Dunántúl, 1912. július (2. évfolyam, 146-171. szám)
1912-07-02 / 146. szám
2. oldal hat, ámde minden munkájára az igaz koronát a szabad akarat nemes impulzusa adhatja meg csupán, amely az ész által eléje tárt utak, tettek és ideálok közül szabadon választhat. Az ember érdeme abból alakul ki, hogy a nemest, a jót szabadon választja s bűne ott kezdődik, mikor a rut gonoszságot kényszer nélkül szabadon követi. Hogyha az ész helytelen irányba, téveszmékbe, hazugságba téved, az akarat, a szabad akarat van hivatva újabb irányt szabni az embernek, mert ez mindnyájunknak legszebb, legfontosabb, földi s öröklétünk felett határozó, döntő tehetségünk. Ámde ez csak akkor lehetséges, a szabad akarat csakis úgy jut az ő fontos, Isten által gondolt szerepéhez, ha az akaratot neveljük, szoktatjuk, folyton nemesítjük, hogyha az észt az akarat rovására nem tesszük zsarnokká, melyet minden válogatás nélkül szolgaként kövessen, hanem az akaratot úgy megacélozzuk, hogy az kőszirt gyanánt, álljon a jó mellett, melytől sem az értelmi gőg, sem a piszkos érdek, sem az indulatok, sem a szenvedélyek el nem szakíthatják. A szabad akarat az eszes lényeknek legnagyobb ereje, a léleknek legfőbb tehetsége, ámde magában vak, mely az irányt az észtől kölcsönzi. De ez az ész nem a puszta emberi értelem, mely magára hagyva a végzetes tévedések útjára kerülhet, bármily vívmányokat mutasson is fel talán egyébként, hanem az a józan, természetes és az Isten igazságát megértő, tisztelő és híven követő emberi ész, amely a természet egyszerű rendjében a saját világát, a természetfelettiek szféráiban pedig a jóságos Isten nyomdokát követi. Századunknak ez a nagy hibája: az akarat nevelését semmibe sem veszi, alig értékeli, mindent az ész kultuszától remél. Tanítás, tanulás, ismeret, tudomány, mind csak az ész fejlődését akarják szolgálni. Minden idő és minden fáradság erre lesz áldozva.És az akarat, a szabad akarat nevelése, nemes fejlesztése, öntudatos gondozása szinte ismeretlen. így lesz az emberből valóságos monstrum, melynek óriási agyontömött fejét apró, nyomorodott, ingó lábak hordják. Nincsen egyensúlya, nincsen iránytűje, nincsen biztossága, valóságos nádszál, melyet az indulat, a szenvedély, az érdekek szele és vihara hajtogat, tép, tördel és hurcol meg a porban. Innét napjainknak minden zűrzavaros élhetetlensége s nagy nyomorúsága. Pedig ha az értelem magas kiképzése nem is való s nem is lehetséges mindenkire nézve, az akarat, a szabad akarat ideális megnemesítése mindenkinél egykép lehetséges. S ha ez megtörténik, úgy mindenki egyként elmondhatja Szent Pál apostol ama bámulatos, félelmet gerjesztő, tiszteletet parancsoló s a szabad akarat apotheozisát magában foglaló hatalmas szavait: „Quis nos separabil a caritate Christi?“ Ki választ el minket Krisztustól. Ki az aki elszakíthat tőle, ha én szabad akarattal hozzá ragaszkodom? Soha semmi, semmi! Igen arra, az akarat ily értelmű megnevelésére van ma óriási, ezerszeres szükség, mikor az ész, a tudás kultusza mindenfelé túlteng s majdnem feledteti a lélek főtehetségét, melynek fejlődése döntő s örök kihatással bir az ember egész életére. Az akarat, a szabad akarat dönti el az ember jelen sörök sorsát. Véssük mélyen emlékünkbe ezt az igazságot, s ne feledjük soha, hogy a Gondviselés nemcsak tanítóknak, nemcsak az ész, az értelem kimivelőinek hívott meg bennünket, hanem sokkal inkább nevelőknek százezrek részére, hogy a reánkbizottak szabad akaratát, telkük legszebb és legnagyobb képességét akképp irányítsuk szóval, tettel, példával, élettel a jó Isten kegyelmének ragyogó fényénél, hogy mindnyájan bátran választhassák azt, amire örök izgalommal mindnyájunkat hívott. Midőn tanítói s nevelői munkájukhoz a jó Isten áldását kivánom, a közgyűlést ezennel megnyitom. 