Déli Hírlap, 1969. október (1. évfolyam, 27-53. szám)
1969-10-24 / 47. szám
5k A Miskolci Nemzeti Színház balettkara megkezdte az előkészületeket a nagy próbatételt jelentő, A mosoly országa című Lehár-nagyoperett táncainak betanulásához. Képünk a hrom szólótáncost, Füsti Molnár Ágotát, Borbély Györgyöt és Poroszlay Évát ábrázolja. >k Joris Ivens, aki tavaly vendége volt a X. miskolci filmfesztiválnak, s nyilatkozott a 17. szélességi fok című, éppen akkor elkészült munkájáról, most Miskolcon is „bemutatkozik” a mozik filmvásznain a 17. szélességi fok című francia—vietnami filmmel. A világhírű dokumentarista nemcsak rendezője, hanem operatőre is a filmnek. Joris Ivens elhatolt a Vinh Linh körzetben levő 17. szélességi fokig, a vietnami háború „legforróbb pontjáig”, ahova még kamera egyszer sem jutott el. Az ideális „hős” típusának jegyei — régebbi fogalmaink szerint — nem illenek Sinkovits Imrére. Az Erkel c. film csaknem két évtizeddel ezelőtt megformált nyurga jurátusa még nem sejtette Ádámot, Mózest vagy Bánkot... De a kitűnő tanár, Abonyi Géza — bár első sikerét sem érte meg Sinkovitsnak — már a kezdet kezdetén megjósolta: nemzeti színjátszásunk ragyogó tehetséggel gazdagodott. Néhány napja kaptuk a hírt: Sinkovits Mózesével extázisba hozta a jugoszláv főváros közönségét. Hétfőn a színészt Bánk bánként hallhattuk a rádióban. És holnap a tévében tölthetünk együtt egy estet a népszerű művésszel. Lilla ékessége Csokonai gyűrűje Dr. Ferenczy Miklós dunaalmási körzeti orvos, amatőrrégész, a Lilla-hagyományok lelkes kutatója. Csokonai szerelme, „Vajda Julianna asszonyság, néhai vitéz Csokonai Mihály Lillája” — ahogy nevét egy korabeli anyakönyvbe bejegyezték — Dunaalmáson élt. Emlékét a háza falán tábla őrzi, sírját a falu temetőjében az úttörők gondozzák, a költőnek pedig 1966-ban szobrot emeltek a községben. Dr. Ferenczy „Lilla-ügyben” beutazta az egész országot, s számos Csokonai-dokumentumot gyűjtött össze. Nemrég akadt rá a Széchenyi könyvtárban egy jegyzőkönyvre, amely hitelesen beszámol arról, hogyan került Csokonai dupla fedelű arany pecsétgyűrűje Dunaalmásról a debreceni múzeumba. A költő Lillának ajándékozta apja gyűrűjét, s szerelme a haláláig viselte azt. Amikor az agg éveiben is szép asszony elhunyt, férje, Végh Mihály református főesperes húzta le ujjáról, s ezekkel a szavakkal adta át sógorának, Vajda Sámuelnek: „Jól őrizze meg ezt a gyűrűt, mert Lilla Csokonaitól kapta”. A ritka ereklyét a Vajdarokonság később, 1897-ben, éppen száz évvel azután, hogy Csokonai Lillának ajándékozta, elvitte Debrecenbe, s átadta a Csokonai Körnek, ahonnan a múzeumba került. A vendégjáték ma Az emberiségnek ezredes vágya, hogy elmondja az utókornak: itt jártam, ilyen voltam, ezt tettem. És a barlangrajzok, a megmunkált márványtömbök, a katedrálisok, vagy a lúdtollal írt kottafejek és a régi pergamentek tényleg beszédes bizonyítékai az ember alkotókészségének. Csak éppen az élő szó röpült el sok-sok századon át, megfoghatatlanul, visszahozhatatlanul. Dehogyis tudjuk felidézni az antik színházak kórusának zengését, Kölcsey vagy Kossuth országgyűlési beszédeinek hangszínét és hangsúlyát. Mert a reánk maradt tartalom soha nem teremthet olyan emocionális hatást, mint az élő hang varázsa. A színháztörténet kötetei már könyvtárakat képesek megtölteni, az aktorokról mégis keveset tudtunk, mert elvitték magukkal legfőbb értéküket, a hangjukat — és vajon mennyit őriz meg egy régi vászon vagy fénykép a hajdani dinamikus mozgásból? Jászai Mari gyötrődve, s hallatlan szorgalommal írta naplóját, megpróbálta a lehetetlent: köztünk akart maradni. Megnyomok egy gombot, s