Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-01 / 179. szám

Szombat, IM>., augusztus I, Péntek délelőtt szakértői, délután pedig külügyminiszteri megbeszélés volt Genfben I Pénteken délelőtt a szakértők ültek ös­­­ssze Gen­­ben, hogy megvitassanak a kül­ügyminiszteri értekezlet eddigi ülésein fel­merült néh­ány kérdést, többek között ezt, hogy milyen fegyvertípusokat tartsanak a nyugati megszállók Nyugat-Berlinben, mi­lyen legyen Nyugat-Németország és Nyu­­gat-Berlin összeköttetése stb. A Szovjet­uniót e megbeszéléseken Zonn kü­lügymi­­niszterhelyettes képviselte. A szakértők tárgyalásai után került sor délután az úgynevezett munkateára, amelyre Gromiko rezidenciáján ültek össze a külügyminiszterek. Szakértők szerint örvendetes, hogy a négy külügyminiszter között — ezeken a “­munkaebédeken« és a “munkateákon« csak a négy nagyhata­lom külügyminisztere vesz részt — az utóbbi napokban gyakoriabbá váltak az ilyen jellegű találkozások, amelyektől a légkör javulását és az értekezlet eredmé­­ny­ességét várják. Néhány nap óta sok szó esik arról, hogy az értekez­let befejezése az elkövetke­ző héten megtörténik ■— mint mondják, szerdán. Szovjet részről nyomatéko­san utalnak arra, hogy ilyen értelmű megállapodás Gromiko és Herter között nem történt, mindössze Her­ter jelentette be abbeli óha­jái, hogy szeretne csütörtö­kön elutazni Genfből, mi­után az amerikai államok külügyminisztereinek érte­kezletére hivatalos. Szovjet részről kijelentették: nem kívánnak határidőt szabni az értekezletnek s készek mindaddig tárgyalni, amíg­­ megegyezést nem­­ érnek el. Természetesen szovjet rész­ről is azon a véleményen vannak, hogy jobb, ha erre minél előbb sor kerül. * A TASZSZ különtudósító­­ja cikkben foglalkozik Her­ter amerikai külügyminisz­ter azon szándékával, hogy Santiago de Chile-be, Chile fővárosába utazzák az ott kezdődő külügyminiszteri ér­tekezletre. A tudósító rá­mutat, hogy ezt a magya­rázatot nem lehet komolyan venni. Sokkal inkább arról van szó, hogy a nyugatiak nem akarnak szembenézni azzal a várható nehéz­séggel, amelyet június 18-i javaslatuk további fenntar­tása okozhat. E javaslatnak ugyanis az a célja, hogy a végtelenségig fenntartsák a jelenlegi nyugat-berlini meg­szállási rendszert. 2 A szovjet nagykövet bemutatkozó látogatása Dobi Istvánnál Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke bemut­atkozó lá­togatáson fogadta Tyerentyij Fomics Sziko­vot, a Szovjet­unió magyarországi rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövetét. Nixon látogatásától a szovjet—amerikai kapcsolatok meg­javulását várják állapítja az Izvesztyija című moszkvai lap Az Izvesztyija című szov­jet lap “Megfigyelő« aláírás­sal kommentálja Nixon amerikai alelnök szovjet­­unióbeli látogatását. a cikkíró megállapítja, a szovjet közvélemény ne­m­­csak az Egyesült Államok­­ moszkvai kiállításának hiva­talos megnyílásában látja Nixon útjának értelmét. Az amerikai alelnöknek módja van találkozni a szovjet em­berekkel, eszmecserét foly­tathat a szovjet állam veze­tőivel. Ezek a találkozások elő­segítik, hogy az amerikai politika irányítói jobban megismerhessék a szovjet valóságot. Jobban megért­hessék a szovjet embere­ket, de egyúttal elősegítik a szo­cialista államról és politiká­járól alkotott bizonyos el­fogult elképzelések eloszla­tását is. A szovjet közvéle­mény szerint — emeli ki az Izvesztyija — az amerikai síelnök láto­gatásának meg less oc eredménye, és hozzájárul a szovjet— amerikai kapcsolatokban felgyülemlett bizalmatlanság és gyanakvás eltüntetéséhez. A