Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-03-22 / 792. szám

Ezen lapok hétfőt kivéve na­ponkint jelennek meg. Előfize­tési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nél­kül 7 ft, postán borítékban he­­tenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Szerda 792. Martius 22.1848. BUDAPESTI HÍRADÓ. Nemzetiségek és osztályok közti béke! monarchia! Alkotmányos szabadság, rend, törvényesség! Előfizethetni Pozsonyban a kiadó-hivatalban, ventur-utczai Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvani­­utczai Horváth - házban 583­. szám alatt földszint és min­den kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és kül­földre menendő példányok csak a bécsi császári királyi fő­­postahivatalnál rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Ország­gyűlés. Kerületi és förldi ülések mart. 20. és 21én. Körlevél a postaigazgatósághoz. Pozsonyi hírfüzér (a bécsi út). Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Hivatalos és magánhirdetések. 911GYARORSZÁG és ERDÉLY. Országgyűlés. Mártius 20án reggeli 9­2 órakor, kerületi ülés tartatott, mellynek tárgyai valanak : törvényjavaslatok az or­szággyűlés évenkinti üléseiről és a hitelintézetről. Makay S.: A petitionális választmány jegyzője, a bu­dapesti petitiókra nézve beadja a választmány véleményét. R­e­n­g­e­y F. Szeged város nevében ’s meghagyásából köszö­netet mond az országgyűlési teendőink czimű eredménydús fel­­irásért. Ezen kivül küldői nevében még ez országgyűlésen a törvényelőtti ’s a vallás egyenlőséget törvényben kimondatni kívánja. (Helyeslés.) Ezen indítvány a budapesti petitio pont­jai közt is foglaltatván, mig a választmánynak ezek iránti vé­leménye tárgyaltatik , függőben hagyatott. Szemere B. kerületi jegyző olvassa az országgyűlés évenkinti üléséről szóló 1.javaslatot. E jelen fontos perczek­­ben a közönséget nem annyira a discussiók, mint ezeknek eredményei érdekelvén , hogy ezeknek minél gyorsabb nyil­vánításával el ne késsünk , a kevésbé fontos, avagy eléggé ki nem merített vitatkozásokat mellőzve, egyedül a végzések közlésére szorítkozhatunk. A jelen tárgyra nézve az alsótáb­lának megállapodás a következő: *) Gr. Batthyány Laj. ministerelnök: Kétségtelen hogy az úrbéri viszonyok meg fognak szűnni, mire halaszthatlan szükség van mind a mellett, hogy a nemesi birtokosokat súlyos csapás érendi, melly kétszeresen súlyosabbá válik az által, ha azon erő, mellyet a földmivelés merített megszüntettetvén, nem nyílik uj forrás, melly a nemesi birtokosoknak gazdasá­guk más állásba helyheztetésére képességet nyújtson. E csa­pás magyar fajunkat fogja érni, miért kötelességének tartotta olly inditványnyal lépni elő, melly e bajnak kikerülését veszi czélba. Indítványa egy hitelbank rögtön felállítását tartalmaz­za, melly azon elven alapul, hogy azok, kik az úrbéri viszo­nyok megszüntetése által kárt szenvednek, ennek erejéig rugó öszveget illő kamat mellett kaphassanak, a tőke akkor lévén visszafizetendő, mikor a státus által ígért kárpótlás megtör­ténik. A további részletek a t.javaslat felolvasásából és tag­lalásából merülendnek fel. A t.javaslatot az elnökségnek nyújtja át. (Helyeslő kifejezések.) Szemere B. jegyző: Mielőtt a benyújtott t.javaslat fel­olvastatnék , felhívja a ministerelnököt, hogy az irodalmi és *) Az országgyűlés évenkinti üléseiről. 