Budapesti Közlöny, 1896. augusztus (30. évfolyam, 181-204. szám)
1896-08-01 / 181. szám
34. §. Amennyiben a jogerőre emelkedett ítélet vagy egyezség végrehajtása helyszíni eljárást tesz szükségessé és a végrehajtás nem csupán a pénzbeli marasztalás összegének behajtására irányul , a törvényszék a végrehajtással egyik bírói tagját bízza meg. Ebben az esetben a végrehajtási eljárásra, úgyszintén a végrehajtott munkálat kiigazítására a birtokrendezési eljárásnak idevágó szabályai (1871: Lili. t.-cz. 50., 52. 1880: XLV. t.-cz. 28. és 36. §-ai, 1892: XXIV. t.-cz. XVI. megfelelően alkalmazandók. 35. §. A jogérvényesen létrejött egyezség vagy jogerős ítélet alapján az ingatlan tulajdoni joga hivatalból kebelezendő be és ha a váltságösszeg le nem fizettetett, a váltságtőke és kamata erejéig a zálogjog az ingatlanra egyidejűleg bekebelezendő. Országos közvetítés esetében a váltságtartozás telekkönyvi bejegyzése az e részben fennálló különös szabályok szerint történik. 36. §. Ha az ingatlanra tulajdoni igények vagy terhek vannak bejegyezve, a tulajdonjogot ezektől a bejegyzésektől mentesen kell bejegyezni és a váltságösszeget a bíróságnál kell lefizetni; •— ha pedig a váltság összege tekintetében a zálogjog a váltságjogosított fél javára bekebeleztetett, arra a kitörlött terheket és igényeket hivatalból felül kell kebelezni s illetőleg feljegyezni. A telekkönyvi igénylők, illetőleg hitelezők csak az ingatlant helyettesítő összegekre tarthatnak igényt. Ha a váltságösszeg az első bekezdésben említett okból a bíróságnál fizettetett le, az igények bejelentése és elintézése az országos közvetítés esetére megállapított szabályok megfelelő alkalmazásával történik, akkor is, ha országos közvetítés esete nem forog fenn. 37. §. A telekkönyvi hatóság a telekkönyvi bejegyzések megtétele után a bejegyzést elrendelő határozatot és a bejegyzés alapjául szolgált adatokat átteszi a pénzügyi igazgatósághoz. 38. §. Ha az ingatlanra eddig is a megváltásra jogosított birtokos volt a telekkönyvben tulajdonosul bejegyezve: a zálogjogilag bekebelezett váltságösszeg minden eddig bejegyzett terhet megelőz. 39. §. Amennyiben a felek az országos közvetítést igénybe nem veszik, a váltságösszeg biztosításának módozatait a jelen törvény rendelkezéseitől eltérően is megállapíthatják. Tilos azonban és semmis annak kikötése: a) hogy az egyes váltságkötelezettek egymásért egyetemleges kötelezettséget vállaljanak; b) hogy a megváltandó birtokterületek, amenynyiben külön birtokosok kezén vannak, egyetemlegesen leköttessenek; c) hogy községi vagyon magánbirtokosok tartozásaiért köttessék le jelzálogul. 40. §. A jelen törvény alapján létesítendő ügyletek és a jelen törvény alapján folyamatba tett bírói eljárás — kivéve a hátralékos szolgálmányok behajtására irányuló pereket — bélyeg- és illetékmentes. 41. §. A jelen törvény hatályba lépte előtt a megváltás iránt létrejött szerződések, úgyszintén a jelen törvény tárgyát képező jogviszonyokra vonatkozóan hozott jogerős ítéletek és jogérvényesen kötött egyezségek érintetlenül maradnak. 42. §. Azokban a perekben, melyek e törvény hatályba lépte napján véglegesen még be nem fejeztettek, a jogerős ítélettel még el nem döntött kérdések érdemében, ezen törvény rendelkezései alkal- mazandók. A másod- és harmadbíróságok kötelesek olyan esetben, midőn az eléjük került ügyben újabb tárgyalás vagy nyomozás nélkül a jelen törvény rendelkezéseit nem alkalmazhatják, az alsóbírósági ítéletek feloldásával, a pert újabb tárgyalás és ítélethozatal végett visszaküldeni. 43. §: A szolgálmányok hátralékainak behajtása a sommás eljárás útjára tartozik. A hátralékok — amennyiben jogerős ítéletben vagy birói egyeszségben megállapítva nincsenek — elévülteknek tekintendők: a) ha az 1890. évet megelőző időre esnek, b) ha a hátralék iránti keresetet megelőző három éven túl terjednek. 44. §. A jelen törvény szerint meg nem váltható birtokterületek tekintetében fennálló jogviszony a magánjog általános szabályai szerint ítélendő meg. 45. §: Az igazságügy miniszer felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény életbeléptének idejét rendeleti úton állapítsa meg, — felhatalmaztatik továbbá, hogy az eljárás részleteit és az eljárásra vonatkozó átmeneti intézkedéseket rendelettel megállapíthassa, s erre vonatkozó rendeletét a szükséghez képest pótolhassa és módosíthassa. 