Cukoripar, 1966 (19. évfolyam, 1-6. szám)

1966-01-01 / 1. szám

.A CU­KORIPAR ÉS A MAGYAR ÉLE­L­ME­Z­É­S IP­ARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET CUKORIPARI SZAKOSZTÁLYÁNAK HAVI FOLYÓIRATA * 1966. JANUÁR — FEBRUÁR A répamelasz képződése és összetétele IV. Különböző nemcukoranyagok telítettségi függvényei VAVRINECZ TIBOR l Ebben a közleményben ismertetjük az iroda­lomban fellelhető adatokat, amelyek egyes vegyü­­leteknek vagy elegyeknek a melaszképződésben játszott szerepét jellemzik. A kutatók figyelme ter­mészetesen nem korlátozódott a szigorúan vett melaszképzők tanulmányozására, hanem kiterjedt olyan anyagokra is, amelyek szintén befolyásolhat­ják a szacharóz oldhatóságát és elméleti szempont­ból fontos felismerésekre vezethetnek. Az alábbiak­ban néhány ilyen, a melaszképződésben gyakorla­tilag szerepet nem játszó, de az elméletnek hasznos támpontokat szolgáltató anyag adatait is ismer­tetjük, szem előtt tartva a nagy fizikus, Boltzmann kijelentését: ,,Es gibt nichts praktischeres, als die Theorie.” Jelölések A nemcukor — víz arány (nemcukortömény­­ség) C telítettségi szám , a természetes logaritmusok alapja A melaszképződési állandó Lítium-, magnézium- és scálciumklorid Ezek a sók ugyan ritkán és akkor is kis mennyiségben fordulnak elő a melaszban, de alkal-1. ábra. A Lid-, NaCl-, Kd-, MgCl2- és Cadótartalmú szacharózoldatok telítettségi görbéinek összehasonlítása + = LiCl Quentin szerint 20°C-on ; x = MgCl2 Quentin szerint 20°C-on. A többi só görbéje az ismertetett egyenleteknek felel meg, mar­adhatnak arra, hogy különböző kationok visel­kedésének törvényszerűségeire fény derüljön. A LiCl és MgCl2 hatásával Quentin [18] foglal­kozott sajnos meglehetősen szűk nemeukortömény­­ségi határok között. Az eredmény azonban így is 2. ábra. CaCh-tartalmú szacharózoldatok telítettségi függ­­vénye­i: Л és V = Zsurcov 30, 50, ill. 70°C ; + = Quentin 20°C ; X = = Moebes 50°C ; □ = Mantovani és Fagioli 25°C ; *C· = Marschall 10 °C és Herzfeld 30°C ; . = Kelly 30°C ; * = Köhler 31°C érdekes, mert rávilágít a hidratáció szerepére a szacharóz oldhatóságára gyakorolt hatásnál. A két só telítettségi függvényét az 1. ábrában látjuk. A szűk kísérleti határok miatt a függvények egye­nes szakasza nem jelenik meg, sőt a MgCl2 esetében nem is biztos, hogy egyáltalán felfelé hajlik-e a görbe. A CaCl2 befolyását a szacharóz oldhatóságra először Zsukov [23] vizsgálta, mégpedig széles tö­­ménységi határok között, és három különböző hőmérsékleten (2. ábra). Rajta kívül még Quentin [18], Moebes [13], Mantovani és Fagioli [10] végzett egy-egy hőmérsékleten méréseket, továbbá rendel­kezésre áll Marschall \ 11] és Herzfeld \3] egy-egy

Next