1. §. Az országgyűlés jövendőben évenkint, és pedig Pesten tartja üléseit, és a mennyire a körülmények engedik, az évenkinti ülésre az or­szág rendeit ő felsége mindig a téli hónapokban hivandja össze. — Az évenkinti ülések megtartása között hat hónál hoszszabb idő közbe nem eshetik. — 2. §. A hozott törvények jövendőben mind az évi ülés alatt, mind az ülés végével meg fognak ő felsége által erősittetni. — 3. §. A képviselők három évig tartandó egy ország­gyűlésre, ’s ezen országgyűlésnek mindhárom évi üléseire válasz­tatnak. — 4. §. 1848tól kezdve minden harmadik év eltelte után, a következő országgy­ülés első évi ülésének megnyitását megelőző hat hét lefolyása alatt, országszerte uj képviselő-választás törté­nik, midőn azok is, kik időközben választottak meg, csak új meg­választás által tarthatják meg képviselő helyeiket, és pedig szinte egy országgyűlés három évi ülésére. — 5. §. Ő felségének joga van az országgyűlést a három év eltelése előtt is feloszlatni, és új kép­viselő választást rendelni, de ez esetben az újabb országgyűlés összehívásáról a képen rendelkezendik , hogy ez az előbbinek foly­tatásától számítandó három hónap alatt összeüljön. —­6. §. Az évi ülés az utolsó évreli számadásnak, és következő évi költségvetés­nek a ministérium által leendő előterjesztése ,­­s az irántoki hatá­rozatnak meghozatala előtt el nem oszlattathatik. — 7. §. Elnököt és egy másodelnököt a főrendi táblához , a tábla tagjaiból, ő fel­sége nevez ki, de jegyzőit, szinte saját tagjai közül, titkos sza­vazás útján a tábla maga választja. — 8. §. A királyi tábla a kép­viselők táblájának kiegészítő része lenni ezennel megszűnvén, a képviselő tábla egy elnököt, két alelnököt, és jegyzőket, tagjai­nak sorából, titkos szavazás utján, maga választ.­­ Mindezen táblahivatalnokok évenkint, és az első ülésben választatnak, és illetőleg neveztetnek ki, melly ülésben az elnökséget a tábla leg­­korobb tagja viendi. — 9. §. Úgy a főrendi, mint az alsó táblai el­nök az országos pénztárból h­ist húz, melly a legközelebbi ország­gyűlés első évi ülésében fog meghatároztatni. — 10. §. Ülései mind a két táblának ezután is nyilvánosak. A tanácskozásaiban szüksé­ges csend , és rend ,­­s a hallgatók teljes hallgatagságban tartása iránt mindenik tábla szabályokat alkot, ’s azoknak végrehajtását elnöke által szigorúan eszközölteti. ( 11) §. E részben előlegesen már most rendeltetik, hogy a hallgatóságnak a tanácskozást há­borgatni semmiképen nem szabad. ( 12) Ha egyes hallgató, vagy a hallgatóság, a tanácskozást háborgatja, és az elnöki egyszeri intésnek sikere nincs, másod ízben a jelen törvényre hivatkozva , az egyes hallgatót, vagy illetőleg a hallgatóságot, kiparancsol­­hatja , és annak helyét bezárathatja. — 13) §. Ez megtörténvén , a tanácskozás vagy azon nap, vagy később, a többség határozata szerint, de mindig nyilvánosan folytattatik. — 14) §. A rend és csend fentartása a nemzeti őrség alkalmazásával eszközöltetik. — 15) §. Az előbbi §§ban említett szabályokon kívül, a legközelebbi évi ülésben legelsőbben is mindenik tábla magának rendszabályokat készít, mellyekben a tanácskozás , és szavazás módja és rende, ’s általában véve a tábla belü­gye meg fog határoztatni,de a mellyek­­nek a szorosabb értelemben vett tanácskozási rendet illető része , csak az évi ülések végével, és csak a törvényjavaslatok tárgyalá­sának bevégzése után, fog módosíttathatni. művészeti jogok iránt még múlt országgyűlésen felterjesztett t.javaslatra adandó