Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

DELMIIGYŐLKORSZÁGcsütörtök, ms. október 1. .2__ A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányához a külügyminiszterek tanácskozásának összehí­vásáról Moszkva (TASZSZ) A Szovjet­unió külügyminisztériuma szep­tember 2-án azonos szövegű jegy­zékeket kapott Franciaország, Ang­lia és az Egyesült Államok kormá­nyától. A jegyzékek válaszul szol­gáltak a szovjet kormánynak a külügyminiszterek tanácskozása összehívásával foglalkozó augusz­tus 4-i és a német kérdéssel foglal­kozó augusztus 15-i jegyzékére. A Szovjetunió külügyminiszté­riuma szeptember 28-án megküldte a szovjet kormány válaszjegyzékét Franciaország, Anglia és az Egye­sült Államok moszkvai nagykövet­ségének, Franciaország kormányának 1953 szeptember 2-i jegyzéke hang­súlyozza, hogy a francia kormánynak nem szándéka sem újból elutasítani a szovjet kormány bíráló megjegyzé­seit a három hatalom politikájá­ról, sem pedig folytatni ily módon — a béke megszilárdítása rovására !— a m­eddő vitát. A béke felé vezető jelentős lé­pés lenne és enyhülne a nemzet­közi feszültség, ha sikerülne hala­déktalanul megoldani egyes Né­metországgal kapcsolatos problé­mákat és megkötni az osztrák ál­lamszerződést. Ezért kívánatosnak tűnik, hogy a külügyminiszterek tanácskozása ezekkel a problémák­kal foglalkozzék. A német és az osztrák probléma megoldása elő­segítené más fontos kérdések sike­res megtárgyalását is. A jegyzék ezután hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány a német probléma megvitatására olyan ügy­rendet javasolt, amely bonyolult­nak látszik és amelynek alkalma­zása a legkedvezőbb körülmények mellett is nagy időveszteséggel járna. A szovjet kormány augusz­tus 15-i jegyzéke valójában olyan kombinációk sorozatát irányozza elő, amelyek eredményeként meg­határozatlan időpontra halasztanák el a szabad választások megtartá­sát a szövetségi köztársaságban, Németország keleti övezetében és Berlinben. A francia kormány sohasem volt azon a véleményen, hogy Ausztria szabadságának és függetlenségének helyreállítása attól függ, milyen haladást értek el a német kérdés megoldásában — mondja a jegyzék továbbiakban .,, A francia kor­mánynak az a véleménye, hogy a két kérdés egyáltalán nincs köl­csönös kapcsolatban. Véleménye szerint mostantól kezdve semmi­nek sem szabad akadályozni az osztrák szerződés megkötését. A francia kormánynak meggyő­ződése, hogy e kérdések megtár­gyalása jobban szolgálja a kívánt eredményt, mint a jegyzékváltás. A francia kormány ezért ismétel­ten meghívja a szovjet kormányt, vegyen részt a külügyminiszterek tanácsokzásán, amelyet október 15-én tarthatnának meg Lugand­­­wan. A szovjet kormány 1953 szeptem­ber 28-i jegyzéke rámutat arra, hogy a szeptember 2-i francia jegy­zék tanulmányozása azt mu­tatja, hogy a francia kormány válaszában mellőzi a szovjet kormány által feltett kérdé­seket, amelyeknek megvizsgá­lása előmozdíthatná a megérle­lődött nemzetközi problémák megoldását és ezzel együtt a béke és a nemzetközi bizton­ság megszilárdítását. A szovjet kormány augusztus 4-i jegyzékében javasolta azon in­tézkedések kérdésének megvizsgá­lását, amelyek előmozdítják a nem­zetközi feszültség általános enyhí­tését. Javasolta továbbá a német kérdés megvitatását, beleértve Né­metország egysége helyreállításá­nak problémáját és a békeszerző­dés megkötését. Ehhez kiegészítés­képpen augusztus 15-i jegyzékében a szovjet kormány kifejtette azo­kat az alapvető kérdéseket, ame­lyek a német probléma megoldá­sának halaszthatatlan feladataival függenek össze. A szovjet kormány utalt arra a