Brassói Lapok, 1931. november (37. évfolyam, 251-276. szám)

1931-11-08 / 257. szám

A Semmiőszék­i» öli «festfl® gglisk­i an nannisnasinjgiu­ iüsrw®m«i®^i9s©^esiit®s BKiefllen­ Bukarest, november 6 A legfelső Serami­flezék bírái és taná­csosai Volanski elnök vezetése mellett két hosszú ülésen keresztül foglalkoztak Hamangiu igazságügyminiszternek a törvénykezés egységesítéséről szóló tör­vénytervezetével. Hamangiu miniszter ugyanis szüksé­gesnek látta a Semmitőszék véleményé­nek a kikérését is, bár a törvénygyár­tásnál meglehetősen szokatlan dolog az, hogy éppen azt a fórumot kérdezzék meg amelynek majd később a törvény megtámadása esetén jogerősen döntenie kellene. Az erdélyi és általában a csa­tolt területek ügyvédi kamarái azonban akkora erővel és elkeseredéssel vonultak fel a tervezet formája ellen, hogy a miniszter szükségesnek látta, hogy a re­gáti színezetű hivatalos testületektől kérjen helyeslő védelmet. A csatolt területek jogászai ugyanis csak abban az esetben látták indokolt­nak az egységesítést, ha ennek során egyúttal sor kerül a regáti törvényke­zés reformjára is, mert az elvitathatat­lan tény, hogy a csatolt területek tör­vénykezése a legtöbb szempontból ma­gasan fölötte áll a regáti törvénykezé­si viszonyoknak. Hamangiu igazságügyminiszter erre a felfogásra hazafias nekikeseredéssel vá­laszolt s kijelentette, hogy a román ál­lam méltósága s a román szellem győzel­me kívánja meg azt, hogy vége legyen a csatolt területeken is az idegen rend­szerű törvénykezésnek. Ez a hangnem, — úgy látszik talált, — mert a javaslat­tal kapcsolatban megkérdezett táblabí­­róságok igazságot adtak a miniszternek. Igaz, hogy a táblabírák 90 százaléka, Vajda Sándor kimutatása szerint is, re­­gátiakból kerül ki. Nem kedvezőbb a helyzet a Semmitőszéknél sem s igy ért­hető, ha a miniszter javaslatát a semmi­­tőszéki bírák is helyeselték a szótöbb­séggel. Ellene csak az erdélyiek voltak. VAJDA TÁMADÁSA UTÁN Argetoiana erdélyi politikusokat keres Össszeműködés a nemzeti­ parasstpárt és a liberálisok köszön Új nemzetipárti orgánum Bukarestben Bukarest, november 6. Vajda Sándor gyulafehérvári támadá­sának úgy látszik, meg lesz az eredmé­nye. A Curentul értesülése szerint ugyanis a kormány elhatározta, hogy az esedé­kessé váló átszerveződése során az ed­diginél sokkal nagyobb lehetőséget enelged az erdélyi politikusoknak is. elenleg ugyanis az a helyzet, hogy a ormányban és a magasabb állami hiva­talokban szereplő erdélyiek nem véve közülük Pop Valér dr. erdélyi minisztert Har­, nem rendelkeznek politikai súllyal az erdélyi román nép előtt. Ezzel kapcsolatban az A­deverul arról tud, hogy Argetoianu már megbízást is adott volna Gogának, hogy puhatolja ki: kik volnának hajlandók a jelentősebb erdélyi politikusok közül szerepet vállal­ni a kormányzásban. Goga állítólag visszautasította az aján­latot azzal, hogy a jelen körülmények között nem tartja időszerűnek ezt a kérdést, s az a véleménye, hogy Jorga kormányában egyetlen számottevő er­délyi politikus sem szívesen vállalna szerepet. A jeleik szerint összefüggésben van ez­zel a politikai akcióval az a tény is, a­miről ugyancsak a Curentul számol be. E lap értesülése szerint Duca még kül­földi utazása előtt találkozott Kolozsvár L­iközdi a FÁRADTSÁGOT KIMERÜLTSÉGET FEJFÁJÁST ÉS MIGRÉNT I.