Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-12 / 11. szám

1982. január 12., kedd Idén 30 millió forintot költenek Felújítások, kommunális szolgáltatás Tizenhat gazdája van a sásdi Költségvetési Üzemnek A hosszúhetényi tanács is be­lépett tegnap a sásdi költség­­vetési üzem gazdáinak sorába, így az üzem feladatait ma már a komlói járás tizenhat közsé­gi tanácsa határozza meg és kéri számon. A sásdi tanács nagytermé­ben tegnap délelőtt az új tag­gal bővült igazgatótanács dön­tött az üzem ez évi feladatai­ról, amelyek között első rangú a községek intézményhálózatá­nak felújítása, karbantartása, valamint a kommunális szolgál­tatások megszervezése, és má­sodlagos, de nem kevésbé fon­tos az új beruházások kivitele­zése. Harmincmillió forinttal gaz­dálkodik ez évben is a költség­­vetési üzem. A kivitelezések le­bonyolítása csak rendkívül jól szervezett, naprakész határidők­kel valósítható meg, mert az is­kolai szünetek ideje alatt, ame­lyek a legalkalmasabbak a munkák elvégzésére, lehetetlen tizenhat helyen dolgozni. Meg­könnyíti az üzem kétszázhatvan fős kollektívájának munkáját, hogy az igazgatótanács tegnap nyílt és megértő vitában meg­egyezett a határidőkben, s ez­zel folyamatos tevékenységet biztosít a kivitelezőknek. Az üzem viszont a több éves gya­korlat alapján a megrendelé­sekhez „igazíthatja" szakipari bázisát, a munkák határozzák meg szervezetének gerincét. A költségvetési üzem ez évi feladataiban szintén fontos a lakásépítkezés: szolgálati laká­sokat építenek Hosszúhetény­­ben, Vásárosdombón, Abalige­­ten, Mágocson és Sásdon, va­lamint egy egészségügyi komp­lexumot Mázaszászváron. Szép eredményeket értek el a községekben a szervezett sze­métszállítás terén: ma már mintegy négyezer helyről szál­lítják el a hulladékot, fele-fele arányban közületi és lakossági szolgáltatásként. A szemétszál­lítás továbbfejlesztése mellett jó ütemben haladnak a községi szeméttelepek kiépítésében, idén Gödrén, Bikaron és Ma­­gyarhertelenden építik meg a lerakókat és hozzájuk csatlako­zó utakat. Idén az ötödik éves fel­adattervet dolgozza ki a sásdi költségvetési üzem az igazgatósági tanács irányításá­val. Horváth László, az üzem igazgatója úgy értékelte ezt a közös munkát, mint az ered­ményes együttműködés éveit. A községek valóban gazdaszem­mel kísérik az üzem munkáját, közös érdekük a határidők be­tartásának ellenőrzése, amit csak pontos tervezéssel alapoz­hatnak meg. Ennek érdekében szeretnék a körzeti műszaki cso­portokat időben bevonni a ter­vezés előkészítésébe, s meg­könnyíti majd a tervező mun­kát, ha az iskolai-óvodai gond­nokságok közös nevezőt talál­nak a községi tanácsok mun­katársaival az igények és a le­hetőségek egyeztetésében. A költségvetési üzem tervja­vaslatát az igazgatótanács el­fogadta, felügyeleti hatósága, a sásdi Nagyközségi Közös Ta­nács Végrehajtó Bizottsága hagyja jóvá, valamint dönt az üzemnek, a tanácsi feladato­kon túl, szabad kapacitásának lekötésében. A végleges tervet megkapják a községi tanácsok, így egész évben figyelemmel kísérhetik a munkák menetét. S a jó együttműködés jegyében hagyomány már, hogy az üzem zárszámadó közgyűlésére meg­hívják az igazgatótanács tag­jait is, idén február 12-re. G. M. Hideg­rekord Kilenc esztendős hidegre­kord dőlt meg hétfőre virradóra Szabolcs-Szatmárban. Pátyodon ugyanis mínusz 22,6 fokot mér­tek a meteorológiai szolgálat szakemberei. Nyíregyházán haj­nali 4 órakor a műszerek mínusz 21,2 fokot regisztráltak. Ilyen hideget legutoljára 1973. de­cember 3-án mértek a szabolcsi megyeszékhelyen. Ismét befagyott a Balaton. Hétfő reggel már nem volt szá­mottevő nyílt víz a