a Miskolci Nemzeti Színház előadásában milliónyi embertársammal együtt látom a Bernarda házát. Milyen mindennapos dolog! De a színésznek — akinek naponként meg kell védenie tehetségét, hírét és hitét — felbecsülhetetlen érték egy ilyen felvétel, amely tulajdonképpen tetszés szerint konzerválható. És nemcsak a színészt. Évtizedek múltán, ha megnézik ezt a filmet, tudni fogják, hogy mi volt nekünk Lorca gondolataiból a legfontosabb a hatvanas évek végén, s ugyanúgy tudják majd, hogyan értelmeztük Madáchot... És még valamit: régebben nagy vagy népszerű színészek jártak városról városra vendégjátékra. A helyzetük nem volt irigylésre méltó. Somlay fogcsikorgatva játszotta Debrecenben és még számos helyen a Sári bírót, Csortos hányszor, de hányszor „adta el” Luciferjét és sorolhatnánk tovább ... Móricz Lilit, mikor író apjával az egyik vidéki helységbe érkezett, az állomáson így fogadta a színház igazgatója: remélem, hoztak szövegkönyvet is, mert különben nem játszhatjuk el estére a „Muzsikaszót.” Ma a tv. jóvoltából igényesebb vendégjátékokat látunk. És nemcsak a fővárosi színészek jönnek el hozzánk. Mi miskolciak, debreceniek, pécsiek is „megyünk”. És, hogy ezek a vendégjátékok nem maradnak hatástalanok még szakmai körökben sem, azt bizonyítja az új filmeken a sok új arc. Ami pedig a közönséget illeti, támaszkodjunk a száraz statisztikára. A színházi közvetítéseket csaknem 10 százalékkal többen nézik, mint a sportadásokat... (gyarmati) Pataki panteon Talán egyetlen kollégiumiskola, még a „kálvinista Róma” híres kollégiuma sem adott annyi kiváló embert a magyar szellemi életnek, mint Patak. A híres alma mater könyvtárának falán a reformkor nagyjainak dedikált fényképe. A vendégkönyv becses bejegyzései Bessenyeit, Tompa Mihályt, Kazinczyt, Szemere Bertalant, Kossuth Lajost idézik fel. A kollégium alapítóiról, neves tanárairól és diákjairól eddig sem feledkeztek meg a patakiak. Tizenhat holdas iskolakertjükben szobrot állítottak az iskola nagy patrónusának, Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszonynak, a neves Erdélyi János professzornak, Kazinczy Ferencnek és Móricz Zsigmondnak. A kert tovább szépül, gazdagodik. Még az idén felavatják Csokonai Vitéz Mihály mellszobrát és helyet kap itt Tóth Ede színműíró szobra is. A városi tanács segítségével jövőre elkészítik a díszparkot, ahol a rózsamezőben elhelyezett szökőkút előtt állítják fel a leghíresebb pataki diák, Kossuth Lajos egészalakos bronzszobrát. A pataki panteon a nagyközönségnek máris rendelkezésére áll. Ifjúsági képtár létesül Miskolc megyei jogú város. Tanácsa, általános kívánságnak eleget téve, ifjúsági képtár létesítését határozta el. Erre a célra a belvárosban egy használaton kívüli iskolát alakítanak át. Az emeleti termekben helyezik el a kiállításra kerülő középzőművészeti alkotásokat, a földszinti részen pedig — a középiskolai diákok esztétikai nevelésére — ifjúsági galériát hoznak létre, ahol rendszeresen cserélik a különböző korok képzőművészetét bemutató anyagot. A városi tanács csaknem két évtizede rendszeres mecénása a miskolci művésztelepen élő és alkotó képzőművészeknek. A rendszeres vásárlásokból több százezer forint értékű festmény, rézkarc gyűlt már össze, s ez az anyag képezi alapját a képtárnak. Meglestem a napfényt... Az épület bejáratán egyszínű kis ajtó, amely kívülről semmit sem mond: ÉTEX. Bemutatóterem. Az ember bátortalanul belép és kitárul előtte a meseszerű egész: érzi, újra itt a gyermekkor. Mint a meggyújtott magnéziumszalag felvillanó fénye, a mozgás úgy idézi kaleidoszkópját. Csillogó derű, harsány színek. Lágy harmónia. Mozdulatok, mosolyok. Holt