­ ron Vajdával , kettőjük között elvi meg­állapodás jött létre abban az irányban, hogy a két párt együ­ttműködően támad­ja a kormányt a parlametben. Ilyen­irányú tárgyalást egyébiránt Duca Miro­­nescuval is folytatott s ennek tudható be az, hogy _a busteai pótválasztáson fellépő ,C­ari­­gearuval szemben a liberálisok nem ál­lítani jelöltet, ugyanakkor pedig a Krassó megyében megüresedett szená­­tori mandátum liberális jelöltje marad nemzeti-paraszt párti ellenjelölt nélkül. A bukaresti lapok szerint általában az egész vonalon érezhető az, hogy a két párt közötti feszültség lényegesen meg­enyhült BUKARESTBE KÖLTÖZIK A GAZETA TRANSILVA­NIEI A nemzeti parasztpárt belső berkei­ben is érdekes forrongás észlelhető. A bukaresti sajtó igen élénken és hossza­san kommentálja azt a hírt, hogy az erdélyi nemzeti párt legrégibb és a magyar éra alatt legharcosabb orgá­numa, a Gazeta Trasilvaniei Brasó­­ból átköltözik Bukarestbe. A bukaresti lapok úgy vélik, hogy en­nek különösebb jelentősége van s ez abban keresendő, hogy a párt eddigi hi­vatalos lapja, a Dreptatea, most már ki­fejezetten csak a parsztpárti frakció érdekeit szolgálja. Ez teszi szükségessé azt, hogy a párt erdélyi célkitűzései is fórumot nyerjenek a Bukarestbe költö­zött lap útján.­­ Az Universul ezzel kapcsolatban az írja, hogy az egész nemzeti parasztpárt hatal­mas újjászervezés előtt áll amenyiben régi keretei összetörnek és regionális csoportok keletkeznek, ame­lyek majd szövetségi alapon tömörül­nek a megújított párt keretei közé. aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa. kommunista röpiratok Lapusna megyében Kisenev, november 6. Lapusna­ megyében a kommunista agi­tátorok élénk munkába kezdtek. A ca­­larasi országos vásáron számos egyelőre ismeretlen egyén röpiratokkal árasztot­ta el a vásárosokat. A röpiratok arra szó­lít­ják fel a lakosságot, hogy utcai tünte­tésekkel demonstráljon november 7-én a 14 év óta fennálló szovjetrendszer mel­lett. A megyei hatóságok minden óvintéz­kedést megtettek, hogy november 7-én biztosítsák a rendet és a csendet. Egy­ben intézkedések történtek a megye­­szerte izgató ügynökök letartóztatására is. Viharos jelenetek a magyar parlamentben György szociáldemokrata gyilkosnak és betörőnek nevezte Katona egységespárti képviselőt Budapest, november 6. : A magyar képviselőházban, a fokozottabb takarékoskodások jegyében, állandóan heves jelenetek játszódnak le. Csütörtökön a Ház nagy többséggel elfo­gadta a képviselői fizetések 15 százalékos csökkentését. A javaslattal kapcsolatban Ha­bak szociáldemokrata kifogásolta, hogy a mi­niszterek és államtitkárok a rendes fizetésü­kön kívül fölveszik a képviselői fizetésüket is. Erre vonatkozóan aktákat olvasott föl, a­melyekben Eckhardt Tibor szerepelt. Eckhardt Tibor nyomban válaszolt a vádra. Kijelentet­te, hogy a minisztérium kötelékéből már­­'­23- ban kilépett s azóta onnan, a minisztérium­ból, nem vette fel soha illetményeit ilyen kö­rülmények között a képviselői fizetést nyu­godtan fölveheti Kabók tudomásul vette a választ és bocsánatot kért tévedéséért. Ekkor Katona János egységespárti közbe­kiáltott: — Győrkyt! Miért nem példázza Győrkyt, hiszen ő ■ is több helyről kap fizetést? Győrky kijelenti, hogy ő a képviselői fize­tésén túl a kerületi munkásbiztosító alaptól kap nyugdíjat, ehhez azonban az államnak semmi köze, mert egyetlen fillérrel sem járult­­ hozzá, igaz, az OTI-nál is volt állása, de in­­­­nen kiüldözték azért, hogy helyet csinálja­nak katonának, és egyéb gyilkosoknak és be­törőknek.­­ György szavaira iszonyú zaj tör ki, amely­­ csak akkor csendesül el némikép, amikor az­­ elnök a szociáldemokrata képviselőt erélye­sen rendreutasítja. Aztán Szakács Andor interpellál. A békés­­­­csabai vasúti merényletet gyermekcsinynek tartja, amiért nem lenne szabad annyira fel­izgatni az országot, sőt a külföldi közvéle­ményt is. Javasolja, hogy a jövőben a ha­sonló eseteket ne is hozzák nyilvánosságra, ne fújják fel és ne csináljanak nagy ügyet belőlük, mert ez semmit sem használ, ellenben sokat árt. A gyűlés végén az elnök bejelentette, hogy a legközelebbi ülés november 10-én lesz, ami­kor a Népszövetség pénzügyi bizottságának a jelentését tárgyalják. Hetvenezervagon bor piacot keres: IJIJH II — f feliós széfterein viszik a gazdák Rekord volt a szőlőtermés, de a bort £1 W^^EFFJJ nem lehet ela­ni. Kincsen pénze a keres- * niwmiiu kedelemnek az olcsó bor vásárlására, de piac sincs, ahol