Budapesti Közlöny, 1896. augusztus (30. évfolyam, 181-204. szám)

1896-08-01 / 181. szám

34. §. A­mennyiben a jogerőre emelkedett ítélet vagy egyezség végrehajtása helyszíni eljárást tesz szükségessé és a végrehajtás nem csupán a pénzbeli marasztalás összegének behajtására irá­nyul , a törvényszék a végrehajtással egyik bírói tagját bízza meg. Ebben az esetben a végre­hajtási eljárásra, úgyszintén a végrehajtott mun­kálat kiigazítására a birtokrendezési eljárásnak idevágó szabályai (1871: Lili. t.-cz. 50., 52. 1880: XLV. t.-cz. 28. és 36. §-ai, 1892: XXIV. t.-cz. XVI. megfelelően alkalmazandók. 35. §. A jogérvényesen létrejött egyezség vagy jog­erős ítélet alapján az ingatlan tulajdoni joga hivatalból kebelezendő be és ha a váltságösszeg le nem fizettetett, a váltságtőke és kamata ere­jéig a zálogjog az ingatlanra egyidejűleg beke­belezendő. Országos közvetítés esetében a váltságtartozás telekkönyvi bejegyzése az e részben fennálló különös szabályok szerint történik. 36. §. Ha az ingatlanra tulajdoni igények vagy ter­hek vannak bejegyezve, a tulajdonjogot ezektől a bejegyzésektől mentesen kell bejegyezni és a váltságösszeget a bíróságnál kell lefizetni; •— ha pedig a váltság összege tekintetében a zá­­logjog a váltságjogosított fél javára bekebelez­­tetett,­­ arra a kitörlött terheket és igényeket hivatalból felül kell kebelezni s illetőleg felje­gyezni. A telekkönyvi igénylők, illetőleg hitelezők csak az ingatlant helyettesítő összegekre tart­hatnak igényt. Ha a váltságösszeg az első bekezdésben emlí­tett okból a bíróságnál fizettetett le, az igények bejelentése és elintézése az országos közvetítés esetére megállapított szabályok megfelelő alkal­mazásával történik, akkor is, ha országos köz­­vetítés­ esete nem forog fenn. 37. §. A telekkönyvi hatóság a telekkönyvi bejegy­zések megtétele után a bejegyzést elrendelő ha­tározatot és a bejegyzés alapjául szolgált adato­kat átteszi a pénzügyi igazgatósághoz. 38. §. Ha az ingatlanra eddig is a megváltásra jo­gosított birtokos volt a telekkönyvben tulajdo­nosul bejegyezve: a zálogjogilag bekebelezett váltságösszeg minden eddig bejegyzett terhet megelőz. 39. §. A­mennyiben a felek az országos közvetítést igénybe nem veszik, a váltságösszeg biztosításá­nak módozatait a jelen törvény rendelkezéseitől eltérően is megállapíthatják. Tilos azonban és semmis annak kikötése: a) hogy az egyes váltságkötelezettek egymásért egyetemleges kötelezettséget vállaljanak; b) hogy a megváltandó birtokterületek, a­meny­nyiben külön birtokosok kezén vannak, egyetem­­legesen leköttessenek; c) hogy községi vagyon magánbirtokosok tar­tozásaiért köttessék le jelzálogul. 40. §. A jelen törvény alapján létesítendő ügyletek és a jelen törvény alapján folyamatba tett bírói eljárás — kivéve a hátralékos szolgálmányok be­hajtására irányuló pereket — bélyeg- és illeték­­mentes. 41. §. A jelen törvény hatályba lépte előtt a meg­váltás iránt létrejött szerződések,­­ úgyszintén a jelen törvény tárgyát képező jogviszonyokra vonatkozóan hozott jogerős ítéletek és jogérvé­nyesen kötött egyezségek érintetlenül maradnak. 42. §. Azokban a perekben, melyek e törvény hatályba lépte napján véglegesen még be nem fejeztettek, a jogerős ítélettel még el nem döntött kérdések érdemében, ezen törvény rendelkezései alkal-­­ mazandók. A másod- és h­armadbíróságok kötelesek olyan esetben, midőn az eléjük került ügyben újabb tárgyalás vagy nyomozás nélkül a jelen törvény rendelkezéseit nem alkalmazhatják, az alsóbírósági ítéletek feloldásával, a pert újabb tárgyalás és ítélethozatal végett visszaküldeni. 43. §: A szolgálmányok hátralékainak behajtása a sommás eljárás útjára tartozik. A hátralékok — a­mennyiben jogerős ítélet­ben vagy birói egyeszségben megállapítva nin­csenek — elévülteknek tekintendők: a) ha az 1890. évet megelőző időre esnek, b) ha a hátralék iránti keresetet megelőző három éven túl terjednek. 44. §. A jelen törvény szerint meg nem váltható birtokterületek tekintetében fennálló jogviszony a magánjog általános szabályai szerint ítélendő meg. 45. §: Az igazságügy miniszer felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény életbeléptének idejét rendeleti úton állapítsa meg, — felhatalmaztatik továbbá, hogy az eljárás részleteit és az eljárásra vonat­kozó átmeneti intézkedéseket rendelettel megál­lapíthassa, s erre vonatkozó rendeletét a szük­séghez képest pótolhassa és módosíthassa. 