Délmagyarország, 1960. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-01 / 206. szám

vilag prolstAkjai. tGmsmjVTtia 50. évfolyam, 206. szám Ara: 50 fillér Ingyenessé válik a TBC-megbetegedéssel járó mindenféle orvosi vizsgálat és kezelés Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter az új egészségügyi kormányrendeletről A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány rende­letet adott ki a tuberkkuló­­zis elleni küzdelem tovább­fejlesztéséről. A Magyar Közlöny csütörtöki számá­ban megjelent rendeletről dr. Doleschall Frigyes egészség­­ügyi miniszter nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda mun­katársának. — Mint állami és társa­dalmi életünkben, úgy az egészségügyben is vannak olyan kérdések, amelyekre egyes időszakokban a fő fi­gyelmet fordítjuk. Ilyen volt egy-két évvel ezelőtt a gyermekbénulás, amelyet a korszerű védő­oltás bevezetésével remél­hetőleg sikerül felszámol­nunk. — Nem ilyen egyszerű a helyzet a gümőkórnál. Itt az eredményes küzdelem négy szakaszra oszlik. Az első a megelőzés, amelyet a BCG­•» A kormányrendelet jel­lemző új vonása, hogy a gü­­mőkór elleni küzdelmet nem tekinti csupán az orvosok, az egészségügyi dolgozók fel­adatának, hanem az egész nép ügyévé teszi. A Vörös­­kereszt minden TBC gondo­zóintézete mellett társadalmi bizottságot alakít majd. Ingyenessé válik minden állampolgár számára a TBC-megbetegedéssel kap­­csolatos valamennyi vizs­gálat és kezelés, beleértve a kórházi ápolást is. Ezzel a magyar egészség­ügyben először valósul meg a népbiztosítás gondolata, je­az lentékenyen megelőzve az egészségügy többi ágait. — Államunk jelentős anyagi áldozatokat vállal, hogy növelje a TBC-s bete­gek gyógyulási lehetőségeit, így az alacsony jöve­delmű és sokgyermekes biztosított betegek, a tár­sadalombiztosítás alapján járó táppénzen felül kü­lön anyagi támogatást is kapnak. Állami költségen helyezik el csecsemőotthonban a fertő­ző TBC-s anyák gyerme­keit, ha elkülönítésük más­ként nem biztosítható. Kivé­telesen indokolt esetben a TBC-s megbetegedés miatt vizsgálatra berendelt bete­gek, vagy hozzátartozóik megkapják az útiköltséget is.­­ Amikor az állam ilyen nagyarányú támogatással és kedvezmér­rekkel védi a la­kosságot a TBC-től és segíti a megbetegedettek gyógyulá­sát, joggal elvárja, hogy se­gítsenek az érdekeltek, az egész nép is. Éppen ezért a kormány­rendelet kötelezővé teszi a részvételt a szűrővizsgála­tokon. Ugyancsak kötelező az orvosi vizsgálat a TBC-s megbete­gedés gyanúja esetén, sőt indokolt esetben a közössé­get veszélyeztető fertőző TBC-s beteget kötelezni le­het kórházi gyógykezelte­­­tésre. Mikor lép életbe az új kormányrendelet? — Az új kormán­yrendel­et 1961. január elsején lép életbe. A rendelet ugyanis csak a legfontosabb elvi rendelke­zéseket tartalmazza az állampolgárok jogaira és e kötelességeire vonatkozóéul a gümőkór elleni küzdelemben. A végrehajtáshoz szükséges szervezeti intézkedéseket,, az egészségügyi hálózat és az egyéb szervek sokrétű ten­nivalóit miniszteri rendelet és végrehajtási utasítás fog­lalja majd össze. Ez 1960 de­cemberében jelenik meg intézetekben. Nem kevésbé fontos fel­adat a gyógyultak munká­ba állítása, más, egészségükre kedve­zőbb munkakörben, orvosi nyelven szólva a rehabilitá­ció. — A gümőkór a felszaba­dulás előtt hosszú évtizedek alatt egyik