46. §. A jelen törvény végrehajtásával az igazságügyi és a pénzügyi miniszerek bízatnak meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Ischlben, ezernyolczszáz kilenczvenhatodik évi julius hó huszonhetedik napján. Ferencz József s. k. (P. H.) B. Bdnffy s. k. 1896. évi XXVI. TÖRVÉNYCZIKK a magyar kir. közigazgatási biróságról. (Szentesítést nyert 1896. évi julius hó 27-én. — Kihirdettetett az «Országos Törvénytárban 1896. évi augusztus hó 1-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: ELSŐ RÉSZ. A közigazgatási biróság szervezetéről. 1 §• A Budapesten szervezendő m. kir. közigazgatási biróság végérvényesen dönt a jelen törvény Második Részében felsorolt közigazgatási jogviták felett. 2. §. A közigazgatási biróság itélőbirái: egy elnök, a kir. Curia elnökével egyenlő ranggal és jelleggel; egy másodelnök, a szükséges számú tanácselnökök és bírák, a kir. Curia másodelnökével, tanácselnökeivel és bíráival egyenlő ranggal és jelleggel. A szükséges számú segéd- és kezelő személyzet tagjait szintén a kir. Curia hasonló állású alkalmazottaival egyenlő rang és jelleg illeti meg. Az elnököt akadályoztatása esetében a másodelnök helyettesíti. 3. §. A közigazgatási bíróság elnöke és másodelnöke — hivatalának tartama alatt — a főrendiháznak tagja. 4. §. Az alkalmazandó tanácselnökök, bírák, segéd- és kezelő hivatalnokok, valamint a szolgák létszámát egyelőre a ministérium határozza meg. Ha a bíróság létszámában az első szervezés után új állás rendszeresítésének vagy meglevő törlésének szüksége áll elő, az erre vonatkozó előterjesztéseket és javaslatokat esetről-esetre az állami költségvetés tárgyalása alkalmával kell eldönteni. 5. §. A közigazgatási biróság itélőbiráit a ministérium előterjesztésére O Felséges király nevezi ki. Az itélőbiráknak felerészét a magasabb birói hivatalok viselésére képesitett egyének sorából (1869: IV. t.-cz. 6. és 7. §-ai és 1891: XVII. t.-czikk II. fejezete) kell kinevezni. Az itélőbiráknak másik felerészét az 1883: I. t.-cz. 3. §. értelmében közigazgatási hivatalok viselésére képesitett azon egyének sorából kell kinevezni, kik valamelyik közigazgatási ágazat fogalmazási szakában már 5 évig szolgáltak, s ezen szolgálati időből legalább 3 évet magasabb hivatali állásban töltöttek. A két elnöki titkárt és a szükséges számú tanácsjegyzőket a szakministériumok létszámából a ministerium osztja be, illetőleg nevezi ki. A beosztott tisztviselők azon ministerium személyzeti létszámában maradnak, melyhez előzőleg tartoztak. A kezelő-személyzetet az 1883: I. t.-czikk 19. §-a értelmében minősített egyének sorából a belügy- és pénzügyminister nevezi ki. A szolgákat az 1873: II. t.-cz. intézkedéseinek megfelelőleg a biróság elnöke alkalmazza és bocsátja el. 6. §• A közigazgatási biróság itélőbiráira teljes hatálylyal kiterjednek az 1869: IV. t.-cz. 5., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 15., 19. és 22. §-ainak, továbbá az 1871: VIII. t.-czikknek, az 1891: XVII. t.-cz. 40., 4. és 44. §-ainak, valamint az 1892: XXX. törvényczikk 1. §-ának határozatai, az azokban az igazságügyministerre ruházott hatóság gyakorlása azonban a közigazgatási biróság körében a belügy- és a pénzügyministert illeti. 7 §• A közigazgatási biróság itélőbirái évenkint 8 heti szabadságidőt vehetnek igénybe. 8. §• Az itélőbirák fegyelmi vétségei, továbbá vagyoni felelősségük megállapítása, valamint az 1871: IX. t.-cz. II. fejezetében körvonalazott kényszerű nyugdíjazásuk felett külön fegyelmi biróság ítél. Ezen biróság, mely 24 rendes és 8 póttagból áll, felerészben a főrendiház által saját kebeléből választandó tagokból és más felerészben a közigazgatási biróság tanácselnökeiből és a két osztály (11. §.) rangidősebb biráiból alakul. Elnöke a főrendiház elnöke vagy másodelnöke, s ezek akadályoztatása esetében a legtöbb szavazatot nyert főrendiházi tag. A főrendiházi tagok a ház nyílt ülésében bírói esküt tesznek le. A választást alapos ok nélkül nem lehet viszszautasítani. A lemondás el- vagy el nem fogadása felett a főrendiház határoz. Mindenik fő