kir. választ kieszközölni méltóztassék, hogy e fontos t.javaslat még ez országgyűlésen sanctió alá kerül­hessen. Gr. Batthyány Lajos ministerelnök: A felhívást ma­ga rendén látja ’s annak szívesen hódol. Szemere B. jegyző : Olvassa a hitelintézetről a t.javas­latot. A t.javaslat §§kint tárgyaltatván az lső és 4dik §§ok módositottak, különben a t.javaslat elfogadtatott. Különösen az lső §. olly átalánosságban állapíttatott meg, miszerint a hitelintézetnek felállítására a ministérium felhatalmaz­tatik. Kende Zs. kivonata, hogy kik az úrbéri váltság fejében ki­járandó tőkének csak kamatját kivenni óhajtják, az egész tőkének kivételére ne kényszerittessenek , hanem azzal a bank nyerészkedjék. Pázmándy D. Az előtte szólóval egyet nem ért, mert a hitelbanknak nyerészkedni nem szabad, alapja a föld, mely­­lyel a jegyeket beváltani nem lehet. A hitelleveleknek értéke sokkal állandóbb , mint a jegybank papirosainak. Egyébiránt a tartalék­tőkének megállapítására 500.000 forintot kevesli és 2 milliót kiván. A ministerelnök ezen a javaslatnál nagyobb és hasznosabb indítványt nem tehetett, mert ez által a ka­matok leszállíttatni és az igen elterjedt uzsoráskodás ellensú­­lyoztatni fog. De ha a 45. §. megmarad úgy a mint van, a bajon egészen segítve nem lesz. Vannak ugyanis birtokosok, a­kiknek kevés allodiális birtokuk lévén , a banktól kölcsönt nem kaphatnának , elegendő biztosítékot nem nyújthatván. Hogy tehát azon elv is gyakorlatilag beváltassék, miszerint az úrbéri viszonyok megszüntetéséért járó kárpótlás a nemzet becsületével garantíroztatik, szükségesnek látja elhatározni , miszerint kölcsön-biztosítási alapul a nemesi ingatlan allodiá­lis birtokon kívül az úrbéri felszabadult birtokok is felvétet­nek , egy egész úrbéri telekre nézve, addig is, míg a tör­vény bővebben intézkedendik előlegesen 100 pft. kölcsön erejéig. Kossuth Lajos: Mindenhez örömest járul, a­mi a birtokosok könnyítését hozza magával, a­nélkül, hogy az egész institutio compromittaltassék. Példával élve, ha 100 közül 90t olly lábra lehet állítani, miszerint sorsukon könnyítve lesz, hogy azon lóről is gondoskodva legyen, a 90rőli gon­doskodás alapját megrendíteni, ’s keveseknek az egészet fel­áldozni nem lehet. Ennél fogva a szerkezetet pártolja ,s Szat­­már követének előadását helyén nem látja, mert a jegybank­nak összeköttetése a hitelbankkal nem tanácsos. A jegybank új jegyek kibocsátásával biztosságában veszít, ellenben a hitelbanknál a papírok kibocsátása nem hogy csökkentené a biztosságot, sőt inkább azt szilárdítja, mert minden új jegy új hypothekának szerzésére mutat. Ha a bank csak hy­­pothekára lesz basírozva, nem kell tartani attól, hogy valaki készpénzt kívánjon, mellynek agrója nincs, é s inkább fogadja el a papírokat, miknek kerete emelkedik. Azért tartalék­nak elég, mennyit a törvényjavaslat kíván, miután a tőke bi­zonyos ideig fel nem mondható, és a hitelező örömest fogadja a papírokat, mellyek az adósságok fizetésének olly currens médiumai, mint a készpénz. A komáromi indítványt óhajta­ná , de attól fél, hogy az a birtokosok és a bank érdekében nem áll; a birtokosokra nézve annyiban, mert ha a mini­mum kimondatik, ez az evaluatiókor bajosan fog emelkedni. Szentkirályi M. a 40. §ra nézve módosítást ajánl, a melly­el is fogadtatott. E tárgyon keresztül esvén Somsich Pál azon oknál fogva, mert a nemesség a hitelbankból kölcsönt kaphat, az ősiség