tó 600 négy­zetkilométeres területén. A partközeli sávban 15 centimé­terre vastagodott a jég. A Ba­laton jégmezőjét azonban vas­tag hótakaró fedi, így még nem mérhető fel, mennyire és me­lyik körzetekben alkalmas az sportolásra. A téli sportra a vízirendészet a kijelölt helyeken később ad engedélyt. i D Vincin­en napló Előtérben a politikai gazdaságtan és a vezetési tudnivalók Az első vizsganap az Oktatási Igazgatóságon Akik valamilyen felsőoktatási intézménybe járnak, azoknak a tél közepe egyenlő a vizsgaidő­­szakkal. Az egyetemeken, főis­kolákon már javában folynak a félévi vizsgák, beszámolók, szi­gorlatok: az MSZMP Baranya megyei Oktatási Igazgatóságán a tegnapi nappal kezdődtek a vizsgáztatások. Mindjárt az első nap több csoport adott számot tudásáról: a hároméves általános tagozat másodéves hallgatói, a magyar munkásmozgalom-történet sza­kosító és az etika speciális tan­folyam hallgatói voltak az el­sők, akik már maguk mögött tudhatják a félév első vizsgájá­nak izgalmait. Az első napon összesen kétszázan vizsgáztak. A társadalmi érdeklődés figye­­lemreméltóan tükröződik ab­ban is, hogy az idei tanévben melyek voltak a legnépszerűbb szakok. Korábban nagyobb volt az érdeklődés a filozófia sza­kosítón, míg idén a vezető he­lyet a politikai gazdaságtan vette át, a speciális tanfolya­mok közül pedig a vezetéssel foglalkozóra jelentkeztek a leg­többen: ötször annyian, mint ahány főt fel tudtak venni. Ve­zetésben két tanfolyamot is in­dítottak: az egyiket politikai, társadalmi vezetőknek, a mási­kat a termelésben dolgozók­nak. Egyébként ebben a tanév­ben 27 speciális tanfolyamot hallgató csoport indult, össze­sen pedig mintegy 80 csoport tanul most az Oktatási Igazga­tóságon. A folyosón az etika vizsgára várakozók csoportjához csatla­koztunk; mint mindenütt, itt is két fő „embertípust" lehet meg­különböztetni: aki már szeren­csésen túl van a vizsgán, s az izgulót, aki még csak most kö­vetkezik. Kárpáti Ferenc, a PMMF Matematikai és Számí­tástechnikai Intézet igazgató­­helyettese: ő azok közé tarto­zik, akik az elsők között tették le a vizsgát, így hát, hogy a többieket ne zavarjuk, vele be­szélgettünk. — Korábban elvégeztem a kétéves filozófiai kurzust, s utána jelentkeztem etikára. A csoport húsz tagjának többsége tanár és orvos, így azt hiszem, nem is kell külön mondani, miért éppen az etikát választot­tuk. Az én tételem az erkölcs folytonossága és megszakítása volt, egyébként összesen tizen­kilenc tételből kellett készülni. Legközelebb pedig majd csak év végén fogunk vizsgázni. Beszélgetés közben nyílik az ajtó, egymást váltják a vizsgá­zók. A folyosón mindenütt vá­rakozó, beszélgető csoportok, jellegzetes vizsgahangulat é­s ez így lesz február elejéig, míg az utolsó vizsgák is lezajlanak. D. Cs. Vizsgára várva a folyosón Változó valóság Pantha Rhei — minden mo­zog, változik — mondotta az ókori bölcs is, s a múlt héten végül e jelmondat szellemében találkoztak az üzemi művelő­dési bizottságok képviselői. A Doktor Sándor—Zsolnay Művelődési Központban a dol­gozók művelődését segítő új akció, a Változó valóság nevű szórakoztató, kulturális játék megindításáról tanácskoztak. Pécsett hat éven át Munka és művelődés címmel rendezték meg a város szocialista brigád­jainak kulturális mozgalmát. Ez az akció (bár elég sokan vettek részt benne) fokozatosan elszürkült. A sok adminisztrá­ció, a központilag kialakított feladatok nem mindig találkoz­tak a résztvevők tetszésével. Ezek az okok indították arra a szervezőket, elsősorban a Do- Zso munkatársait, hogy kötet­lenebb formában segítsék a „szocialista brigádok kulturális vállalásainak