Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-03-22 / 792. szám
Ezen lapok hétfőt kivéve naponkint jelennek meg. Előfizetési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nélkül 7 ft, postán borítékban hetenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Szerda 792. Martius 22.1848. BUDAPESTI HÍRADÓ. Nemzetiségek és osztályok közti béke! monarchia! Alkotmányos szabadság, rend, törvényesség! Előfizethetni Pozsonyban a kiadó-hivatalban, ventur-utczai Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvaniutczai Horváth - házban 583. szám alatt földszint és minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és külföldre menendő példányok csak a bécsi császári királyi főpostahivatalnál rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Országgyűlés. Kerületi és förldi ülések mart. 20. és 21én. Körlevél a postaigazgatósághoz. Pozsonyi hírfüzér (a bécsi út). Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Hivatalos és magánhirdetések. 911GYARORSZÁG és ERDÉLY. Országgyűlés. Mártius 20án reggeli 92 órakor, kerületi ülés tartatott, mellynek tárgyai valanak : törvényjavaslatok az országgyűlés évenkinti üléseiről és a hitelintézetről. Makay S.: A petitionális választmány jegyzője, a budapesti petitiókra nézve beadja a választmány véleményét. Rengey F. Szeged város nevében ’s meghagyásából köszönetet mond az országgyűlési teendőink czimű eredménydús felirásért. Ezen kivül küldői nevében még ez országgyűlésen a törvényelőtti ’s a vallás egyenlőséget törvényben kimondatni kívánja. (Helyeslés.) Ezen indítvány a budapesti petitio pontjai közt is foglaltatván, mig a választmánynak ezek iránti véleménye tárgyaltatik , függőben hagyatott. Szemere B. kerületi jegyző olvassa az országgyűlés évenkinti üléséről szóló 1.javaslatot. E jelen fontos perczekben a közönséget nem annyira a discussiók, mint ezeknek eredményei érdekelvén , hogy ezeknek minél gyorsabb nyilvánításával el ne késsünk , a kevésbé fontos, avagy eléggé ki nem merített vitatkozásokat mellőzve, egyedül a végzések közlésére szorítkozhatunk. A jelen tárgyra nézve az alsótáblának megállapodás a következő: *) Gr. Batthyány Laj. ministerelnök: Kétségtelen hogy az úrbéri viszonyok meg fognak szűnni, mire halaszthatlan szükség van mind a mellett, hogy a nemesi birtokosokat súlyos csapás érendi, melly kétszeresen súlyosabbá válik az által, ha azon erő, mellyet a földmivelés merített megszüntettetvén, nem nyílik uj forrás, melly a nemesi birtokosoknak gazdaságuk más állásba helyheztetésére képességet nyújtson. E csapás magyar fajunkat fogja érni, miért kötelességének tartotta olly inditványnyal lépni elő, melly e bajnak kikerülését veszi czélba. Indítványa egy hitelbank rögtön felállítását tartalmazza, melly azon elven alapul, hogy azok, kik az úrbéri viszonyok megszüntetése által kárt szenvednek, ennek erejéig rugó öszveget illő kamat mellett kaphassanak, a tőke akkor lévén visszafizetendő, mikor a státus által ígért kárpótlás megtörténik. A további részletek a t.javaslat felolvasásából és taglalásából merülendnek fel. A t.javaslatot az elnökségnek nyújtja át. (Helyeslő kifejezések.) Szemere B. jegyző: Mielőtt a benyújtott t.javaslat felolvastatnék , felhívja a ministerelnököt, hogy az irodalmi és *) Az országgyűlés évenkinti üléseiről. 