tényre, hogy a koreai fegyverszü­net megteremtése kedvező helyze­tet teremtett a nemzetközi feszült­ség csökkenéséhez. Az utóbbi idő­ben azonban új nehézségek kelet­keztek a koreai kérdés megoldásá­ban. Maga a koreai kérdéssel fog­lalkozó politikai értekezlet össze­hívása komoly nehézségekbe ütkö­zik, minthogy a politikai értekez­let összetételének meghatározásá­nál a közgyűlés 7. ülésszakán az amerikai Egyesült Államok min­denfajta lépéseinek következtében megengedhetetlen egyoldalúság nyilvánult meg és durván lebe­csülték annak fontosságát, hogy megegyezés alapján együttműköd­jenek olyan közvetlenül érdekelt országokkal, mint a Kínai Népköz­­társaság és a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság. Az ázsiai országok vonatkozásá­ban nem lehet figyelmen kívül hagyni más megérlelődött po­litikai problémákat sem, ame­lyeknek különös jelentőségük van ezen államok nemzeti ér­­­dekei és a béke megszilárdí­­tása szempontjából. Mindenekelőtt rá kell mutatni ez­zel kapcsolatban a Kínai Népköz­­társaság törvényes jogai viszaállí­­tásának szükségességére. Ami Európát illeti, a legutóbbi nyugatnémetországi politikai ese­mények fokozták az aggodalmat a békeszerető országokban. Nyugat Németországban fokozódik a re­­vansvágyó elemek befolyása, ame­lyek az agresszív politika nyelvén ismét meghirdették a »Drang nach Osten-K-t, amely nemcsak más né­peknek, hanem magának a német népnek is hihetetlen szenvedéseket okozott. A szovjet kormány augusztus 4-i jegyzékében az északatlanti tömb agresszív politikájának ve­szélyes voltát szem előtt tartva, hangsúlyozta annak a kérdésnek jelentőségét, hogy csökkenteni kell a fegyverzetet és nem szabad megengedni, hogy katonai támaszpontok lé­tesüljenek idegen államok te­rületén. E kérdés megtárgyalásának elke­­e­rülése azt jelentené, hogy figyel­men kívül hagyjuk azt, aminek igen nagy jelentősége van a nem­zetközi feszültség enyhítése szem­pontjából. Mivel mind a szovjet kormány, mind Franciaország kormánya több ízben kifejezésre juttatta a nemzetközi feszültség csökkentésé­re irányuló törekvését, nem lehet elmenni amellett a tény mellett, hogy nem szűnik meg egy új há­ború propagandája, nem szűnnek meg az újabb támadó aktusokra szólító felhívások és hogy egyes államok kormányai nyíltan áttér­tek kártevő aktusokra, terrorcse­lekményekre és szabotálásra a de­­­mokratikus tábor országaiban. Az előadottakból kitűnik, hogy megértek azok a fontos nem­zetközi jelentőségű problémák, amelyek megkövetelik, hogy Franciaország, Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió részvételével hala­déktalanul együttesen tárgyal­ják meg őket. A szovjet kormány ennek meg­felelően augusztus 4-i jegyzékében javasolta, tárgyalják meg a kül­ügyminiszterek tanácskozásán a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseket. A szovjet kormány augusztus 4-i és augusztus 15-i jegyzékében vasolta, hogy a külügyminiszterek tanácskozásán minden oldalról tárgyalják meg a német problé­mát. A szovjet kormány ezzel kap­csolatban indítványozta, tárgyalják meg a következő kérdéseket: 1. Békeértekezlet összehívása a Németországgal kötendő békeszer­ződés kérdésének megtárgyalására, 2. ideiglenes össznémet kormány alakítása és szabad össznémet vá­lasztások megtartása, 3. Németországnak a háború kö­vetkezményeivel kapcsolatos pénz­ügyi és gazdasági kötelezettségei megkönnyítése. A francia kormány szeptember 2-i jegyzéke mindezen kérdések közül csupán az össznémet válasz­tások kérdését érinti és teljesen mellőzi az összes többi kérdéseket, amelyek elsőrendű fontosságúak a német probléma megoldása