1 stefliizipirii,tiltaifflepit közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Pécs, julius 1. A közgyűlés megnyitása reggel 7 és fél órakor Vadits Gyula miséjével kezdődött. Ezt követte a szakosztályok ülése. A módszertani szakosztály Szentkirályi Ede elnöklésével alakult meg. A gyűlésen beható vita tárgyává tették egy reál olvasókönyvnek a megírását. A vitatkozók sorában láttuk Bodonyi Nándort, Kocsis Kálmánt, Pártos Zsigmondot, Tarányi Istvánt, Kálmán Ferencet és Polácsi Jánost. Egy tíztagú bizottság kiküldésével, kik e kérdést meg fogják oldani, a szakosztály ülése véget ért. Ugyanezen ülésen felolvastatott: „Élj, hogy tanulhass, s tanulj élni“ jeligés dolgozat. Majd az irodalmi szakosztály ülésezett Bodonyi Nándor elnöklésével. A hittani szakosztályt Virág Ferenc elnök vezette. A szakosztály ülésén felolvastatott egy beérkezett dolgozat. Az indítványok során Szieberth Róbert indítványát a patronázsegyesületekbe való belépésről tárgyalták és egyhangúlag elfogadták. Tíz órakor nyitotta meg gróf Zichy Gyula megyéspüpsök lapunk vezetőhelyén közölt beszéddel a közgyűlést. Majd Horváth Ignác világi elnök méltatta a katholikus egyház elhunyt vezérférfiának, gróf Zichy Nándornak érdemeit. A Pécsegyházmegyei Róm. Kath. Tanítóegyesületnek kegyeletes erkölcsi kötelessége — úgymond — hogy megemlékezzék örökös dísztagjának, a magyar katholikusság elhunyt lánglelkü, megdicsőült vezéréről, gróf Zichy Nándor . Nagyméltóságáról, akit mélységes fájdalommal elsirattak a paloták és kunyhók lakói egyaránt. Szerte e szép hazában a kath. egyházat, a kath. politikai és társadalmi életet ért nagy csapást és pótolhatatlan veszteséget minden kath. megérezte. A magyar katolikus közélet első emberei, egyházunk főpapjai, a kath. küzdő politikusok, egyletek és testületek gyászünnepélyeket ültek, hogy a nagy halott emlékét megörökítsék, a templomokban pedig összegyűltek a hívők, hogy szívből jövő imát mondjanak lelki üdvéért. Megmozdult aztán az egész ország kath. közvéleménye, hogy szobrot állítson közadakozásból az elhunyt leglelkesebb, a legbátrabb katholikus vezérnek, akihez hasonlót keresve is csak keveset találunk eseményekben gazdag magyar történetünkben. Midőn legnagyobb volt a sülyedés, a széthúzás, az egyenetlenkedés az országban, midőn egy erős istentelen áramlat indult meg szentegyházunk, hitünk, kath. iskoláink és intézményeink ellen, midőn meg akarták fosztani hazánkat, Szűz Mária országát ősi katholikus jellegétől; midőn a szabadgondolkozók, a szabadkőművesek megkezdették egész erővel romboló munkájukat; midőn már a katholikus alapok, alapítványok és püspöki javak eltulajdonítására is céloztak: akkor az isteni gondviselés a tizenkettedik órában a kath. ügyek megvédésére küldötte gróf Zichy Nándort, a dúsgazdag kath. magyar mágnást, aki 10 millió katholikus örömére kibontotta a keresztény Magyarország megvédése és fentartása végett az önvédelem zászlaját. Jól mondja működésének egyik jellemzője, hogy gróf Zichy Nándor élete a magyar nemzet politikai szabadságáért s a kath. vallás függetlenségéért vívott becsületes, elszánt küzdelmek folytonos sorozata volt. Nyilvános szereplésének első évei a szabadságharc gyászos vége után bekövetkező időszakra estek, amikor a jó magyar emberek, hacsak tehették, nem elegyedtek a politikába. Gazdag élettörténetét, mely mindnyájunk előtt ismeretes, nem részletezem, csupán ellenségeinek azon igaztalan állítását kívánom pár mondattal megcáfolni, hogy ő rossz hazafi lett volna. Hogy