1. §. Az országgyűlés jövendőben évenkint, és pedig Pesten tartja üléseit, és a mennyire a körülmények engedik, az évenkinti ülésre az ország rendeit ő felsége mindig a téli hónapokban hivandja össze. — Az évenkinti ülések megtartása között hat hónál hoszszabb idő közbe nem eshetik. — 2. §. A hozott törvények jövendőben mind az évi ülés alatt, mind az ülés végével meg fognak ő felsége által erősittetni. — 3. §. A képviselők három évig tartandó egy országgyűlésre, ’s ezen országgyűlésnek mindhárom évi üléseire választatnak. — 4. §. 1848tól kezdve minden harmadik év eltelte után, a következő országgyülés első évi ülésének megnyitását megelőző hat hét lefolyása alatt, országszerte uj képviselő-választás történik, midőn azok is, kik időközben választottak meg, csak új megválasztás által tarthatják meg képviselő helyeiket, és pedig szinte egy országgyűlés három évi ülésére. — 5. §. Ő felségének joga van az országgyűlést a három év eltelése előtt is feloszlatni, és új képviselő választást rendelni, de ez esetben az újabb országgyűlés összehívásáról a képen rendelkezendik , hogy ez az előbbinek folytatásától számítandó három hónap alatt összeüljön. —6. §. Az évi ülés az utolsó évreli számadásnak, és következő évi költségvetésnek a ministérium által leendő előterjesztése ,s az irántoki határozatnak meghozatala előtt el nem oszlattathatik. — 7. §. Elnököt és egy másodelnököt a főrendi táblához , a tábla tagjaiból, ő felsége nevez ki, de jegyzőit, szinte saját tagjai közül, titkos szavazás útján a tábla maga választja. — 8. §. A királyi tábla a képviselők táblájának kiegészítő része lenni ezennel megszűnvén, a képviselő tábla egy elnököt, két alelnököt, és jegyzőket, tagjainak sorából, titkos szavazás utján, maga választ. Mindezen táblahivatalnokok évenkint, és az első ülésben választatnak, és illetőleg neveztetnek ki, melly ülésben az elnökséget a tábla legkorobb tagja viendi. — 9. §. Úgy a főrendi, mint az alsó táblai elnök az országos pénztárból hist húz, melly a legközelebbi országgyűlés első évi ülésében fog meghatároztatni. — 10. §. Ülései mind a két táblának ezután is nyilvánosak. A tanácskozásaiban szükséges csend , és rend ,s a hallgatók teljes hallgatagságban tartása iránt mindenik tábla szabályokat alkot, ’s azoknak végrehajtását elnöke által szigorúan eszközölteti. ( 11) §. E részben előlegesen már most rendeltetik, hogy a hallgatóságnak a tanácskozást háborgatni semmiképen nem szabad. ( 12) Ha egyes hallgató, vagy a hallgatóság, a tanácskozást háborgatja, és az elnöki egyszeri intésnek sikere nincs, másod ízben a jelen törvényre hivatkozva , az egyes hallgatót, vagy illetőleg a hallgatóságot, kiparancsolhatja , és annak helyét bezárathatja. — 13) §. Ez megtörténvén , a tanácskozás vagy azon nap, vagy később, a többség határozata szerint, de mindig nyilvánosan folytattatik. — 14) §. A rend és csend fentartása a nemzeti őrség alkalmazásával eszközöltetik. — 15) §. Az előbbi §§ban említett szabályokon kívül, a legközelebbi évi ülésben legelsőbben is mindenik tábla magának rendszabályokat készít, mellyekben a tanácskozás , és szavazás módja és rende, ’s általában véve a tábla belügye meg fog határoztatni,de a mellyeknek a szorosabb értelemben vett tanácskozási rendet illető része , csak az évi ülések végével, és csak a törvényjavaslatok tárgyalásának bevégzése után, fog módosíttathatni. művészeti jogok iránt még múlt országgyűlésen felterjesztett t.javaslatra