szem­pontjából. A szovjet kormány két ízben megküldte Franciaország kormá­nyának éppúgy, mint Anglia és az Egyesült Államok kormányának, a német békeszerződés alapjainak tervezetét, azzal a javaslattal, hogy vitassák meg ezt a tervezetet, vagy terjesszék elő megvitatás céljából saját békeszerződés tervezetüket. Másfél év telt el azóta, de Fran­ciaország kormánya nem nyilvání­totta véleményét a békeszerződés szovjet tervezetéről és nem ter­jesztette elő saját tervezetét. A szovjet kormány folyó év augusztus 15-i jegyzékében java­solta, hogy hat hónapon belül hív­ják össze a békeértekezletet vala­mennyi érdekelt állam részvételé­vel, Németország kellő képviseleté­nek biztosításával a békeszerződés előkészítésének minden szakaszá­ban és a békeértekezleten. A fran­cia kormány válasz­jegyzéke mel­lőzi a békeértekezlet összehívásá­nak kérdését, jóllehet elvitathatat­lan egy ilyen értekezlet jelentő­sége. A szovjet kormány folyó év augusztus 15-i jegyzékében java­solta ezenkívül Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányának, hozzanak határoza­tot Németország háborús következ­ményekkel kapcsolatos pénzügyi­gazdasági kötelezettségeinek meg­könnyítésére, éspedig! Mentesítsék Németországot 1954 január 1-től a jóvátételi költségek és a négy hatalommal szemben fennálló háború utáni államadós­ságok kifizetésétől, korlátozzák a megszállási költ­ségeket olyan összegekre, amelyek nem haladják m­­eg Kelet- és Nyu­­gat-Németország állami költségve­tése bevételeinek öt százalékát, teljes mértékben mentesítsék Né­metországot a négy hatalom külső megszállási kiadásaiból eredő és 1945 óta keletkezett adósságai meg­fizetésétől. A francia kormány szeptember 2-i jegyzéke a Németország hábo­rús következményekkel kapcsola­tos pénzügyi-gazdasági kötelezett­ségeinek könnyítésére vonatkozó mindezeket a kérdéseket kikerüli. A szovjet kormány továbbra is szükségesnek tartja, hogy mind Franciaország kormánya, mind pe­dig Anglia és az Egyesült Államok kormánya fejezze ki a Szovjetunió említett javaslataival kapcsolatos határozott álláspontját. A szovjet kormány javasolja a külügyminiszterek értekezleté­nek összehívását — kiindulva a következőkből: 1. Franciaország, Anglia, az Egye­sült Államok, a Kínai Népköztár­saság és a Szovjetunió külügymi­nisztereiből álló értekezleten vitas­sák meg a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseket. 2. Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminisztereiből álló értekez­leten vitassák meg a német kér­dést, beleértve azokat a javaslato­kat, amelyeket az értekezlet előké­szítése során terjesztettek elő. A szovjet kormány még nem kapott választ Franciaország kor­mányától augusztus 28-i jegyzé­kére az osztrák államszerződés kér­désében és készségét nyilvánítja e kérdés megvitatásának folytatására a szokásos diplomáciai úton. A szovjet kormány hasonló tar­talmú jegyzékeket juttat el Anglia és az Egyesült Államok kormányá­nak. Üdvözlő táviratok a Kínai Népköztársaság megalakulásának évfordulója alkalmából Mao Ce-tung elvtársnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kor­mánya elnökének, P­e­k­i­n­g. A Kínai Népköztársaság meg­alakulásának negyedik évforduló­ja alkalmából a Magyar Népköztár­saság kormánya és a magyar nép nevében szívből jövő Szerencsek! vánataimat fejezem ki. Népünk őszinte örömmel üdvözli azokat a kiemelkedő eredményeket, amelyeket a felszabadult kínai nép országának felvirágoztatása, jó­létének állandó emelése és a hábo­rús gyújtogatók távolkeleti tervei­nek meghiúsítása terén elért. További nagy sikereket kívánói a testvéri kínai népnek ötéves ter­­ve