legsúlyosabb egészségügyi problémánk volt. Terhes örökséget kel­lett itt is felszámolnunk. A felszabadulás óta eltelt ti­zenöt év eredményei igen jelentősek. A helyzet azon­ban ma is elég súlyos országunk politikai és gaz­dasági fejlődése, az orvos­­tudomány felkészültsége lehetővé is teszi, hogy a si­ker minden reményében fokozzuk erőfeszítéseinket gümőkór további vissza­­­szorítására, majd teljes le­küzdésére. Már nem voltak eleg idők az utolsó TBC-oltás kiterjesztésével és a törvény, az 1940. évi 6. tér­szarvasmarha gü­mőkór fel­számolásával kívánunk vég­rehajtani. A következő fel­adat a megbetegedettek fel­kutatása, vagyis a szűrés. Ezt követi a gyógyító munka kórházakban és tüdőgondozó vény rendelkezései. Szüksé­gessé vált, hogy kidolgoz­zuk a TBC elleni küzdelem távlati tervét, és új kor­­mányrendeletben szabályoz­zuk az állami és társadalmi feladatokat. Melyek az új kormányrendelet fontosabb rendelkezései ? A fokozott gépesítés érdekében Az országos dieselesítési program és általában a fokozott gépesítés megvalósítá­sa érdekében nagy feladatok várnak a budapesti Kismotor- és Gépgyárra. Ezért új, korszerű műhelycsarnokot építenek, melyben modern, nagy pontossági és nagy termelékenységű berendezéseket szerelnek fel a gyártáshoz. A 74 millió forintos be­ruházásból épülő több mint 4500 négyzetméter alapterületű műhelyt a tervek sze­rint 1961-ben adják át. Felvételünk az építkezésről készült Hazaérkezett Moszkvából Kádár János elvtárs Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, aki ren­des évi szabadságát a Szov­jetunióban töltötte, szerdán reggel elutazott Moszkvá­ból. Búcsúztatására a vnukovói repülőtéren megjelent M. A. Szuszlov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tag­ja, a Központi Bizottság titkára, J. V. Andropov, az SZKP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője. Jelen volt Révész Géza, a Magyar Nép­köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete. * Szerdán valamennyi szov­jet lap részletesen beszámolt arról, hogy N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke és Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára megláto­gatta a moszkvai magyar ipari kiállítást. A lapok fényképes riportokban is­mertetik a látogatást és tel­jes terjedelemben közlik Hruscsov és Kádár János sajtónyilatkozatát. Lapzártakor jelentik: Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára rendes évi sza­badságáról hazaérkezett és elfoglalta munkahelyét Csütörtök, 1960. szeptember 1. g Öttusázóink­­ a szerdán két­­­ aranyérmet­­ nyertek az olimpián ! (Tudósítás a 6. oldalon)| A Kéziszerszámgyár új műhelye Már befejezéshez közeledik a Szegedi Kéziszerszám- üg­y új gépsorának szerelése, mely a kábelgyár telepén g i?jjs műhelyben talál egyelőre otthonra. Az új üzemrész- = *0 ft L-ó-rí otnreo-rn w na in se f/>slnt1ÓQÍ Iph.ptnsenpi.rfíl 1/I.IW.ftlt. — |3. oldalán közlünk cikket. mii! sHwww»winnin­gmi«iBB»a­ai^iiMmiMMmfflBaiBimMfflBmfflMBBnaaiBmmaaaiiaimmBH8igiiii!Lia338aiiiiB:g3 Gazdag programot dolgozott ki az őszi-téli hónapokra a járási népfrontbizottság Vasárnap rendezik meg a hagyományos Árpád-ünnepséget A Hazafias Népfront Sze­ged járási bizottsága kedden tartotta ülését, melyen részt vett és felszólalt Katona Sándor, a Csongrád­­ megyei népfrontbizottság titkára, or­szággyűlési képviselő, vala­mint Farkas István, a sze­gedi járási tanács v. b.