Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-01 / 230. szám
DELMIIGYŐLKORSZÁGcsütörtök, ms. október 1. .2__ A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányához a külügyminiszterek tanácskozásának összehívásáról Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió külügyminisztériuma szeptember 2-án azonos szövegű jegyzékeket kapott Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányától. A jegyzékek válaszul szolgáltak a szovjet kormánynak a külügyminiszterek tanácskozása összehívásával foglalkozó augusztus 4-i és a német kérdéssel foglalkozó augusztus 15-i jegyzékére. A Szovjetunió külügyminisztériuma szeptember 28-án megküldte a szovjet kormány válaszjegyzékét Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének, Franciaország kormányának 1953 szeptember 2-i jegyzéke hangsúlyozza, hogy a francia kormánynak nem szándéka sem újból elutasítani a szovjet kormány bíráló megjegyzéseit a három hatalom politikájáról, sem pedig folytatni ily módon — a béke megszilárdítása rovására !— a meddő vitát. A béke felé vezető jelentős lépés lenne és enyhülne a nemzetközi feszültség, ha sikerülne haladéktalanul megoldani egyes Németországgal kapcsolatos problémákat és megkötni az osztrák államszerződést. Ezért kívánatosnak tűnik, hogy a külügyminiszterek tanácskozása ezekkel a problémákkal foglalkozzék. A német és az osztrák probléma megoldása elősegítené más fontos kérdések sikeres megtárgyalását is. A jegyzék ezután hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány a német probléma megvitatására olyan ügyrendet javasolt, amely bonyolultnak látszik és amelynek alkalmazása a legkedvezőbb körülmények mellett is nagy időveszteséggel járna. A szovjet kormány augusztus 15-i jegyzéke valójában olyan kombinációk sorozatát irányozza elő, amelyek eredményeként meghatározatlan időpontra halasztanák el a szabad választások megtartását a szövetségi köztársaságban, Németország keleti övezetében és Berlinben. A francia kormány sohasem volt azon a véleményen, hogy Ausztria szabadságának és függetlenségének helyreállítása attól függ, milyen haladást értek el a német kérdés megoldásában — mondja a jegyzék továbbiakban .,, A francia kormánynak az a véleménye, hogy a két kérdés egyáltalán nincs kölcsönös kapcsolatban. Véleménye szerint mostantól kezdve semminek sem szabad akadályozni az osztrák szerződés megkötését. A francia kormánynak meggyőződése, hogy e kérdések megtárgyalása jobban szolgálja a kívánt eredményt, mint a jegyzékváltás. A francia kormány ezért ismételten meghívja a szovjet kormányt, vegyen részt a külügyminiszterek tanácsokzásán, amelyet október 15-én tarthatnának meg Lugandwan. A szovjet kormány 1953 szeptember 28-i jegyzéke rámutat arra, hogy a szeptember 2-i francia jegyzék tanulmányozása azt mutatja, hogy a francia kormány válaszában mellőzi a szovjet kormány által feltett kérdéseket, amelyeknek megvizsgálása előmozdíthatná a megérlelődött nemzetközi problémák megoldását és ezzel együtt a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását. A szovjet kormány augusztus 4-i jegyzékében javasolta azon intézkedések kérdésének megvizsgálását, amelyek előmozdítják a nemzetközi feszültség általános enyhítését. Javasolta továbbá a német kérdés megvitatását, beleértve Németország egysége helyreállításának problémáját és a békeszerződés megkötését. Ehhez kiegészítésképpen augusztus 15-i jegyzékében a szovjet kormány kifejtette azokat az alapvető kérdéseket, amelyek a német probléma megoldásának halaszthatatlan feladataival függenek össze. A szovjet kormány utalt arra a tényre, hogy a koreai fegyverszünet megteremtése kedvező helyzetet teremtett a nemzetközi feszültség csökkenéséhez. Az utóbbi időben azonban új nehézségek keletkeztek a koreai kérdés megoldásában. Maga a koreai kérdéssel foglalkozó politikai értekezlet összehívása komoly nehézségekbe ütközik, minthogy a politikai értekezlet összetételének meghatározásánál a közgyűlés 7. ülésszakán az amerikai Egyesült Államok mindenfajta lépéseinek következtében megengedhetetlen egyoldalúság nyilvánult meg és durván lebecsülték annak fontosságát, hogy megegyezés alapján együttműködjenek olyan közvetlenül érdekelt országokkal, mint a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. Az ázsiai országok vonatkozásában nem lehet figyelmen kívül hagyni más megérlelődött politikai problémákat sem, amelyeknek különös jelentőségük van ezen