meg­valósításához és a béke megszilárdítása érdekében kifejtett történelmi jelentőségű munkáján hoz. Nagy Imre a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Boldoczki János elvtárs, a Ma­­gyar Népköztársaság kü­lügym­inisz­­tere Csou En-laj elvtárnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kor­­mánya közigazgatási tanácsa elnö­kének, külügyminiszternek küldött üdvözlőtáviratot. PÁRTÉLET ★ Meggyöiő népnevelő munkával a békekölcsönjegyzés sikeréért Békekölcsönt jegyez az or­szág. A Népköztársaság Miniszter­­tanácsának felhívására ötödször írják alá dolgozóink nevüket a jegyzési ívre. Az új kölcsönjegyzés minden egyes forintját közszük­ségleti cikkek előállításának növe­lésére, az élelmiszer, a mezőgazda­­sági termények mennyiségének növelésére, szociális és kulturális beruházásokra fordítják. Tehát: közvetlenül a dolgozók érdekét szolgálja. A népnevelők feladata, hogy ezt teljes alapossággal meg­magyarázzák és megérttessék min­den egyes dolgozóval a mostani békekölcsönjegyzés jelentőségét az egész társadalom anyagi és kultu­rális jólétének növelése szempont­jából. A kölcsönjegyzés során a népne­velők érveljenek a gyakorlati pél­dák meggyőző erejével. A népne­velőknek ismerniök kell saját te­rületük adottságait, az embereket, akikkel foglalkoznak, azok életkö­rülményeit. Minden emberhez kö­zel lehet jutni, ha megtalálják azokat a szálakat, melyek az ő egyéniségéhez, gondolkodásához vezetnek. A népnevelőknek beszél­getésük során meg kell hallgatniok a dolgozók szabad és őszinte meg­nyilatkozását, kérdéseit. A népne­velőknek minden esetben meg­nyugtató választ kell adniok a dol­gozók számára. Érezzék a dolgo­zók: a párt szól hozzájuk és segít problémáik megoldásában. Ezek a beszélgetések hozzák még köze­lebb a dolgozók minden rétegét a párthoz, népi demokratikus rend­szerünkhöz. Ez csak átgondolt, közvetlen beszélgetések, a dolgo­zók véleményének meghallgatása, az őszinte segítő szándék megmu­tatásával, nem pedig a hibák, ne­hézségek elkenése és kitérő vála­szok adása mellett lehetséges. A­­ jegyzés alkalmával a meggyőző munka nyomán érezni kell a dolgo­zóknak, hogy önmaguknak adnak, saját nagy gazdaságuknak, a hazá­nak adnak. J­épnevelőinknek feltétlen számolniuk kell az ellenség dema­góg híreszteléseivel, bujtogató ak­namunkájával. Igyekezni fognak az ellenség ügynökei a jegyzés el­len hangolni a kevésbbé felvilágo­sított dolgozókat. Az ellenség le­­kicsinyli az utóbbi hónapok során foganatosított nagyjelentőségű in­tézkedések eredményeit. A népne­velők és a dolgozók ne engedjék garázdáloodni ezeket az egyéneket, hanem kíméletlenül leplezzék le őket, mint további előrehaladás­­unk, a dolgozók jóléte növelései­nek akadályozóit. Most, amikor a békekölcsönjegy­­zés alkalmával a dolgozók költ­­sön adják keresetük egy részét az államnak, a felvilágosító munka nyomán meg kell erősödni bennük a haza, a nép, a saját sorsukkal való törődés érzésének. Meg kell erősödni annak az érzésnek, hogy a béke ügyének harcosai ők és hogy a béke eszméje mellett te­sz­ nek hitet, ha a párt és a kormány szavára hallgatva, kölcsönt jegyez­­ nek a ma és a holnap szebbététele érdekében. Ehhez kell párosulni a termelési tervek teljesítésének, a több és jobb fogyasztási cikk elő­­­állításáért folyó harcnak. Ha jól dolgoznak a népnevelők agitációjuk során, az nemcsak a jegyzés fényes sikerében, hanem a termelés fellendülésében, az évi terv túlteljesítésében is megmutat­­kozik majd. Meg kell tehát értetni a dolgozókkal a kölcsönjegyzés, a tervteljesítés és az életszínvonal to­­vábbi emelkedésének szoros össze­­függését. Ami az üzemben