­el­­nöke is. A résztvevők Ceg­lédi Lajos járási népfront­titkár beszámolója alapján az őszi feladatokat, s a községekben folyó társadal­mi munkák helyzetét vitat­ták meg. A nyári nagy munkák be­fejeztével járásszerte a he­lyi népfrontbizottságok meg­erősítése következik soron. Még több, a társadalom valamennyi rétegét képvi­selő dolgozót vonnak be a népfrontmunkákba. A községek adottságainak megfelelően­­ széleskörű felvilágosító, ismeretterjesztő tevékeny­séget kezdenek a nép­frontbizottságok. Az elmaradottabb községek­ben, főképpen a tanyavidé­ken előadássorozatokat tar­tanak világnézeti, kulturális, tudományos és a mezőgaz­dasággal kapcsolatos szak­mai kérdésekről. A terme­lőszövetkezeti községekben és tsz-ekben nagyszámú jo­gi előadást, tizennégy ezüst­­kalászos tanfolyamot és hat­­ dolgozók esti iskolát át­szerveznek. A járási népfrontbizottság mellett megalakult a béke­mozgalom operatív bizottsá­ga is. E bizottság tervsze­rűen irányítja és fokozza az emberek között végzett fel­­világosító munkát, ennek ér­dekében újabb békegyűlése­ket és külpolitikai tájékoz­tatókat szervez. A járási tanács képvise­lőivel együtt tüzetesen meg­vitatták a társadalmi mun­ka helyzetét Megállapítot­ták, hogy 1958-tól 1 millió 344 ezer forint értékű, kimutatható társadalmi munkát végez­tek a községfejlesztésben, iskolák, óvodák rendbeho­zatalában s egyéb építkezé­seken az emberek. Különö­sen szépen dolgoztak az ásotthalmiak, algyőiek, kis­telekiek, szőregiek, zákány­székiek. Az első fél évben azonban nem végezték el a járásban azt a társadalmi munkát amit korábban vál­laltak, illetve terveztek. En­nek azonban objektív okai is voltak. Több helyen —­ építőanyag, így beton, víz­vezetékcsövek és egyebek hiányában — nem indultak meg azok a községfejlesz­tési munkálatok, melyekhez társadalmi segítséget aján­lottak fel a lakosok a nép­frontbizottságok és a ta­nács felhívására. A járási népfrontbizottság végül elfogadta az elnökség féléves munkatervét, a tár­sadalmi munkákról szóló je­lentés­ s megállapodott a hagyományos Árpád-ünnep­ség végső műsorában. E szerint vasárnap, szeptem­ber 4-én délelőtt 9 órakor kezdődik a felvonulás a sö­vényháza—pusztaszeri Ár­pád-emlékműhöz a környe­ző községekből. Tíz órakor Török László elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára tart ünnepi beszédet, melyet kulturális műsor, majd egész napos népünne­pély követ Az utóbbin hi­deg és meleg ételeket, hűsí­tő italokat biztosít a föld­művesszövetkezet. A városi érdeklődőket a Takaréktár utcai megálló­tól autóbusz viszi a hely­színre, mely reggel 4 óra 40 perc­kor indul. Kistelekről reg­gel 7 órakor indul társas­gépkocsi az Árpád-emlék c­­.m­űhoz. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerdán ülést tar­tott önálló és független ál­lamnak ismerte el Dahomey Köztársaságot, Niger Köz­társaságot, Felső-Volta Köz­társaságot, Elefántcsontpart Köztársaságot, Csád Köztár­saságot, Középafrikai Köz­társaságot, Kongói Köztársa­ságot, Gabon Köztársaságot és Ciprus Köztársaságot. Az Elnöki Tanács módo­sította 1959. évi 24. számú — a mezőgazdasági nagy­üzemi gazdálkodásra alkal­mas területek kialakításáról szóló — törvényerejű rende­letét, majd határozatot ho­zott kitüntetéses doktorrá avatásokról. Az Elnöki Tanács ezután folyó ügyeket tárgyalt,

Next