államok nemzeti érdekei és a béke megszilárdítása szempontjából. Mindenekelőtt rá kell mutatni ezzel kapcsolatban a Kínai Népköztársaság törvényes jogai viszaállításának szükségességére. Ami Európát illeti, a legutóbbi nyugatnémetországi politikai események fokozták az aggodalmat a békeszerető országokban. Nyugat Németországban fokozódik a revansvágyó elemek befolyása, amelyek az agresszív politika nyelvén ismét meghirdették a »Drang nach Osten-K-t, amely nemcsak más népeknek, hanem magának a német népnek is hihetetlen szenvedéseket okozott. A szovjet kormány augusztus 4-i jegyzékében az északatlanti tömb agresszív politikájának veszélyes voltát szem előtt tartva, hangsúlyozta annak a kérdésnek jelentőségét, hogy csökkenteni kell a fegyverzetet és nem szabad megengedni, hogy katonai támaszpontok létesüljenek idegen államok területén. E kérdés megtárgyalásának elkeerülése azt jelentené, hogy figyelmen kívül hagyjuk azt, aminek igen nagy jelentősége van a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából. Mivel mind a szovjet kormány, mind Franciaország kormánya több ízben kifejezésre juttatta a nemzetközi feszültség csökkentésére irányuló törekvését, nem lehet elmenni amellett a tény mellett, hogy nem szűnik meg egy új háború propagandája, nem szűnnek meg az újabb támadó aktusokra szólító felhívások és hogy egyes államok kormányai nyíltan áttértek kártevő aktusokra, terrorcselekményekre és szabotálásra a demokratikus tábor országaiban. Az előadottakból kitűnik, hogy megértek azok a fontos nemzetközi jelentőségű problémák, amelyek megkövetelik, hogy Franciaország, Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió részvételével haladéktalanul együttesen tárgyalják meg őket. A szovjet kormány ennek megfelelően augusztus 4-i jegyzékében javasolta, tárgyalják meg a külügyminiszterek tanácskozásán a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseket. A szovjet kormány augusztus 4-i és augusztus 15-i jegyzékében vasolta, hogy a külügyminiszterek tanácskozásán minden oldalról tárgyalják meg a német problémát. A szovjet kormány ezzel kapcsolatban indítványozta, tárgyalják meg a következő kérdéseket: 1. Békeértekezlet összehívása a Németországgal kötendő békeszerződés kérdésének megtárgyalására, 2. ideiglenes össznémet kormány alakítása és szabad össznémet választások megtartása, 3. Németországnak a háború következményeivel kapcsolatos pénzügyi és gazdasági kötelezettségei megkönnyítése. A francia kormány szeptember 2-i jegyzéke mindezen kérdések közül csupán az össznémet választások kérdését érinti és teljesen mellőzi az összes többi kérdéseket, amelyek elsőrendű fontosságúak a német probléma megoldása szempontjából. A szovjet kormány két ízben megküldte Franciaország kormányának éppúgy, mint Anglia és az Egyesült Államok kormányának, a német békeszerződés alapjainak tervezetét, azzal a javaslattal, hogy vitassák meg ezt a tervezetet, vagy terjesszék elő megvitatás céljából saját békeszerződés tervezetüket. Másfél év telt el azóta, de Franciaország kormánya nem nyilvánította véleményét a békeszerződés szovjet tervezetéről és nem terjesztette elő saját tervezetét. A szovjet kormány folyó év augusztus 15-i jegyzékében javasolta, hogy hat hónapon belül hívják össze a békeértekezletet valamennyi érdekelt állam részvételével, Németország kellő képviseletének biztosításával a békeszerződés előkészítésének minden szakaszában és a békeértekezleten. A francia kormány válaszjegyzéke mellőzi a békeértekezlet összehívásának kérdését, jóllehet elvitathatatlan egy ilyen értekezlet jelentősége. A szovjet kormány folyó év augusztus 15-i jegyzékében javasolta ezenkívül Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányának, hozzanak határozatot Németország háborús következményekkel kapcsolatos pénzügyigazdasági kötelezettségeinek megkönnyítésére, éspedig! Mentesítsék Németországot 1954 január 1-től a jóvátételi költségek és a négy hatalommal szemben fennálló háború utáni államadósságok kifizetésétől, korlátozzák a megszállási költségeket olyan összegekre, amelyek nem haladják meg Kelet- és Nyugat-Németország állami költségvetése bevételeinek öt százalékát, teljes mértékben mentesítsék Németországot a négy hatalom külső megszállási kiadásaiból eredő és 1945 óta keletkezett adósságai megfizetésétől. A francia kormány szeptember 2-i jegyzéke a Németország háborús következményekkel kapcsolatos pénzügyi-gazdasági kötelezettségeinek könnyítésére vonatkozó mindezeket a kérdéseket kikerüli. A szovjet kormány továbbra is szükségesnek tartja, hogy mind Franciaország kormánya, mind pedig Anglia és az Egyesült Államok kormánya fejezze ki a Szovjetunió említett javaslataival kapcsolatos határozott álláspontját. A szovjet kormány javasolja a külügyminiszterek értekezletének összehívását — kiindulva a következőkből: 1. Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió külügyminisztereiből álló értekezleten vitassák meg a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseket. 2. Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminisztereiből álló értekezleten vitassák meg a német kérdést, beleértve azokat a javaslatokat, amelyeket az értekezlet előkészítése során terjesztettek elő. A szovjet kormány még nem kapott választ Franciaország kormányától augusztus 28-i jegyzékére az osztrák államszerződés kérdésében és készségét nyilvánítja e kérdés megvitatásának folytatására a szokásos diplomáciai úton. A szovjet kormány hasonló tartalmú jegyzékeket juttat el Anglia és az Egyesült Államok kormányának. Üdvözlő táviratok a Kínai Népköztársaság megalakulásának évfordulója alkalmából Mao Ce-tung elvtársnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elnökének, Peking. A Kínai Népköztársaság megalakulásának negyedik évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar nép nevében szívből jövő Szerencsek! vánataimat fejezem ki. Népünk őszinte örömmel üdvözli azokat a kiemelkedő eredményeket, amelyeket a felszabadult kínai nép országának felvirágoztatása, jólétének állandó emelése és a háborús gyújtogatók távolkeleti terveinek meghiúsítása terén elért. További nagy sikereket kívánói a testvéri kínai népnek ötéves terve megvalósításához és a béke megszilárdítása érdekében kifejtett történelmi jelentőségű munkáján hoz. Nagy Imre a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Boldoczki János elvtárs, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Csou En-laj elvtárnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya közigazgatási tanácsa elnökének, külügyminiszternek küldött üdvözlőtáviratot. PÁRTÉLET ★ Meggyöiő népnevelő munkával a békekölcsönjegyzés sikeréért Békekölcsönt jegyez az ország. A Népköztársaság Minisztertanácsának felhívására ötödször írják alá dolgozóink nevüket a jegyzési ívre. Az új kölcsönjegyzés minden egyes forintját közszükségleti cikkek előállításának növelésére, az élelmiszer, a mezőgazdasági termények mennyiségének növelésére, szociális és kulturális beruházásokra fordítják. Tehát: közvetlenül a dolgozók érdekét szolgálja. A népnevelők feladata, hogy ezt teljes alapossággal megmagyarázzák és megérttessék minden egyes dolgozóval a mostani békekölcsönjegyzés jelentőségét az egész társadalom anyagi és kulturális jólétének növelése szempontjából. A kölcsönjegyzés során a népnevelők érveljenek a gyakorlati példák meggyőző erejével. A népnevelőknek ismerniök kell saját területük adottságait, az embereket, akikkel foglalkoznak, azok életkörülményeit. Minden emberhez közel lehet jutni, ha megtalálják azokat a szálakat, melyek az ő egyéniségéhez, gondolkodásához vezetnek. A népnevelőknek beszélgetésük során meg kell hallgatniok a dolgozók szabad és őszinte megnyilatkozását, kérdéseit. A népnevelőknek minden esetben megnyugtató választ kell adniok a dolgozók számára. Érezzék a dolgozók: a párt szól hozzájuk és segít problémáik megoldásában. Ezek a beszélgetések hozzák még közelebb a dolgozók minden rétegét a párthoz, népi demokratikus rendszerünkhöz. Ez csak átgondolt, közvetlen beszélgetések, a dolgozók véleményének meghallgatása, az őszinte segítő szándék megmutatásával, nem pedig a hibák, nehézségek elkenése és kitérő válaszok adása mellett lehetséges. A jegyzés alkalmával a meggyőző munka nyomán érezni kell a dolgozóknak, hogy önmaguknak adnak, saját nagy gazdaságuknak, a hazának adnak. Jépnevelőinknek feltétlen számolniuk kell az ellenség demagóg híreszteléseivel, bujtogató aknamunkájával. Igyekezni fognak az ellenség ügynökei a jegyzés ellen hangolni a kevésbbé felvilágosított dolgozókat. Az ellenség lekicsinyli az utóbbi hónapok során foganatosított nagyjelentőségű intézkedések eredményeit. A népnevelők és a dolgozók ne engedjék garázdáloodni ezeket az egyéneket, hanem kíméletlenül leplezzék le őket, mint további előrehaladásunk, a dolgozók jóléte növeléseinek