értékesíteni lehetne Csak az export segít fjet Bukarest, november 6. Szomorú idők járnak a mezőgazdasági termelőkre. Rekordtermés volt szöllőben, sok a bor, most ez a baj. Amint legutóbb megírtuk, az egész or­szágban kitűnő eredménnyel végződött a szüret. A baj azonban az, hogy nemcsak nálunk, hanem a legtöbb szöllőterm­elő államban rekordtermés volt s így az árak 50—60 százalékkal estek tavaly óta, ami­hez kétségtelenül hozzájárult az is, hogy a borfogyasztás is jelentős mértékben le­csökkent. Hozzávetőleges becslés szerint Romá­niának ebben az évben 70—75 ezer va­gon bora lesz, amelynek nagy részét kül­földön kellene elhelyezni. A bortermelők szindikátusának buka­resti központjához naponként érkeznek jelentések a szöllőtermelő vidékekről, a­melyekben a gazdák arról panaszkodnak, hogy nyakukon marad az egész bortermés, nem tudják értékesíteni. Munkatársunk beszélgetést folytatott Ardeleanu elnökkel, a bortermelők szin­dikátusának vezetőjével, aki maga is nagy szöllőbirtokos és aki a helyzetet, különösen a borkivitel szempontjából, az alábbiakban vázolta: " Egyenesen megsemmisítő hatású a bortermelésre a bekövetkezett nagyará­nyú áresés. Ez azonban csak egyik része a katasztrófának, mert a másik része az, hogy a kereskedők sem exportra, sem pe­dig belföldi fogyasztásra nem vásárolnak, vagyis a termelők egyszerűen nem képe­sek készleteiket értékesíteni. Az elsőnek a fogyasztási válság és a nagy túlterme­lés, a másiknak a pénzhiány és a gazda­sági bizonytalanság az oka. A borterme­lők lehetetlen helyzetükön úgy próbálnak segíteni, hogy .... . felrakódnak és maguk viszik az újbort szekéren, vagy más alkalmatosságon azokra a helyekre, ahol nem termelnek széllől és kicsinyben, úgy ahogy éppen tudják , alkalmuk van, értékesíteni próbálnak valamit készleteikből, hogy pénzhez jussanak.­­ A helyzet mentségére, vagyis a borfelesleg értékesítésére egyetlen lehető­ség mutatkozik: az export. Ezen a téren sok mindent kell és sok mindent­­ lehet tenni. Amint ismeretes, a küküllőmenti, segesvári, medgyesi, valamint a többi er­délyi bortermelő­ vidékek főleg Ausztriá­ban és Németországban, míg a besszará­­biai bortermelők elsősorban Lengyelor­szágban találtak piacra régebben, ezeket a piacokat azonban, talán Lengyelor­szágot kivéve, nagyrészben elvesztet­tük, mert a magyar, olasz, francia és spanyol­borok versenye kiszorították onnan a ro­mán borokat, amelyek főleg minőségben nem­ állották meg a helyüket.­­ Lengyelország azonban nem nagy borfogyasztó állam, a fogyasztás ott in­kább a gabonapálinkákat és a sört kul­­tiválja s igy az egész lengyel borbevitel nem haladja meg az évi 600 vagont, a melyet nem is mi egyedül, hanem 405 állam szállítja. Éppen ezért már régen meg kellett volna alaposan szervezni a román borkivitelt, s mint­hogy ezt elmulasztották, annál inkább kell azt sürgősen pótolni. Azok a versenyállamok, amelyek a ro­mán bort kiszorították az egyes külföldi piacokról, ezt nem csak a jobb minőség­gel érték el, hanem azáltal is, hogy min­denféle szállítási, meg prémium-kedvez­ményekkel segítették kivitelüket, amit a román kormánynak is be kell vezetnie, ha azt akarja, hogy ez a nemzeti érték, valóban értékké is váljon és itt ne ragad­jon a nyakunkon. A nyilatkozatból kétségtelenül megál­lapítható, hogy ha a kormány nem segíti hozzá a bortermelőket ahhoz, hogy kész­leteiket külföldre szállíthassák, a rekord­termésnek semmi hasznát nem fogják lát­ni. Mindenek előtt a szállítási költsége­ket kell csökkenteni, ezenkívül ha van rá mód és lehetőség, akár prémiumok be­vezetésével is fel kell lendíteni a kivitelt, mert azt a 70—75 ezer vagon bort, amely a gazdák pincéiben vár értékesítésre, a belföldi piac nem tudja felvenni, tehát pénzzé nem tehető. Már­pedig a gazdáknak pénz kell! 99999999909999999999999999999« HASZNÁLJA CSAK A HÍRES német lUBERFINZBRANTWErN, dvAve r v \" r"v\" i. L­IJ .­4 '

Next