eleven anyag. A csípők karcsú ívén megfeszülő villogás. Ritmus, mozgás, napfény. A terem hangulata bűvkörébe von. Elmerülve figyelem a nesztelenség és nyugalom végső határainak lágyságát, s valami megindító dalt hallgatok, ami csak belül van, ha lehunyom a szemem. Aztán újra figyelem, hogyan készül a divat. Mert tudom, képletesen: itt fő, itt főzik, fortyog a divat ezernyi színe, harmóniája. Az ember hagyja, hogy magával sodorják gondolatai. Csak siklik az anyagokon, formákon... És újra azt érzi: szépek. Jóleső érzés ezt érezni. A felszabadult álmok, s a kétkeziek alig több mint húsz év alatt így, ilyen formában, már konfekció-tömegben, mindenki számára elérhető áron nyújtják ezt — s bontakozik a mágia bűvköréből a gyermekből való felnőtt, aki tudja, alakítja a kort... s akkor az egyre izmosodó közösségnek itt milyenek lehetnek a távlatai? A bemutatóterem előtt az utcáról beszűrődnek a zajok: éles motorhang, lódobogás ... Odakint fázósan összehúzzák kabátjukat az emberek, ősz van. Eső lesz, majd hó, s hideg szelek fújnak a felgombolt gallérok alá. De idebent meleg színekbe olvadva már sarjad a jövő évi tavaszi ruhák szinergiája. HAJDÚ GÁBOR éjféltől reggelig HÁROM ÉS FÉL ÉVET KAPOTT Láng Lajos 26 éves kőműves egy vonatjáról lemaradt lánynak felajánlotta, hogy motorjával szívesen hazaviszi Tatabányáról az egyik Komárom megyei faluba. Egy lakatlan területen erőszakoskodott a kislánnyal. A lány megjegyezte a motorkerékpár rendszámát és feljelentette ismeretlen támadóját. Láng Lajos 3 és fél évet kapott a Tatabányai városi Bíróságtól. MEGSZÖKTEK AZ OROSZLÁNKÖLYKÖK Öt oroszlán — köztük 3 kölyök — szökött meg ketrecéből, azt követően, hogy az olasz Ordei cirkusz egyik szállítókocsija felborult az országúton, Milánótól nem messze. A kocsi alá került két állat közül az egyik elpusztult, a másik megsérült. 100 rendőr egy órai hajsza után elfogta a szökevényeket, az egyik kölyök azonban még „szabadlábon” van a környék riadalmára. ÁLARCOS BANDITÁK A BANKBAN Álarcos banditák behatoltak az éjjel egy montreali bankba. A négyfőnyi csoport fegyverét a személyzetre fogva, 178 000 dollárt söpört be a kasszából, majd a bejáratnál várakozó kocsival kereket oldott. EGY ASSZONYT IS A spanyolországi Burgosban egy statáriális bíróság két évtől 12 évig terjedő börtönbüntetésre ítélt hét baszk nemzetiségű személyt, köztük egy asszonyt és négy katolikus papot. A vád szerint szeparatista mozgalomban vettek részt. JASIN Lev Jasin, a világhírű szovjet labdarúgó kapus, aki 78- szor szerepelt a válogatottban, most ünnepli 40. születésnapját. A Dinamo Moszkva játékosa rengeteg meleg hangú gratulációt kapott a Szovjetunióból és külföldről. KÉZIGRÁNÁTOS IGAZOLTATÁS Salvador nicaraguai nagykövetsége közölte, hogy Nicaraguában, az elnöki palota környékén tűzharc zajlott le egy gyanús személy és a testőrség között. Amikor az illetőt igazoltatták, kézigránátot dobott a testőrség tagjaira és megölt 4 személyt. Amikor üldözőbe vették, újabb kézigránátot dobott el, ami azonban az ő lábát tépte le. Végül főbe lőtte magát. Valószínűleg merényletre készült. TANULSÁGOS FELIRAT Az USA-ban újabban a következő felirat jött divatba a gépkocsik hátsó ablakán, a többi vezető okulására: „Légy óvatos, dr. Barnard vár bennünket!” VÁRJÁK AZ ÉBREDÉST Két évvel ezelőtt egy kaliforniai ideggyógyász tüdőrákban hunyt el. Testét nem temették el, hanem szárazjég közé helyezték, és ereibe a vér helyett fagyásgátló folyadékot eresztettek. Arra számítanak, hogy a tudósok egykor rájönnek az újraélesztés módjára. Ez egyelőre ábránd. Mégis eddig húszan végrendelkeztek New Yorkban, hogy tetemüket hűtőkamrába helyezzék.