adandó kir. választ kieszközölni méltóztassék, hogy e fontos t.javaslat még ez országgyűlésen sanctió alá kerülhessen. Gr. Batthyány Lajos ministerelnök: A felhívást maga rendén látja ’s annak szívesen hódol. Szemere B. jegyző : Olvassa a hitelintézetről a t.javaslatot. A t.javaslat §§kint tárgyaltatván az lső és 4dik §§ok módositottak, különben a t.javaslat elfogadtatott. Különösen az lső §. olly átalánosságban állapíttatott meg, miszerint a hitelintézetnek felállítására a ministérium felhatalmaztatik. Kende Zs. kivonata, hogy kik az úrbéri váltság fejében kijárandó tőkének csak kamatját kivenni óhajtják, az egész tőkének kivételére ne kényszerittessenek , hanem azzal a bank nyerészkedjék. Pázmándy D. Az előtte szólóval egyet nem ért, mert a hitelbanknak nyerészkedni nem szabad, alapja a föld, melylyel a jegyeket beváltani nem lehet. A hitelleveleknek értéke sokkal állandóbb , mint a jegybank papirosainak. Egyébiránt a tartaléktőkének megállapítására 500.000 forintot kevesli és 2 milliót kiván. A ministerelnök ezen a javaslatnál nagyobb és hasznosabb indítványt nem tehetett, mert ez által a kamatok leszállíttatni és az igen elterjedt uzsoráskodás ellensúlyoztatni fog. De ha a 45. §. megmarad úgy a mint van, a bajon egészen segítve nem lesz. Vannak ugyanis birtokosok, akiknek kevés allodiális birtokuk lévén , a banktól kölcsönt nem kaphatnának , elegendő biztosítékot nem nyújthatván. Hogy tehát azon elv is gyakorlatilag beváltassék, miszerint az úrbéri viszonyok megszüntetéséért járó kárpótlás a nemzet becsületével garantíroztatik, szükségesnek látja elhatározni , miszerint kölcsön-biztosítási alapul a nemesi ingatlan allodiális birtokon kívül az úrbéri felszabadult birtokok is felvétetnek , egy egész úrbéri telekre nézve, addig is, míg a törvény bővebben intézkedendik előlegesen 100 pft. kölcsön erejéig. Kossuth Lajos: Mindenhez örömest járul, ami a birtokosok könnyítését hozza magával, anélkül, hogy az egész institutio compromittaltassék. Példával élve, ha 100 közül 90t olly lábra lehet állítani, miszerint sorsukon könnyítve lesz, hogy azon lóről is gondoskodva legyen, a 90rőli gondoskodás alapját megrendíteni, ’s keveseknek az egészet feláldozni nem lehet. Ennél fogva a szerkezetet pártolja ,s Szatmár követének előadását helyén nem látja, mert a jegybanknak összeköttetése a hitelbankkal nem tanácsos. A jegybank új jegyek kibocsátásával biztosságában veszít, ellenben a hitelbanknál a papírok kibocsátása nem hogy csökkentené a biztosságot, sőt inkább azt szilárdítja, mert minden új jegy új hypothekának szerzésére mutat. Ha a bank csak hypothekára lesz basírozva, nem kell tartani attól, hogy valaki készpénzt kívánjon, mellynek agrója nincs, é s inkább fogadja el a papírokat, miknek kerete emelkedik. Azért tartaléknak elég, mennyit a törvényjavaslat kíván, miután a tőke bizonyos ideig fel nem mondható, és a hitelező örömest fogadja a papírokat, mellyek az adósságok fizetésének olly currens médiumai, mint a készpénz. A komáromi indítványt óhajtaná , de attól fél, hogy az a birtokosok és a bank érdekében nem áll; a birtokosokra nézve annyiban, mert ha a minimum kimondatik, ez az evaluatiókor bajosan fog emelkedni. Szentkirályi M. a 40. §ra nézve módosítást ajánl, a mellyel is fogadtatott. E tárgyon keresztül esvén Somsich Pál azon oknál fogva, mert a nemesség a hitelbankból kölcsönt