—rakétafegyver Napjainkban egyre több embert érdekel a rakétatechnika és ezzel kapcsolatban a rakétafegyver is. Nagy István György és Lőrincz István bőségesen illusztrált könyvükben összefoglaltak mindent, amit erről a kérdésről tudni kell. Foglalkoznak a szerzők a rakéta elvi alapjaival, a rakétahajtóművekkel és hajtóanyagokkal, a rakéták irányítórendszereivel, majd a rakéta fegyverrendszerekkel és a hadászati rakétafegyverekkel, sőt bemutatják a jövő rakétáját is. Az érdekes könyvet a Zrínyi Katonai Kiadó adta ki. Dr. Bendefy — dr. V. Nagy: a Balaton évszázados partvonalváltozásai Érdekes könyvet adott ki a Műszaki Könyvkiadó, amikor megjelentette dr. Bendefi László és dr. V. Nagy Imre munkáját a Balaton évszázados partvonalváltozásairól. A könyv első fejezete ismerteti a Balaton partviszonyait a történelem előtti időben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában, a második a tó alaktani vizsgálatával foglalkozik, a harmadik a parterózió vizsgálatával, a negyedik pedig az évszázados feliszaposodást mutatja be. A könyv nagyon sok érdekes régi metszetet, képet, térképet tartalmaz, ismeretlen leírásokból Feynman — Leghton-Samis: Mai fizika III. A Nobel-díjas R. P. Feynman rendkívül eredeti előadássorozatának harmadik köteteként jelent meg ez a munka, amely az optikával és az anyaghullámokkal foglalkozik. A jeles szerző munkájának már első két kötetét is nagy érdeklődés fogadta, nemcsak azért, mert a fizikai kutatás minden új eredményét tartalmazza, hanem azért is, mert a szerző rendkívül világosan és újszerűen mutatja be a tárgyalt anyagot (Műszaki Könyvkiadó)