Békési Élet, 1974 (9. évfolyam, 1-3. szám)
1974 / 3. szám - SZEMLE
foglalkoztak Petőfivel, különösen az életrajzával. Népszerű volt Jókai, Arany, Mikszáth. A 20. század kezdetétől tömegesebb méretekben írtak Jókairól, Mikszáthról, Balassiról, Vörösmartyról, Petőfiről, Gyulai Pálról. A két háború között a skála színesebb és a visszhang színvonalasabb lett (Petőfi, Arany, Eötvös, Jókai, Madách, Mikszáth, Ady, Szabó Dezső, Móricz Zsigmond, József Attila, Kodolányi János, Tóth Árpád, Juhász Gyula stb.). Petőfi vonzása szinte állandó, az első világháború után fellépő nemzedék különösen Adyt népszerűsítette. Fordításaival igen jelentős szerepet játszott Petőfi, Madách, Ady népszerűsítésében a nagy szlovák költő, Pável Országh Hviezdoslav, akit - a szlovák irodalom kiemelkedő alakjai közül - Kollár, Sládkovic után kortársi szinten ismert meg a magyar olvasó. A két irodalom kapcsolatának mintegy kirívó jelenségeként kell megemlítenünk, hogy a két világháború között Petőfinek csupán egy verse jelent meg új fordításban Szlovákiában, míg a Nyugat a fennállása alatt egyetlen szlovák szépirodalmi művet sem közölt négy rövidebb ismertetőn kívül. (A Békéscsabán megjelenő Dabiansky Kalendár 1941-ben közölt új fordítású Petőfi-verset Ján Kasnik csikorgó fordításában: a Füstbe ment tervet.) Ugyancsak megemlítendő sajátossága a két irodalom kapcsolatainak, hogy a századfordulóig a szlovák irodalmat a magyar közönség körében elsősorban szlovák származásúak terjesztették, a két világháború között Szlovákiában ezt a szerepet a magyar kisebbség játszotta. A dokumentumkötet 66 cikket, tanulmányrészletet közöl, melyből 20 eredetileg magyar nyelvű. A dokumentumok tükrözik a már említett esetleges kapcsolatokat. Észrevételeket, megjegyzéseket, bírálatokat, egyoldalú nyilatkozatokat, vitahozzászólásokat, leveleket, könyv- és íróismertetéseket, előszavakat tartalmaznak. A szlovák dokumentumok közül megemlítendők (csupán a felsorolás igényével!) Dugonics Etelkájával, a Tudományos Gyűjteményekkel, Pázmándi Horváth E. Árpádiászával, Széchenyivel, a pánszláv-vitával, Stúrnak a reformkori magyar irodalmi és kulturális eredményeket dicsérő hallei beszédrészletével, a Szózat fordításának vitájával, a Kisfaludy Társasággal, Gáspár Imre fordításaival, többször Mikszáthtal, Petőfi költészetével, Jókai regényeivel, az irodalmi kölcsönösséggel, a Nyugattal és a világháború előtti modern magyar költészettel foglalkozók. A magyar dokumentumok a Nyitra almanachal, a szlovák nyelv tanításának szükségességével, a szótár- és nyelvtanírás kérdéseivel, a szlovák népdalokkal, Sládkovic Detvanjának és Marinájának fordításával, Sládkovic és Petőfi kapcsolatával, Kollárral, a szlovák Maticával, Hviezdoslav és a Kisfaludy Társaság kapcsolatával, Stúr tevékenységével és Petőfi szlovák vonatkozásaival foglalkoznak. A szlovák irodalom képviselői közül többek között Safárik, Palkovic, Stúr, Holly, Jónás-Záborsky, Hurban-Vajansky, Pavel Országh Hviezdoslav, Bansell, Skultéty, Dániel Bachát, Trúchly-Sitniansky, a magyar részről Székács József, Toldy Ferenc, Greguss Ágost, Szeberényi Lajos, Gáspár Imre, Mikszáth Kálmán, Rákosi Jenő kap hangot, ill. teret. A válogatott dokumentumok számbavételekor derül ki, hogy a magyar-szlovák irodalmi kapcsolatok ápolásában milyen jelentős szerepet töltöttek be a Békés megyeiek, noha közülük szinte egyikek sem irodalmi tevékenysége jelentős elsősorban. Chmel közli Jancsovics István szlovák-magyar szótárának, ill. nyelvtanának mindkét nyelvű előszavát, valamint Toldy Ferenc levelét, amelyben a Magyar Tudós Társaság megbízza Jancsovicsot a szótár elkészí- 659.