a terv­­teljesítésre való mozgósítást jelenti, az kerületi pártszervezeteinkben és a tszcsk-ben, általában a mezőgaz­­daságban, a szántás-vetés meg­­gyorsítását, a termelőcsoportok további erősítését, a begyűjtési ter­­vek teljesítését kell, hogy jelentse. Így tudjuk biztosítani az egész la­­kosság iparcikkel és mezőgazda­­sági terményekkel, élelmiszerrel és közszükségleti cikkekkel való ellátásának további javulását. A népnevelők és jegyzési gyűjtők munkába lendültek. Le­­gyen ez a munka termékeny és eredményes a dolgozók felvilágosí­­tása, nevelése és a jegyzés sikeré»­nek, a termelés emelkedése szem­­pontjából. Végezzék a népnevelők és a jegyzésgyűjtők teljes felké­szültséggel munkájukat. A párttag és pártonkívüli aktívák megtisztelő feladatot végeznek. Legyen az ő munkájuk eredménye a magyar nép egységének további megszilár­dulása, a dolgozók egységes állás­­foglalása a kormányprogramm cél­kitűzése mellett, a szocializmus építése mellett. Pártszervezeteink segítsék ezen eredmények elérésé­ben a népnevelőket. Adjanak szá­mukra érveket és módszertani se­gítséget a jegyzés sikere, a tervtel­jesítés, a m­ezőgazdasági munkák elvégzésének elősegítése érdekében, így járulnak hozzá a béke erőinek további növeléséhez, a jobblét megteremtéséhez. jutalomb­an részesítik az állami gazdaságok őszi betakamilási, szántás-vetési, istállótrágyázási és mélyszántási versenyének győzteseit A földművelésügyi miniszter most kiadott utasítása alapján — az ara­­tás-cséplési békeversenyhez ha­sonlóan — megjutalmazzák azokat a dolgozókat és állami gazdaságo­kat, amelyek kimagasló eredményt érnek el, élenjárnak a kormánypro­gramm megvalósítását segítő verse­nyében. Az országos versenyt az állami gazdaságok főigazgatósága, a ME­­DOSZ illetékes szervével együtt ér­tékeli. Az értékelés alapján a legjobb három termelési igaz­gatóság 20 ezer, 12 ezer, illetve 6 ezer, az országosan legjobb eredményt elérő öt állami gaz­daság 50 ezer, 30 ezer, 25 ezer, 20 ezer, illetve 15 ezer forint jutalmat kap. További 13 gazdaság — igazgató­ságonként a legjobbak — 10—10 ezer forint jutalmat kap. Külön jutalomban részesül a gyümölcsösök őszi munkáiban, a rizs betakarításában, a gyapot be­takarításában, az istállótrágyázási terv teljesítésében, valamint az őszi betakarítás és silózás elvégzésében a legjobb eredményt elérő három­három gazdaság. Az ilyen három gazdaság közül az első 20 ezer, a második 15 ezer, a harmadik 10 ezer forint jutalmat kap. Az állami gazdaságok traktoro­sai közül az őszi munkában legjobb ered­ményt elért traktoros ötezer, a második négyezer, a harmadik 3.500, a negyedik 3 ezer, az ötö­dik 2.500 forint jutalomban ré­szesül. Ezenkívül igazgatóságonként a leg­jobb eredményt elérő traktorosok 2 ezer,2 ezer, a második legjobb traktorosok ezer-ezer forint jutal­mat kapnak. A traktorosok versenyét az au­gusztus 20. és december 1. között végzett munka alapján értékelik. Figyelembe veszik a végzett munka minősége, az alkatrész­­es üzemanyag felhasználás mér­téke mellett a traktoros által az év korábbi részében végzett munkát is. Az élenjáró gyapotszedők közül az állami gazdaságok legjobb gyapotszedője háromezer, a má­sodik legjobb gyapotszedő 2.500, a harmadik-ötödik pedig 2,2 ezer forint jutalomban részesül. Ezenkívül igazgatóságonként a leg­jobb három gyapotszedő 1.500, 1.200, illetve ezer forint jutalmat kap. A­­ gyapotszedők versenyének értékelésénél a leszedett gyapot­­mennyiségen kívül figyelembe ve­szik az elvégzett munka minőségét is, valamint azt, hogy a gyepes­­e­­dő milyen átlagtermést adó gyep­­t­­táblán érte el eredményét,

Next