ez ellenségeinek kicsinyes ráfogása, azt azon történelmi tény bizonyítja a napnál fényesebben, mely szerint gróf Zichy Nándor elsők között volt akkor, midőn az önkényuralom zsarnoki hatalma ellen kellett jobbjainknak küzdeni. Ekkor a nemes gróf oly elszántan szállott szembe a nemzet elnyomóival, hogy ezért börtönbe vetették, grófi és kamarási címétől megfosztották. Íme, ez az igazság! Életének hosszú folyamán, melyet az Isten kiváló kegyelemből adott neki, mindenkor első és legszentebb volt előtte hite, egyháza és hazája. Ha egyháza, és hazája érdeke úgy vonta, akkor a szó és irás fegyvere, dött; ha pedig békére volt szükség tének, akkor a béke olajágával jött be apostol, hive volt Deák Ferenc lekedetének, midőn a nemzet észött létre hozta a kiegyezést. Mikor alkotmányunk sor, akkor ezért harcolt, mikor a nysági megerősödését kellett ele mindig ott volt jobbjaink között. Úgy a képviselőházban, midiházban tartott felszólalásait itt keresztény magyar nép boldogító hitünk szabadságáért, a kath. ra kesülő szellem lengette át. Legnagyobb, leghatalmasabb sebb mégis gróf Zichy Nándor harcban volt, melyet ő indított ír megvédje hazánkban a katholicszi várát, melynek pilléreit kezdettékségeink döngetni. Vallásos lánglelkével, törhetetlen és elszánt hatalmas agitációjával úgy felrázta a szunnyadó katholikus társadalmat, hogy ma már egy hatalmas tábor áll csatasorban, melynek minden katonája bátran küzd azokért a nagy eszmékért, azokért a nagy célokért, melyeket ő olyan meggyőző energiával fennen hirdetett. A küzdő táborba tartozunk mi is, kath. néptanítók, akik mindenütt ott kívánunk lenni, ahol a keresztény kultúrát hirdetni, ápolni és terjeszteni kell; ahol gróf Zichy Nándor elveit és szellemét kell követni, akinek célja volt a keresztény Magyarország fennőrrfáradását biztosítani.Azok, akik hallgatták, megérezték a szent tüzet, mely lelkét bevitette s melyből ők is lángot fogtak. Mikor gyertyával kezében kisérte az Oltári szentséget, akár a budapesti aszfalton, akár a falu poros utcáján, lelke világított; akik látták, úgy érezték, hogy ez ájtatos embernek Istene nem néma, hideg bálvány, hanem meleg, édes Felség, aki nemcsak parancsol, hanem boldogít is. Ez a hatalmas,, csodás lelkületű nagy férfiú nem él már közöttünk, elszólította őt a Teremtő a boldogabb, szebb hazába, akinek hosszú áldásos életén át mindig hivségesen, igazán szolgált. Meghalt a katholikusság vezére, s megsirattuk hulló könnyekkel, eltemettük igazi fájdalommal ősei mellé, a csendes adonyi sirkertben, ahol sirkantja fölött az örök élet olajfaága zöldet, ahol a katholikus Magyarország kegyelete virraszt. Tegyük le mi is a megemlékezés szárnyain sírjára fájdalmunk virágaiból font koszorúnkat és járjunk el gyakran sírjához megerősödni, hogy az ő szellemében haladhassunk diadalmasan előre azon az úton, mely Magyarország keresztény megújításához és megerősítéséhez vezet. Ezután Bodonyi Nándor szavalta el lapunk tárcarovatában közölt, magasan szárnyaló költeményét. A titkári jelentést Báter János egyesületi titkár olvasta fel, amelyben vázolta az egyesületnek öt esztendős működését, ennek kapcsán megemlékezett a beérkezett pályamunkákról és egyben a beérkezett indítványokról is. A himesházai esperesi kerület és a pécsi esp.kér egy célt szolgáló indítványát Frey János és Polácsi János indítványozók óhajára a közgyűlés felfüggesztette azon határozattal, hogy afölött más alkalommal fog érdem szerint dönteni. Ezután a szakosztályok üléséről számoltak be a szakosztályi vezetők. Majd a számvizsgálók tették meg jelentésüket, melyből kitűnik, hogy az egyesületnek van 1912 DUNÁNTÚL Július 2. Kedd.