kaphat, az ősiség iránti indítványát visszaveszi. Kossuth Lajosnak az ősiségről az a vélekedése, hogy ha a nemesség annak eltörlését jótéteménynek tartja, a prout possidetis alapon eltörölhető; de ha a nemesség tovább is tűrni kívánja, az ősiséget nem bántaná. Hiszi, hogy az ősiség eltörlése a hitelbank működésére befolyással van, de a hitelbank az ősiség mellett is fenállhat. Ezért propositiót kívánna tenni a főrendeknek, hogy valljon az ősiségnek eltörlését kívánják-e ? A végzés az jön, miszerint Baranya követet.javaslat formulázására kéretett meg. Délutáni 12 órakor országos ülés tartatott, mellyben a hitelintézetről és az országgyűlés évenkinti üléseiről szóló 1. javaslatok mentek keresztül. A mártius 20-i délutáni kerületi ülés részletei. Az előző vizsgálat eltöröltetvén örökre is a sajtószabadság visszaállítatván , ennek biztosítékául ideiglenes sajtótörvényt javasolnak a t. rr. A szerkezet felett csak rövid megjegyzések tétettek, így például Szemere Bertalan jegyző a sajtóvétségekre kimondott fogság és pénzbírsági büntetésekről megjegyzi, hogy a törvényben csak a büntetésnek maximuma állapítatik meg ,s a büntetés alkalmazása a bírótól függ. Bernáth Zs. azon esetre, ha a pénzbírság exequalható nem lesz, a büntetésnek másik nemét kívánja súlyosítatni (maradjon.) Sebestyén G. nem tartja elegendő büntetésnek a fogságot és pénzbírságot az olly könyvkiadókra nézve, kik a nyilvános köz- és vallásos erkölcsiségből, és a tisztességes erkölcsökből csúfot űznek, hanem könyveiket is elkoboztatni óhajtja (Erről a 26ik § rendelkezik.) Más észrevétele az , miszerint nincs arról rendelkezve, hogy a pénzbírság hová forditassék. A bírót a birságban részesíteni semmi esetre nem szeretné (az országos pénztárba fog folyni.) Sárkány M. bakonybeli apát. Miután a t. rv. a vallás egyenlőségét kimondák és a vallásos erkölcsiségbeli csúfotűzést sajtóvétségnek vették, óhajtja, hogy kik a vallásos tanokból űznek gúnyt, a törvény súlya azokat is érje. (Maradjon.) Széchenyi István elnök a 1. javaslat homlokán nagy betűkkel van írva, hogy ezen törvény csak ideiglenes, codifikálni nincs idő. Ezeket jegyzi meg az előtte szóló észrevételeire. Schnée L. a nyilvános ülések közölhetésén kívül azoknak megbírálhatását is kívánja megengedtetni. (Ezt már az első §. magában foglalja, miszerint gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti.) Kende Zs. világosan szerette volna kitenni, miszerint gondolatait, elveit, nézeteit, vélekedését, meggyőződését és eszének egyéb létező attribútumait mindenki szabadon közölhesse, mire Kossuth L. röviden csak azt veté oda, hogy olly véleményt bajos lesz közleni, amelly nem gondolat. A sajtóvétségekre nézve az esküttszéki eljárás hozatván be, Tormássi J. az esküttszéki képességre 200 frt évenkénti jövedelmet kevésnek találta, úgy vélekedvén, hogy itt nem az esküttek nagyszámára van szükség, hanem arra, hogy az esküttbírák a státus érdekeit képviseljék &sat. Kossuth L. megjegyzi, hogy a 200 frt qualificatio passiv ’s gondolja, hogy még más qualificatiók is vannak, mint a kor ’sat. ’s a 200 ft itt csak azért hozatik fel egyedül, mert a bírói eljárásról szóló javaslatban az esküttszéki képességre csak 100 ft kívántatik.S az esküttszéki qualificatióra megállapított ezen 200 forintra nézve, miután az esküttszéki qualificatio a választói jogra nem képesit, nehogy később