szovjet emberek — foly­tatja a lap — örömmel fo­gadták az amerikai alelnök­nek azt a kijelentését, hogy a világbékét okvetlenül meg­ kell őrizni. Az emberek az amerikai államférfiaktól azonban nemcsak a béke fontosságának hangoztatását, hanam a katonai támasz­pontok megszüntetésére irá­nyuló felhívást is szeretnék hallani. Olyan tetteket is várnak tőlük, amelyek enyhítik a nemzetközi feszültséget. Ezt várja az amerikai ve­zetőktől a világ közvélemé­nye, de erről nem nyilatko­zik Nixon úr — húzza alá a lap. A szovjet lap a továbbiak­ban elítéli bizonyos körök­nek és sajtószerveknek azon próbálkozásait, hogy az ame­rikai elnök látogatását ép­pen ellenkező célokra hasz­nálják fel, vagyis a gyanak­vás és a bizalmatlanság szí­tására és a nemzetközi po­litikai légkör megmérgezé­­sére. Elegendő példának felhoz­ni erre a hírhedt »rab nemzetek hetének« meg­szervezését. De vajon mi célt szolgál az is, hogy az amerikai sajtó elhallgatta Hruscsovnak az amerikai kiállítás megnyitása alkalmával mondott beszé­dét, vagy hogy Hruscsov és Nixon beszélgetéséről ké­szült televíziós adást célza­tosan használják fel. A józan értelemnek felül kell kerekedni — írja befe­jezésül az Izvesztyija — a előbb-utóbb diadalmaskod­nia kell a Szovjetunió­ és az Egyesült Államok viszo­nyában is. Hazánk népe és kormánya minden tőle tel­­vőwwwswvwuwwuwwwww.vw­­ecMwyww. hetet megtesz viszonyának ! Most az amert a sor­­i két ország egjavításáért. ai vezetőkön SZOT-gyógy­üdülőt építenek Hajdú­soboszlón Pénteken Hajdúszoboszlón, a gyógyfürdő mögött 300 ágyas SZOT-üdülő építését kezdték meg. A több mint 70 millió forintos beruházás­sal épülő üdülő alapozásá­nál az első kapavágást So­mogyi Miklós, az MSZMP­­Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT elnöke végez­te el. Értek­esletet tartottak a megyei tanácselnökük Pénteken az Országházban értekezletet tartottak a me­gyei tanácsok v. b.­elnökei. A tanácsi vezetőket dr. An­tos István pénzügyminiszter időszerű pénzügyi kérdések­ről tájékoztatta. A napirend második pont­jaként Varga András, a Mi­nisztertanács titkársága ta­­nácsszervek osztályának ve­zetője tartott beszámolót a tanácsok és a népi ellenőrző bizottságok kapcsolatáról. Magyar is amerikai ifjak baráti találkozója a bécsi Vir-on A magyar VIT-küldöttség pénteken a­­ Leányfalu« ví­zibusz fedélzetén vendégül látta az Amerikai Egyesült Államok küldötteit. A ma­gyar és az amerikai fiata­lok a több óráig tartó du­nai sétahajózás során tájé­koztatták egymást helyze­tükről, életkörülményeikről és a béke megvédéséért ki­fejlett tevékenységükről. Mindkét küldöttség bemu­tatta kulturális műsoránál­ jellegzetes számait. A ma­gyar és az am­erikai küldöt­tek kölcsönösen emléktár­gyakkal ajándékozták meg egymást. A szocialista országok kül­döttségeinek képviselői pén­teken délelőtt a bécsi Colle­gium Hungarcum épületé­ben tartottak lelkes hangu­latú találkozót. Tárgyalások a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felvételéről­­ A japán külügyminiszté­rium pénteken megerősítet­te, hogy Japán diplomáciai kapcsolatok felvételéről tár­gyalásokat kezdett Magyar­­országgal,, Bulgáriával és Romániával. A varsói japán nagykövet bolgár és román diplomáciai képviselőkkel a prágai Japán nagykövet pedig a magyar kormány küldötteivel tárgyal. Az indiai reakció Kerala demokratikus rendszere ellen Jó néhány hét óta foglal­koztatja India és az egész világ közvéleményét az a hajsza, amelyet a szemmel láthatóan jobboldali befo­lyás alatt álló indiai köz­ponti kormány folytat Kera­la indiai állam kommunista