teljesítését". A Változó valóság című já­ték két fontos szervezeti újdon­sága, hogy nemcsak a pécsi, hanem a város környékén dol­gozó brigádok tagjai is bekap­csolódhatnak, méghozzá iskolai végzettségüktől függetlenül. A tartalmi újdonságok közül kiemelendő, hogy a brigádok tagjai egyénileg is részt vehet­nek a versenyben. A feladatok közé tartozik a pécsi kulturális élet eseményeinek figyelemmel kísérése, látogatása, egyénileg vagy csoportosan. Majd a lá­tott, hallott, olvasott esemé­nyekről, könyvekről, kiállítások­ról havonta beküldik vélemé­nyüket a Do-Zso-ba. A fentiekből is kiderül, hogy a játék programja nem túlsza­bályozott. A keretfeladatok le­hetőséget adnak arra, hogy a résztvevők maguk válasszák ki az őket legjobban érdeklő programokat, műveket, egyéni kezdeményezéseik is lehetnek. A játékra január 31-ig nevez­hetnek az ipari, mezőgazdasági valamint a szolgáltató vállala­tok termelésében résztvevő szo­cialista brigádok. Az év végi értékeléskor a va­lóban időszerű programok, könyvek kapcsán rendszeres, frappáns válaszokat beküldő brigádokat jelentős pénzjuta­lomban részesítik. (A győztes csapat vállalata például a ter­vek szerint 50 000 forintot kap.) Emellett a havi értékeléseken a szakemberekből és brigádta­gokból álló zsűri tárgyjutalma­kat is kiad. A Változó valóság játékról bővebben a Pécsi Mű­sorból értesülhetnek az érdek­lődők. Ez a folyóirat rendszere­sen közöl majd a legjobb véle­ményekből is. Véleményünk szerint a játék akkor lehet sikeres, ha a város közművelődési intézményeinek segítségét is felhasználva, a Pécsett és környékén működő mintegy négyszáz szocialista brigád közül majdan nevezők üzemi szinten is komolyan ve­szik. Megpróbálják minél több tagjukat bevonni (és nem be­erőszakolni) az őket érdeklő programokba. Hiszen ez a já­ték önmagában nem lehet cél , legfeljebb eszköz. Bozsik László Új kulturális játék Várják a szocialista brigádok jelentkezését Felnőttek iskolája Antal Tamás kiméri a porciót Új tantárgy a gasztronómia A konyhának is van művészete Az egészséges étkezési kultú­ra iránt megnövekedett érdek­lődés adta az ötletet Mohácson a népművelőknek, hogy a sok helyről verbuválódott Felszaba­dulási lakótelep közösségét, e mind több embert meghódító hobbyn — a sütés-főzésen, az ínyesmesterség elsajátításán­­ keresztül ismertessék össze. A tavaly, kísérletként indított tan­folyamra még alig két tucatra valóan jelentkeztek, ám a múlt pénteken indult öt foglalkozást meghirdetett sorozatra már jó­val többen jelentkeztek, mint azt az „előadásoknak" helyt adó Brodarics téri általános is­kola konyhája megengedi. — Harminc éve járom a tere­pet, így általában be kellett érnem szerényebb étkezéssel. Most lehetőségem van arra, hogy betekintést nyerhessek a mai konyha lehetőségeibe, és valóban végigkóstolhassam ter­mékeit — mondta Vikár Kálmán, a Geodéziai és Térképészeti Vállalat mohácsi irodájának dolgozója, aki lányával együtt ott lehet a szerencsés harminc jelentkezett között, s akik végül is a foglalkozásonként befize­tett ötven forintjukért azt ehe­­tik, amit a mesterszakácsok se­gítségével elkészítenek. — A konyhának is van mű­vészete. Jómagam azok közé tartozom, akik nemcsak az ízek­re kíváncsiak, de hajlandóak érte áldozatokat is hozni. Na­gyon hasznos tapasztalatokat nyújt ez a tanfolyam. Itt ismer­hetjük meg igazán, hogy mi­lyen alapanyagokból, milyen ételeket lehet „alkotni" — mondta Brandt Gizella, aki a járási-városi Földhivatal dolgo­zója és kolléganőjével érkezett a foglalkozásra. — Alapos fejmosást kaptam otthon az előző tanfolyam után. Feleségem és lányom ugyan­csak leszedték rólam a