46. §. A jelen törvény végrehajtásával az igazság­ügyi és a pénzügyi miniszerek bízatnak meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesít­jük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Ischlben, ezernyolczszáz kilenczven­­hatodik évi julius hó huszonhetedik napján. Ferencz József­ s. k. (P. H.) B. Bdnffy s. k. 1896. évi XXVI. TÖRVÉNYCZIKK a magyar kir. közigazgatási biróságról. (Szentesítést nyert 1896. évi julius hó 27-én. — Kihirdettetett az «Országos Törvénytár­­ban 1896. évi augusztus hó 1-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYAR­­ORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű Főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: ELSŐ RÉSZ. A közigazgatási biróság szervezetéről. 1­ §• A Budapesten szervezendő m. kir. közigaz­gatási biróság végérvényesen dönt a jelen tör­vény Második Részében felsorolt közigazgatási jogviták felett. 2. §. A közigazgatási biróság itélőbirái: egy elnök, a kir. Curia elnökével egyenlő ranggal és jelleggel; egy másodelnök, a szükséges számú tanács­elnökök és bírák, a kir. Curia másodelnökével, tanácselnökeivel és bíráival egyenlő ranggal és jelleggel. A szükséges számú segéd- és kezelő­ személy­zet tagjait szintén a kir. Curia hasonló állású alkalmazottaival egyenlő rang és jelleg illeti meg. Az elnököt akadályoztatása esetében a másod­elnök helyettesíti. 3. §. A közigazgatási bíróság elnöke és másodel­nöke — hivatalának tartama alatt — a főrendi­háznak tagja. 4. §. Az alkalmazandó tanácselnökök, bírák, segéd- és kezelő­ hivatalnokok, valamint a szolgák lét­számát egyelőre a ministérium határozza meg. Ha a bíróság létszámában az első szervezés után új állás rendszeresítésének vagy meglevő törlésének szüksége áll elő, az erre vonatkozó előterjesztéseket és javaslatokat esetről-esetre az állami költségvetés tárgyalása alkalmával kell eldönteni. 5. §. A közigazgatási biróság itélőbiráit a minis­térium előterjesztésére O Felsége­s király ne­vezi ki. Az itélőbiráknak felerészét a magasabb birói hivatalok viselésére képesitett egyének sorából (1869: IV. t.-cz. 6. és 7. §-ai és 1891: XVII. t.-czikk II. fejezete) kell kinevezni. Az itélőbiráknak másik felerészét az 1883: I. t.-cz. 3. §. értelmében közigazgatási hivatalok viselésére képesitett azon egyének sorából kell kinevezni, kik valamelyik közigazgatási ágazat fogalmazási szakában már 5 évig szolgáltak, s ezen szolgálati időből legalább 3 évet magasabb hivatali állásban töltöttek. A két elnöki titkárt és a szükséges számú tanácsjegyzőket a szakministériumok létszámából a ministerium osztja be, illetőleg nevezi ki. A beosztott tisztviselők azon ministerium személy­zeti létszámában maradnak, melyhez előzőleg tartoztak. A kezelő-személyzetet az 1883: I. t.-czikk 19. §-a értelmében minősített egyének sorából a belügy- és pénzügyminister nevezi ki. A szolgákat az 1873: II. t.-cz. intézkedései­nek megfelelőleg a biróság elnöke alkalmazza és bocsátja el. 6. §• A közigazgatási biróság itélőbiráira teljes hatálylyal kiterjednek az 1869: IV. t.-cz. 5., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 15., 19. és 22. §-ainak, továbbá az 1871: VIII. t.-czikknek, az 1891: XVII. t.-cz. 40., 4. és 44. §-ainak, valamint az 1892: XXX. törvényczikk 1. §-ának hatá­rozatai, az azokban az igazságügyministerre ruházott hatóság gyakorlása azonban a közigaz­gatási biróság körében a belügy- és a pénzügy­­ministert illeti. 7­ §• A közigazgatási biróság itélőbirái évenkint 8 heti szabadságidőt vehetnek igénybe. 8. §• Az itélőbirák fegyelmi vétségei, továbbá va­gyoni felelősségük megállapítása, valamint az 1871: IX. t.-cz. II. fejezetében körvonalazott kényszerű nyugdíjazásuk felett külön fegyelmi biróság ítél. Ezen biróság, mely 24 rendes és 8 póttagból áll, felerészben a főrendiház által saját kebelé­ből választandó tagokból és más felerészben a közigazgatási biróság tanácselnökeiből és a két osztály (11. §.) rangidősebb biráiból alakul. Elnöke a főrendiház elnöke vagy másodel­nöke, s ezek akadályoztatása esetében a legtöbb­ szavazatot nyert főrendiházi tag. A főrendiházi tagok a ház nyílt ülésében bírói esküt tesznek le. A választást alapos ok nélkül nem lehet visz­szautasítani. A lemondás el- vagy el nem foga­dása felett a főrendiház határoz. Mindenik fő

Next