Budapesti Közlöny, 1870. június (4. évfolyam, 124-146. szám)

1870-06-03 / 126. szám

Buda-Pest, 1870, 12­5. szám. Péntek, junius 3. BUDAPESTI ÍfeKÖZLÖN­Y. HIVATALOS LAP. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­­gadtatnak el_____________________ Előfizetési árak : Napontai postai szétküldéssel: Egész évre........................20 frt. Félévre..............................10 „ Negyedévre...........................5 „ Budapesten házhoz hordva : Egész évre. . . 18 frt.— kr. Félévre . Negyedévre 9­0 — 4­50 Szerkesztőség : Pesten, hatvani­ utcza 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. sz. a. földszint. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe"* iktatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt. 100—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frt tál több. M A D Á N HIHD E T K S E K: Egy hasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hir­detésért 9 kr. minden beig­tatás­nál. A bélyeg­díj külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. pénzügyminister által STaraszthy László beregszászi 111. osztályú adószedővé, és Nagy József III. osztályú ellenőrré a beregszászi adóhivatalhoz, neveztettek ki. Bács Bodroghvár,­megyében kebelezett Tiszaföld­vár községnek a földmivelés, ipar- s kereskedelmi ministérium engedélyt adott arra, hogy évenkint mártius 21., junius 7. és augustus 22-én országos vásárokat tarthasson. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. ministerium részésül Esztergom megyében ke­belezett Bátorkesz mezővárosának hetenkint egy szerdai napon tartandó hetivásárra engedély adatott. Vasvármegyében kebelezett Alsó­őr község fo­lyamodására a földmivelési-, ipar- és kereskedelmi miniszer megengedte, hogy jövőben minden év gyertyaszentelő napja utáni hétfőn, és September hó első hétfőjén országos vásárokat tarthasson. A ma 1869. évi deczember 27-én kelt legfelsőbb elhatározással engedélyezett hód­mező­vásárhelyi gazdászati-, ipar- s kereskedelmi bank alapsza­bályai f. é. május hó 25-én 10.285 sz. alatt a t. bemutatási záradékkal elláttattak. Testen, 1870. évi május hó 25-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi ministériumtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. A varela-hunyadi vasércz-, valamint a zsilvölgyi kőszéntelepek kihasználására vo­natkozólag, néhány hét előtt e következő emlékirat küldetett meg többrendbeli egyes vállalkozókhoz és pénzintézetekhez. A magyar korona­ országok területén nagyszerű vasipar kifejlődésére legalkalmasabb vidéknek mutatkozik Vajda Hunyad vidéke, miután nem so­kára, a közlekedési eszközök jótéteményében is részesülend, a­mennyiben az első erdélyi vasút Aradtól Piskiig már megnyittatott, a Piskitől Pe­­trozsenyig vezető s munkálatban lévő szárnyvonal pedig nem sokára elkészül, mely utóbbi hivatva van a kőszéntelepeket a vasteleppel kapcsolatba hozni, minek tökéletes létrehozásához azonban szükséges, hogy Piskitől Vajda-Hunyadig még egy 2 mértföldnyi hosszú szárnyvonal­aa építtessék. Ez esetben egy nagyszerű vasgyár felállítására a Vajda-Hunyad városa előtt fekvő térség mutat­kozik legalkalmasabbnak. A Piskitől Vajda-Hunyadig létesítendő 2 mért­földnyi szárnyvonal minden nagyobb nehézség nélkül rövid idő alatt kiépíthető, miután az a Ceemavölgybe vezethető, melyben Vajda-Hunyad is fekszik. Vajda-Hunyad felett mintegy 11­. mértföldnyire fekszik Gyalár helysége; ennek szomszédságában vonul el egy hatalmas vasércz­telep, mely Gyalár mellett felszínre emelkedve, egész hegyet képez. Ezen telep kelet és nyugat, felé több mértföldnyire ismeretes az érezek vál­tozó vastagságával és minőségével; a gyalári hegy azonban mindezen lelhelyek között a leg­tisztább érczet tartalmazza mintegy 50 ölnyi vas­tagságban. Ezen telep leggazdagabb része a kincs­tár birtokában van 313,131 □ ölnyi kiterje­désben. Az újabb időkben eszközlött alfárna felnyitásá­val a telep gazdagságáról biztos adatok szereztet­tek, melyekből kitűnik, hogy a vasércmtelep a csillámpalában m­integy 50 ölnyi vastag réteget képez, 40 fokkal éjszak felé dűlve, kelet-nyugati csapás mellett. Ezen helyen barna és vörös tiszta vaskőrétegek­ váltakoznak, vastartalmú mészkő­­rétegekkel; az egész rétegzet pedig délnyugati irányú függélyes­­ vetődés által Gyalárnál a fel­színre emelkedik, s így képezi a gyalári hegyet. Kétségtelennek