kormánya ellen. A hajsza végül is azzal végződött, hogy a központi kormány bejelentette: a hatalmat ezentúl a köztársasági elnök gyakorolja Kerala állam te­­rü­letén, és hogy hat hóna­­pon­ belül választásokat tartanak Keralában. Szó van arról is, hogy Keralát eset­leg egy vele szomszédos, más indiai államba olvaszt­ják be. A világot kétségtelenül meglepte az indiai központi kormány elhatározása. Neh­ru indiai miniszterelnök ugyanis több ízben utalt ar­ra, hogy a keralai kormány határozott intézkedései nyo­mán támadt­a*elégedetlensé­­gét­ és »visszahatást* — amelyet a széles rétegeket kielégítő földreform ellen fellépő vagyonos osztályok magatartása idézett elő — “alkotmányos ú­ton” meg­oldják. Nehru kijelentése el­lenére azonban a központi kormány a legvégső megol­dást alkalmazta mindjárt el­ső lépésként. Kémia 1957 elején törvé­nyesen megválasztott kom­m­unista kormányát meg­­fosztotta hatalmától s az ál­lam igazgatását közvetlenül a köztársasági elnök hatás­körébe vonta. Még a Reuter angol hír­szolgálat­ra kénytelen rámu­tatni: a hat hónapon belül kémiában megtartandó vá­lasztások minden bizonnyal a JtammutilíttHt megismételt győzelmét hozzák. Ahhoz te­hát, hogy a központi kor­mányzat pillanatnyi­­ bi­z­tonságban is érezze magát, to­vább kell mennie az erő­szak útján, ami kétséget ki­záróan általános válság ki­robbanását idézheti elő In­­dia-szerte. Német miltarizmus a bonni változatból A napokban figyelemreméltó cikk jelent meg a nyug­­ Édtnémet sajtóban. Arról a szándékról adott hírt, hogy a bonni kormány meg kívánja javítani kapcsolatait a Lengyel Népköztársasággal és Csehszlovákiával, pontosabban: tárgyalásokat kíván kezdeni a két kormánnyal arról, mi­ként lehetne szó megnemtámadási szerződések megköté­séről. A hír még a nyugatnémet közvéleményben is fel­tűnést keltett, mivel bizonyság volt arra, hogy ha későn is, de a bonni kormány ráébredt arra, hogy valamit ten­nie kell a Németországgal szomszédos kit­ állammal léte­sítendő, elfogadható viszont­ érdekében. Jellemző, hogy még az Egyesült Államok kormánya is kedvezően érté­kelte az állítólagos bonni kezdeményezést, mint a­­ rugal­masabb, koncepcióképesebb német politikai bizonyítékát. S amilyen meglepetés volt az állítólagos nyugatnémet kezdeményezés bejelentése, olyan megdöbbenést keltett Európa-szerte a félhivatalos és a Bonnban megjelenő­­ Diplomatische Korrespondenz« című lap szerdai számá­ban megjelent azon cikk, amelynek lényege, hogy »korai volna még a tárgyalás az említett országokkal a tervezett megnemtámadási szerződésről­. Felmerül a kérdés, miért volt szükség arra, hogy a nyugatnémet kormány kísérleti léggömbként felbocsás­son egy hírt, amelynek valótlanságát illetően már az első percben meg volt győződve. A válasz mindenképpen csak­ az lehet, hogy — mint a szocialista tábor sajtója rá is mutatott — a genfi értekezlet döntő szakaszának idején elterelje a figyelmet a német militarizmus egyre nö­vekvő veszélyességéről, hogy — a tényekkel ellentétben —­­bizonyíthassa« a nyugatnémet kormány állítólagos konszoldálási szándékát. Különös, hogy e manőverre olyan időszakban kerül sor, amikor a Németországgal Kelet felől határos orszá­gokban a nácizmus szörnyű pusztításaival kapcsolatos év­fordulókról emlékeznek meg. Ma, augusztus elsején van például tizenöt éves évfordulója annak, hogy a náci hor­dák leverték a varsói felkelést, a lengyel hazafiak egy­­ csoportjának azt a kísérletét, hogy megtisztítsák a len­gyel fővárost a hitlerista barbároktól. Az idő előtt­­ meg­kezdett és kellőképpen össze nem