akadályozóit. Most, amikor a békekölcsönjegyzés alkalmával a dolgozók költsön adják keresetük egy részét az államnak, a felvilágosító munka nyomán meg kell erősödni bennük a haza, a nép, a saját sorsukkal való törődés érzésének. Meg kell erősödni annak az érzésnek, hogy a béke ügyének harcosai ők és hogy a béke eszméje mellett tesz nek hitet, ha a párt és a kormány szavára hallgatva, kölcsönt jegyez nek a ma és a holnap szebbététele érdekében. Ehhez kell párosulni a termelési tervek teljesítésének, a több és jobb fogyasztási cikk előállításáért folyó harcnak. Ha jól dolgoznak a népnevelők agitációjuk során, az nemcsak a jegyzés fényes sikerében, hanem a termelés fellendülésében, az évi terv túlteljesítésében is megmutatkozik majd. Meg kell tehát értetni a dolgozókkal a kölcsönjegyzés, a tervteljesítés és az életszínvonal további emelkedésének szoros összefüggését. Ami az üzemben a tervteljesítésre való mozgósítást jelenti, az kerületi pártszervezeteinkben és a tszcsk-ben, általában a mezőgazdaságban, a szántás-vetés meggyorsítását, a termelőcsoportok további erősítését, a begyűjtési tervek teljesítését kell, hogy jelentse. Így tudjuk biztosítani az egész lakosság iparcikkel és mezőgazdasági terményekkel, élelmiszerrel és közszükségleti cikkekkel való ellátásának további javulását. A népnevelők és jegyzési gyűjtők munkába lendültek. Legyen ez a munka termékeny és eredményes a dolgozók felvilágosítása, nevelése és a jegyzés sikeré»nek, a termelés emelkedése szempontjából. Végezzék a népnevelők és a jegyzésgyűjtők teljes felkészültséggel munkájukat. A párttag és pártonkívüli aktívák megtisztelő feladatot végeznek. Legyen az ő munkájuk eredménye a magyar nép egységének további megszilárdulása, a dolgozók egységes állásfoglalása a kormányprogramm célkitűzése mellett, a szocializmus építése mellett. Pártszervezeteink segítsék ezen eredmények elérésében a népnevelőket. Adjanak számukra érveket és módszertani segítséget a jegyzés sikere, a tervteljesítés, a mezőgazdasági munkák elvégzésének elősegítése érdekében, így járulnak hozzá a béke erőinek további növeléséhez, a jobblét megteremtéséhez. jutalomban részesítik az állami gazdaságok őszi betakamilási, szántás-vetési, istállótrágyázási és mélyszántási versenyének győzteseit A földművelésügyi miniszter most kiadott utasítása alapján — az aratás-cséplési békeversenyhez hasonlóan — megjutalmazzák azokat a dolgozókat és állami gazdaságokat, amelyek kimagasló eredményt érnek el, élenjárnak a kormányprogramm megvalósítását segítő versenyében. Az országos versenyt az állami gazdaságok főigazgatósága, a MEDOSZ illetékes szervével együtt értékeli. Az értékelés alapján a legjobb három termelési igazgatóság 20 ezer, 12 ezer, illetve 6 ezer, az országosan legjobb eredményt elérő öt állami gazdaság 50 ezer, 30 ezer, 25 ezer, 20 ezer, illetve 15 ezer forint jutalmat kap. További 13 gazdaság — igazgatóságonként a legjobbak — 10—10 ezer forint jutalmat kap. Külön jutalomban részesül a gyümölcsösök őszi munkáiban, a rizs betakarításában, a gyapot betakarításában, az istállótrágyázási terv teljesítésében, valamint az őszi betakarítás és silózás elvégzésében a legjobb eredményt elérő háromhárom gazdaság. Az ilyen három gazdaság közül az első 20 ezer, a második 15 ezer, a harmadik 10 ezer forint jutalmat kap. Az állami gazdaságok traktorosai közül az őszi munkában legjobb eredményt elért traktoros ötezer, a második négyezer, a harmadik 3.500, a negyedik 3 ezer, az ötödik 2.500 forint jutalomban részesül. Ezenkívül igazgatóságonként a legjobb eredményt elérő traktorosok 2 ezer,2 ezer, a második legjobb traktorosok ezer-ezer forint jutalmat kapnak. A traktorosok versenyét az augusztus 20. és december 1. között végzett munka alapján értékelik. Figyelembe veszik a végzett munka minősége, az alkatrészes üzemanyag felhasználás mértéke mellett a traktoros által az év korábbi részében végzett munkát is. Az élenjáró gyapotszedők közül az állami gazdaságok legjobb gyapotszedője háromezer, a második legjobb gyapotszedő 2.500, a harmadik-ötödik pedig 2,2 ezer forint jutalomban részesül. Ezenkívül igazgatóságonként a legjobb három gyapotszedő 1.500, 1.200, illetve ezer forint jutalmat kap. A gyapotszedők versenyének értékelésénél a leszedett gyapotmennyiségen kívül figyelembe veszik az elvégzett munka minőségét is, valamint azt, hogy a gyepesedő milyen átlagtermést adó gyepttáblán érte el eredményét,