iránti indítványát vissza­veszi. Kossuth Lajosnak az ősiségről az a vélekedése, hogy ha a nemesség annak eltör­lését jótéteménynek tartja, a prout possidetis alapon eltöröl­hető; de ha a nemesség tovább is tűrni kívánja, az ősiséget nem bántaná. Hiszi, hogy az ősiség eltörlése a hitelbank mű­ködésére befolyással van, de a hitelbank az ősiség mellett is fen­állhat. Ezért propositiót kívánna tenni a főrendeknek, hogy valljon az ősiségnek eltörlését kívánják-e ? A végzés az jön, miszerint Baranya követe­t.javaslat formulázására kére­tett meg. Délutáni 1­2 órakor országos ülés tartatott, melly­ben a hitelintézetről és az országgyűlés évenkinti üléseiről szóló 1. javaslatok mentek keresztül. A mártius 20-i délutáni kerületi ülés részletei. Az előző vizsgálat eltöröltetvén örökre is a sajtószabadság visszaállítat­ván , ennek biztosítékául ideiglenes sajtótörvényt java­solnak a t. rr. A szerkezet felett csak rövid megjegyzések tétettek, így például S­z­e­mere Bertalan jegyző a sajtóvét­ségekre kimondott fogság és pénzbírsági büntetésekről meg­jegyzi, hogy a törvényben csak a büntetésnek maximuma álla­­pítatik meg ,s a büntetés alkalmazása a bírótól függ. B­e­r­­­ná­t­h Zs. azon esetre, ha a pénzbírság exequalható nem lesz, a büntetésnek másik nemét kívánja súlyosítatni (maradjon.) Sebestyén G. nem tartja elegendő büntetésnek a fogságot és pénzbírságot az olly könyvkiadókra nézve, kik a nyilvános köz- és vallásos erkölcsiségből, és a tisztességes erkölcsökből csúfot űznek, hanem könyveiket is elkoboztatni óhajtja (Erről a 26ik § rendelkezik.) Más észrevétele az , miszerint nincs arról rendelkezve, hogy a pénzbírság hová forditassék. A bí­rót a birságban részesíteni semmi esetre nem szeretné (az or­szágos pénztárba fog folyni.) Sárkány M. bakonybeli apát. Miután a t. rv. a vallás egyenlőségét kimondák és a vallásos er­­kölcsiségbeli csúfotűzést sajtóvétségnek vették, óhajtja, hogy kik a vallásos tanokból űznek gúnyt, a törvény súlya azokat is érje. (Maradjon.) Széchenyi István elnök a 1. javaslat homlokán nagy betűkkel van írva, hogy ezen törvény csak ideiglenes, codifikálni nincs idő. Ezeket jegyzi meg az előtte szóló észrevételeire. Schnée L. a nyilvános ülések közölhetésén kívül azoknak megbírálhatását is kívánja meg­engedtetni. (Ezt már az első §. magában foglalja, miszerint gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és sza­badon terjesztheti.) Kende Zs. világosan szerette volna kitenni, miszerint gondolatait, elveit, nézeteit, vélekedését, meggyőződését és eszének egyéb létező attribútumait mindenki szabadon közölhesse, mire Kossuth L. röviden csak azt veté oda, hogy olly véleményt bajos lesz közleni, a­melly nem gondolat. A sajtóvétségekre nézve az esküttszéki eljárás ho­zatván be, Tormás­si J. az esküttszéki képességre 200 frt évenkénti jövedelmet kevésnek találta, úgy vélekedvén, hogy itt nem az esküttek nagyszámára van szükség, hanem arra, hogy az eskü­ttbírák a státus érdekeit képviseljék &sat. Kos­suth L. megjegyzi, hogy a 200 frt qualificatio passiv ’s gon­dolja, hogy még más qualificatiók is vannak, mint a kor ’sat. ’s a 200 ft itt csak azért hozatik fel egyedül, mert a bírói el­járásról szóló javaslatban az esküttszéki képességre csak 100 ft kívántatik.