hangolt lengyel hazafiúi kezdeményezést szörnyű megtorlás követte. A nácik állati kegyetlenséggel öldösték le nemcsak a felkelés résztve­vőit, de Varsó lakóit is­ s szinte teljesen rommá változ­tatták a főváros még megmaradt részeit. A lengyel törté­nelem legszomorúbb dátumainak egyike lett 1944. augusz­tus elseje és a keserűség, a felháborodás, amelyre emlé­keztetett, volt az egyik fő indító oka annak, hogy a len­gyel hazafiak az 1944. augusztus elsejét követő napokban tömegesen álltak csatasorba, hogy segítsenek a szovjet hadseregnek a német bitorlók kiűzésében, megsemmisí­tésében. Amikor ma, történelminek egyik legszomorúbb dá­tumára emlékszik a lengyel nép, a szociaaista testvéror­­szágok közvéleményével együtt ítéli el a bonni militaris­táknak a világ megtévesztésére irányuló manővereit. A bonni vezetőknek tudomásul kell venniük: örökre meg­szűnt annak lehetősége, hogy a német militarizmus m­­ég­­egyszer szerephez juthasson Európában. I A szovjet geofizikai rakéta igen értékes kísérleti adatokat szolgáltatott a tudományos körökben világszerte nagy érdeklődést váltott ki a két szovjet geo­fizikai rakéta felbocsátása. A kísérlet szempontjából is­­ foglalkoztatja a kutatókat. Először is a húsz, illetve a 22 maisa hasznos­­ terhet egylépcsős rakétával sikerült fellőni két kísérleti állattal. Ezt a szovjet tervezők és szakemberek nyilatkozata szerint újfajta hajtóanyag­gal, különböző boránok ke­verékével sikerült elérniök. Mindez közelebb hozta azt a napot, amikor olyan méretű­­ és hasznos terhelésű rakéta­­ hagyja majd el a Földet,­­amely visszatérésre alkalmas m­niholdat vagy a Holdon le­szálló automatikus laborató­­­riumot vihet magával. De talán még ennél is je­­­lentősebb, hogy most először­­ sikerült elérni, hogy a ra­­­kéta az emelkedésen kívül semmilyen más mozgást nem ivégzett, eltérve az eddigi­­ műholdaktól, amelyek tenge­­lyike körül és egyéb módon m­ozogtak pályájukon. Ez a­­ körülmény elsősorban az e­mber űrbéli utazása szem­­­­ontjából fontos. Ugyanis a forgó rakétában az ember számára kellemetlen tünetek jelentkeznek. Ha az utas a rakéta közepén helyezkedik el a röpítő erő a vért a kö­zépponttól kifelé, a fejbe és a lábakba hajtja. Állatokkal végzett kísérletek tanúsága szerint a láb és a fej ólom­nehézzé válik a túlzott vér­nyomás miatt, a szem előtt pedig sötét foltok jelennek meg. A vérkeringésnek ez a za­vara veszélyessé válhat, mert a hajszálerek repedése belső vérzést okozhat, ha a kísérleti személy nem a ra­kéta központjában van, ha­nem a peremén fekszik, ak­kor a centrifugális erő miatt ránehezedő nyomás követ­keztében a légzés válik ne­hézzé. Mindezek a körülmé­nyek a világűrbe induló em­bert annyira megviselnék, hogy kétségessé válna élve való visszatérése. Az új szovjet rakéta nagy érdeme, hogy kiküszöbölték a forgást és ezzel együtt a különböző élettani zavarok keletkezését. A többszöri hasonló kísér­letek bebizonyították, hogy ma már megvalósíthatónak tekinthető a világűrnek em­berrel történő meghódítása. A nácizmus üldözöttei bizottságának felhívása A nácizmus üldözötteinek­­­ bizottsága felhívja a da­­rchaui koncentrációs tábor írolt foglyainak figyelmét, ihogy a Dachauban felállí­tandó nemzetközi múzeum írószere bocsássák rendelke­­­zésre a birtokukban lévő, S Dachaura vonatkozó doku­mentumaikat (igazolvány, feljegyzések, használati tár­gyak stb.). írott dokumentá­cióról fotókópia is megfelel. Bizottságunk hivatalos he­lyisége és munkaideje: Bu­dapest, V., Beloiannisz u. 18., 1. e., mindennap 10—18 óráig, szombaton 13.30 órá­ig-

Next