tartható, hogy cz a vastartalmú réteg az egész hegység alkatrésze, és ott is létezik a Csillámpala között, a­hol a felszínre fel nem emelkedvén, nem látható. Ezen 50 ölnyi vastagságban alig 10 ölet fog­lalnak el a mészkőrétegek, de az egész telepzet­­nek csak felét véve használható vaserez gyanánt: a telep területének minden négyzet­öle alatt 7500 mázsa vasércznek kell feküdni, és így a kincstári, mintegy 300.000 □ ölnyi terület alatt fekvő vas­ércz mennyisége 2,250 millió mázs­ra számítha­tó; tehát évenkénti egy millió mázsa termelésre számított vasgyártási üzlett mellett is 750 évre tartalmaz elegendő vasat. Ezen gyalári vastelepből a gogasdiai patak mellett fekvő limperfi olvasztó már régebben mű­ködik, és az ott termelt, vas kitűnő minőségű. Egy mázsa nyersvas előállítására itt 2*/* mázsa vaskő igényeltetik; a vaskőnek analysise a következő eredményt mutatja a bécsi főpénzverdében történt elemzés szerint. 100 rész vasérezben találtatott: Összesen 1OO’OO — 10000. vastartalom •/• .... 509 — 52‘7. Tehát megvan egy nagyszerű vasgyár felállí­tásához szükséges első feltétel: a kitűnő minőség­ben és nagy mennyiségben lévő vasércz. A 2-ik lényeges feltétel: olcsó és alkalmas tü­zelőanyag, szintén rendelkezésére áll ezen válla­latnak. Nem véve számításba az egyes magánosom birtokában levő erdőségeket, melyekből fa nem is nagy, de mégis tekintélyes mennyiségű fa­anyagot, illetőleg faszenet lehetne szerződésileg biztosítani, a kincstári erdőségek maguk elégsé­ges mennyiséget szállíthatnának egy felállítandó visgyár számára. Ugyanis a hivatalos adatok szerint évenként előállítható a dévai és hunyadi uradalom erdősé­geiből ..................................... 700,000 köbláb faszén, a gredistyei uradalomból . . 700,000 „ „ a sebeshelyi erdőkből . . . 400,060 „ „ a kudsiri erdőkből .... 80­0,000 „ „ az újabb időben visszaváltott görgényi uradalomból pedig .­­.400,000 „ „ tehát összesen 4.000,000 köbláb, és miután egy mázsa nyersvas termelésére 8—9 köbláb faszén szükséges, faszénel körülbelül 400,000 mázsa nyersvasat lehetne évenkint ter­mel­ni. — Tekintve továbbá az erdőségek fekvé­sét és egy szabály­ ös­töke árát 2—2 frt 30 krba számítva, egy mázsa nyersvas előállítására szük­séges faszénnek ára Hányadra szállítva 1 frt 8 krban vehető fel. Egy nagyobbszerű vasgyártáshoz szükséges tü­zelőanyagot a zsilvölgyi kőszén és az abból ké­szített koax felhasználása szolgáltathat. A zsilvölgyi kőszéntelep ismertetésére a követ­kező adatok szolgálnak:­­Ezen kőszéntelep Erdély délnyugati részén, az oláhországi határszélen vonul el a 7— 8 mértföld­nyi hosszúságú, s legfeljebb 1 mértföld szélességű Zsilvölgyben, melynek medrét harmadkorú kő­szén-képződményekhez tartozó homokkövek és palák képezik, s minden oldalról magas hegyek környezik. A Zsilvölgy keleti részén eredő Magyar-zsil és a nyugati végén eredő Oláh zsil — Barbatény fa­lunál egyesülnek, és ezen egyesült folyó a Gura szurdukuluj nevű szoros sziklás nyílásán tör át Oláhországba, hol Krajovától kezdve a Dunáig hajózható. A Zsilvölgy Erdély belsejével a piski-petrozse­­nyi vasút által köttetik össze. Lupeny és Petr­illa Zsiecz faluk határában nagy­szerű vízvezető árkok és aranymosások maradvá­nyai tanúsítják, hogy a Zsilvölgyben, valószínű­leg a rómaiak alatt, élénk bányászat szetett. Az egész kőszén-képződmény már a természet által teljesen feltárva látható, mert a meder éjszaki és déli részei fel vannak hajlítva, és az Oláh-zsil a medret hosszában, a Magyar zsil pedig részint hosszában, részint keresztben átfutva, a meredek partokon a kőzet minőségét és települési vi­szonyait igen világosan tünteti elő. A meder déli szélén a telepek 60 — 70 foknyi düléssel esnek éjszak felé, az éjszaki szélen pe- I. II. vaséleg.....................................74'21 — 75'24. mangánéleg........................... 506 — 7'00. kovaföld ..................................7'15 — 6'60. mész............................ . . P75 — P50. timföld................................ 3­50 — 4­00. keserföld.......................................0'84 — 0'56. szénsav........................................D35 — P12. phosphorsav ..................... — — — kén....................................... — — — viz...................................... 40 2 — 4*00. veszteség........................... 2­00 — 03 49.

Next