ez a képviselők és választókra nézve is kivántassék meg, óvását teszi közbe. (Helyeslés.) Egyébiránt a 17 -ban az 1844. országgyűlésen kerületi választmányilag kidolgozott munkában „a birói eljárásról“ foglalt esküttszéki szabályokról csak az jegyeztetvén meg a sajtóvétségekre nézve, ideiglenesen törvény erejére emeltetnek, azon szabályokat e törvényhez hozzá nyomatni látja czélszerünek Szerényi F. a 17 §ra nézve, melly ha úgy maradna a mint van, olly okiratra történnék a törvényben hivatkozás mi nem törvényes sanctio alá terjesztetnék olly t.javaslat , melly nem sanctionált okiratra vonatkozó igazításokat foglal magában, miért óhajtja, hogy a fölhívott és elfogadott törvényjavaslat ezen szerkezetbe foglaltassák. (Helyeslés.) Az időszaki lapokra nézve , ha naponkint jelennek meg 20,000, ha pedig ritkábban 10,000 frt biztosítékot kiván a törvényjavaslat. Ezt némellyek sokallották, a többség azonban Kossuth L. szavára, miszerint ha e somma bírság szempontjából vétetik igaz, hogy nagy volna , de midőn ez a közönség biztosítását foglalja magában , egyátalában nem sok. Ha a szabad sajtó megindul, az előfizetők is szaporodni fognak, kiket biztosítás nélkül hagyni nem lehet. Azon kívül, hogy az időszaki sajtónak hatása legyen, pártorgánummá kell válnia ’s ekkor nincs mit tartania attól, hogy valamelly párt ezen summát össze ne gyűjthesse — megtartá a szerkezetet, azon módosítással, hogy készpénz helyett fekvő birtokra árvát biztosítékkal betáblázott kötelezvényben is tétethessék le a biztosíték. A szerkezetre nézve egyéb vita elő nem fordult, ’s Szemere B. ezen olly rögtön elkészült munkáért a kir. és rr. által megéljeneztetett. Ezután még Asztalos P. kér.jegyző hitelesítés végett felolvasó az erdélyi országgyűlés öszszehivatását, ’s a lengyel és olasz statusfoglyok szabadon bocsátását kérő felírási javaslatokat, mik közül az első észrevétel nélkül, a második némelly stiláris módosításokkal fogadtatott el. A színházakról a. javaslat is fordulván elő Kossuth L. szavára a financzminister oda utasíttatik, hogy a nemzeti színház fentartására, ha a szükség úgy hozza magával a legközelebbi évre 10.000 forintot utalványozzon. Végre Biró I. elnök a barsi úton választott követek megbízó leveleit mutatja be. Mindezen tárgyak még ez nap az országos ülésben is keresztül mentek. A mélt. főrendeknél márt. 20-án d. u. 2 órakor országos ülés tartatott. Mindenekelőtt gr. Pálffy Móricz inditványozá, hogy a főrrdi tábla érvényes határozatának hozatalára bizonyos számú tagok jelenléte alapitassék meg. —Id. gr. Eszterházy Mihály szükségesnek látná az intézkedést annyiban, hogy a főrendi tagok jó előre tudnák az ülés tartását, ’s a fontos ügyek tárgyalásában részt vehessenek. E nézetben osztozott Aczél Antal Csanádi főispán. — Gr. Zichy Henrik mosonyi főispán , hogy a határozat érvényesen hozassák, 50— 60 tag jelenléte szükséges. — B. Vay Miklós koronaőr: A gyakorlat az országgyűlés végén az , hogy az ülések permanensek , illy időben talpon kell lenni. Nem lehet tehát czélszerűbben intézkedni, mint hogy az ülés tartása mindenkivel jó eleve tudassák, nehogy mentegetődzhessék, miszerint azért nem vett részt a tanácskozásban, mivel a határidőt nem tudá. A tagok számát meghatározni nem czélszerű. — Id. Majláth György országbíró: Az előtte szólóval egyértelműben van. Ha az ülés tartása elnökileg jó eleve tudomásul