kereszt­vizet, hogy nem szóltam nekik, holott, éppen a mi iskolánk­ban indult ez a kezdeményezés. Most aztán beiratkozott az egész család — közli a Broda­rics téri általános iskola igaz­gatója. — A menü: orosz hússaláta, hortobágyi húsos palacsinta és bácskai rizseshús. Az ételek el­készítése és elfogyasztása után döntenek majd a résztvevők, hogy milyen ételek elkészítését asszisztálhatják és kóstolhatják majd végig az elkövetkező négy foglalkozáson. De szolgálunk mi még hasznos tanácsokkal, és otthon is felhasználható étel­receptekkel is — mondta Antal Tamás, a Szliven és Ebner Já­nos, a Kazinczy étterem fő­szakácsa, akik Pécsről járnak ki a foglalkozások megtartá­sára. K. L. Fotó: Laufer László Képernyő II k­ínü­ü­l 5 Nehéz emberek Vannak emberek, akik kép­telenek megalkudni. Él bennük egy ideál, amit megközelíteni igyekszenek, s amit — természe­tesen — sosem tudnak megvaló­sítani, mert az ideál túlságosan tökéletes. Ezek az emberek ezért újra és újra nekigyűrkőz­­nek, a vélt sikertelenség új meg új nekifutásra készteti őket, dühbe gurulnak, nekifeszülnek és szemüket folyvást a célra függesztve persze megsértenek másokat, ütközésbe kerülnek a körülményekkel, s az élet össze­vissza horzsolja, olykor jóváte­hetetlenül össze is töri őket. Nehéz emberek ők, sőt, nagyon nehéz emberek. De ha tehetsé­gesek, bármi játszódik is le köz­ben, az eredmény megszületik. Ilyenkor különösképp jó lenne, ha a nehéz ember megpihenne végre a babérjain, s nem törne még feljebb, még tovább. A környezet sokszor megütközik ezen: mit akar ez az ember? Hát semmi nem elég neki? A nehéz ember mindjobban ma­gára marad, ő nem érti a töb­bieket, a többiek nem értik őt. Szándékos emberölés nem tör­tént, mégis mintha ... A nehéz ember Don Quijote-ként támad a szélmalmokra, a környezet jobbérzésű egyedei irulnak­­pirulnak, de nem látnak meg­oldást a láthatáron. A Fiatal Művészek Stúdiójá­nak portréfilmje nagyszerűen be tudta mutatni ezt a modellt, amellett, hogy árnyalt, pontos képet adott egy konkrét ember­ről is: Fülöp Viktorról, az első Kossuth-díjasok egyikéről, a számos díjjal kitüntetett tánc­művészről. Anélkül, hogy a portréfilm alanya egyetlen szót is szólt volna a filmben. Csak táncolt, gyakorolt, izzadt, s né­ha megállt és nézett. Belenézett a kamerába, merően, kicsit csodálkozva, szemrehányóan és egyben közömbösen. Ez a do­log nem rá tartozik. Ami rá tar­tozik, azt megtette, megteszi ezután is. A történet, ami egyébként hibátlanul „megírt" dráma volt, katarzissal ért vé­get. Akadt ugyanis egy másik megszállott ember, aki megér­tette az idősebbet, s a maga eszközeit, lehetőségeit fölhasz­nálva megteremtette amannak az újabb önmegvalósítás alkal­mát. Nem happy end, csak a feszültségek átmeneti feloldása. A nézőnek pedig lehetőség, hogy ne egyszerű „ügyként", hanem mély emberi drámaként élje át ezt a történetet. Nehéz embert többet is lát­tunk mostanában a tévében, csak a múlt héten is még egyet: Darvas Ivánt, ezt a mesz­­sziről jött, sokat megélt, s per­sze igen népszerű művészt. Két részben sugárzott élettörténete sajátos keresztmetszetet adott az elmúlt félszázad magyar vi­szonyairól. S arról, hogyan ala­kul, formálódik az ember a csapások alatt, a tévedések bumerángjainak ütésétől is, ha tehetséges, ha gondolkodó, ha valamit tenni akaró ember. Egy érett, majdnem azt mondhat­nánk: bölcs ember foglalta ösz­­sze a tanulságokat a néző szá­mára. Hogy az embert végül is az tartja életben és az teszi emberré, ha a munkáját szere­lemmel, a tökéletesség ostrom­lásának elviselhetetlen és bol­dogító rögeszméjével, szakmai szigorúsággal és pontossággal végzi. H. E.

Next