­­S az esküttszéki qualificatióra megállapított ezen 200 forintra nézve, miután az esküttszéki qualificatio a választói jogra nem képesit, nehogy később ez a képviselők és választókra nézve is kivántassék meg, óvását teszi közbe. (He­lyeslés.) Egyébiránt a 17 -ban az 1844. országgyűlésen ke­rületi választmányilag kidolgozott munkában „a birói eljárás­ról“ foglalt esküttszéki szabályokról csak az jegyeztetvén meg a sajtóvétségekre nézve, ideiglenesen törvény erejére emeltetnek, azon szabályokat e törvényhez hozzá nyomatni látja czélszerünek Szerényi F. a 17 §ra nézve, melly ha úgy maradna a mint van, olly okiratra történnék a törvényben hivatkozás mi nem törvény­es sanctio alá terjesztetnék olly t.­javaslat , melly nem sanctionált okiratra vonatkozó igazításo­kat foglal magában, miért óhajtja, hogy a fölhívott és elfoga­dott törvényjavaslat ezen szerkezetbe foglaltassák. (Helyes­lés.) Az időszaki lapokra nézve , ha naponkint jelennek meg 20,000, ha pedig ritkábban 10,000 frt biztosítékot kiván a törvényjavaslat. Ezt némellyek sokallották, a többség azon­ban Kossuth L. szavára, miszerint ha e somma bírság szem­pontjából vétetik igaz, hogy nagy volna , de midőn ez a kö­zönség biztosítását foglalja magában , egyátalában nem sok. Ha a szabad sajtó megindul, az előfizetők is szaporodni fog­nak, kiket biztosítás nélkül hagyni nem lehet. Azon kívül, hogy az időszaki sajtónak hatása legyen, pártorgánummá kell válnia ’s ekkor nincs mit tartania attól, hogy valamelly párt ezen summát össze ne gyűjthesse — megtartá a szerkezetet, azon módosítással, hogy készpénz helyett fekvő birtokra ár­vát biztosítékkal betáblázott kötelezvényben is tétethessék le a biztosíték. A szerkezetre nézve egyéb vita elő nem fordult, ’s Szemere B. ezen olly rögtön elkészült munkáért a kir. és rr. által megéljeneztetett. Ezután még Asztalos P. kér.­jegyző hitelesítés végett felolvasó az erdélyi országgyűlés ösz­­szehivatását, ’s a lengyel és olasz statusfoglyok szabadon bo­csátását kérő felírási javaslatokat, mik közül az első észrevé­tel nélkül, a második némelly stiláris módosításokkal fogad­tatott el. A szính­ázakról a­­. javaslat is fordulván elő Kos­suth L. szavára a financzminister oda utasíttatik, hogy a nemzeti színház fentartására, ha a szükség úgy hozza magával a legközelebbi évre 10.000 forintot utalványozzon. Végre Biró I. elnök a barsi úton választott követek megbízó leve­leit mutatja be. Mind­ezen tárgyak még ez nap az országos ülésben is keresztül mentek. A mélt. főrendeknél márt. 20-án d. u. 2 óra­kor országos ülés tartatott. Mindenekelőtt gr. Pál­ffy Móricz inditványozá, hogy a főrrdi tábla érvényes határozatának hozatalára bizonyos számú tagok jelenléte alapitassék meg. —Id. gr. Eszterhá­­zy Mihály szükségesnek látná az intézkedést annyiban, hogy a főrendi tagok jó előre tudnák az ülés tartását, ’s a fontos ügyek tárgyalásában részt vehessenek. E nézetben osztozott Aczél Antal Csanádi főispán. — Gr. Zichy Henrik mo­­sonyi főispán , hogy a határozat érvényesen hozassák, 50—­ 60 tag jelenléte szükséges. — B. V­a­y Miklós koronaőr: A gyakorlat az országgyűlés végén az , hogy az ülések perma­nensek , illy időben talpon kell lenni. Nem lehet tehát czél­­szerűbben intézkedni, mint hogy az ülés tartása mindenkivel jó eleve tudassák, nehogy mentegetődzhessék, miszerint azért nem vett részt a tanácskozásban, mivel a határidőt nem tudá. A tagok számát meghatározni nem czélszerű. — Id. Majláth György országbíró: Az előtte szólóval egyérte­lműben van. Ha az ülés tartása elnökileg jó eleve tudomásul

Next