Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1973 (15. évfolyam, 1-19. szám)
1973-02-05 / 2. szám
Tudományos ülésszak Az Egyetemi Tanács és nyár 27. és 28-án a BTK az MSZMP ELTE pártbi- tanácstermében, zottsága közös rendezése A tudományos ülésszakben A szocialista demok referátumai és korreferáturácia elmélete és gyakor mai, rövidített változatlana címmel tudományosban, lapunk hasábjain is ülésszakot tart 1973. fele- megjelennek. A REKTORI TANÁCS TÁRGYALTA Február 2-án a Rektori Tanács megtárgyalta az ELTE 1972. évi nemzetközi kapcsolatairól szóló jelentést, melynek előadója Nagy Károly rektorhelyettes volt. Második napirendi pontként Benkő Loránd rektorhelyettes adott tájékoztatót az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanári továbbképzéséről. A két napirendi pont után került sor az egyetem életét érintő bejelentésekre. KISZ-titkárok pécsi tanácskozása Az egyetemi és főiskolai KISZ-szervezetek titkárai január utolsó napjaiban Pécsett találkoztak, hogy megvitassák a KISZ-munkában szerzett tapasztalatokat, megbeszéljék a jövő feladatait, és hogy egyes kérdésekben egységes értelmezést alakítsanak ki. Egyetemünkről dr. Kiss György, az egyetemi KISZ- bizottság titkára, és a kari titkárok vettek részt a tanácskozáson, amelynek első napján Aczél György elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartott konzultációt időszerű oktatási, művelődési és belpolitikai kérdésekről. Előadást tartott Barabás János, a KISZ KB egyetemi és főiskolai osztályának vezetője is, előadásában értékelte a közelmúltban végzett munkánkat, és néhány fontos soron következő teendőre hívta fel figyelmünket. A tanácskozás második és harmadik napján különböző szekciókban folyt a munka, ahol többek között a KISZ-szervezetek kollégiumi nevelő munkájának helyzetéről, a hallgatók politikai aktivitásáról, a vezetőképzésről, és a szakmai-tanulmányi munkáról zajlott a vita. A tanácskozás utolsó estjén dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára, válaszolt a feltett kérdésekre, melyek részben a KISZ egészét, részben pedig a felsőoktatási intézmények KISZ-szervezeteinek általános problémáit érintették. A tanácskozás résztvevői a zsúfolt program mellett megismerkedtek Pécs nevezetességeivel, és csoportonként ellátogattak a Tanárképző Főiskolára, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolára és a Pécsi Orvostudományi Egyetem klubjába is, ahol kötetlen formában folyt tovább az eszmecsere. — szigeti — EGYETEMI LAPOK ,XV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM, 973. FEBRUÁR 5. ARA 60 FILLÉR AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJA Az érettségi- és a felvételi rendszerről DR. POLINSZKY KÁROLY MINISZTERHELYETTES SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Mint már korábban informáltuk olvasóinkat, dr. Polinszky Károly, művelődésügyi miniszterhelyettes az oktatásügy kérdéskörében sajtótájékoztatót tartott. Elsőként az egyetemi felvételi rendszerről szólt s hangsúlyozta, hogy a továbbfejlesztés szükségessége mellett a júniusi határozat alapelvei helyesnek bizonyultak. A beiskolázásoknál a továbbiakban is a tehetséget, a rátermettséget kell vizsgálni a tárgyi tudás, a felkészültség mellett. A módosított egyetemi felvételi rendszer lényege, hogy a középiskolából vitt pontszámokat most kétféleképpen lehet kiszámítani. Az eddigi gyakorlat szerint a hozott pontszám a felvételi tárgyak II.—III.—IV. osztályban elért tanév végi osztályzataiból és az érettségi átlagából alakult. Az új szisztéma a felvételi tárgy utolsó két évének eredményét számítja csupán be, s az érettségit is figyelmen kívül hagyja. Mindkét elbírálási mód érvényben lesz, s a bizottság azt veszi figyelembe, amelyik kedvezőbb a diák számára. — Ez a látszólag formai intézkedés tartalmi vonatkozású lesz — mondta a miniszterhelyettes. Sokat várunk az új módszertől kétféle vonatkozásban is. A hátrányos helyzetben lévő gyerekeknek ugyanis időre van szükségük, míg felzárkóznak a többiek mellé. Ezért nem vesszük számításba például azt az első évben kapott érdemjegyet, amit csak az első három évben tanul. A fizikánál, amit másodikban kezd el, csak a III— IV. osztály eredménye a mérvadó. Másik szempontunk, hogy a szakmailag jók egyenlő lehetőséget kapjanak: ne kelljen a gyereknek például erején felül vers-memoriterekkel gyötrődnie, ha a matematikához van tehetsége, és fordítva, ne legyen kénytelen napi 2—3 órát fizikával foglalkoznia, ha humán beállítottságú. Természetesen nem arról van szó, hogy az alapvető tudnivalókat ne sajátítsa el, hanem arról, hogy későbbi pályaválasztásában ne legyen döntő szerepe annak, ha egy más területen „analfabéta”. Az érettségi és a felvételi vizsga közelítését, a kettős „stress” csökkentését célozza egy kísérleti jelleggel bevezetésre kerülő módszer, amely egyelőre csupán a matematika felvételit érinti. A diáknak lehetősége nyílik arra, hogy az érettségi és a felvételi írásbelit egyszerre tegye le, ugyanis az írásbeli érettségi dolgozat egyúttal megfelel a főiskolai, egyetemi felvételi vizsga írásbeli részének is. Ha tehát a diáknak három évig ötöse volt matematikából, két változat közül választhat: ha nem ír írásbelit, akkor a szokott módon felvételizik (természetesen az érettségi nem számít be), vagy május 12-én leteszi az összevont érettségi és felvételi írásbeli részét. Ez egységes feladatlap alapján történik, a dolgozatok javítását pedig egy — a középiskolák tanáraiból és a fogadó intézet oktatóiból álló — közös bizottság végzi. Dr. Polinszky Károly a következőkben néhány számadatot ismertetett, amely a végzős tanárok elhelyezkedési lehetőségeit is érintheti. Ebben a tanévben 137 ezer diák végez az általános iskolákban, 8 ezerrel kevesebb, mint tavaly. Ebből 55 ezren tanulnak tovább: 26 ezren gimnáziumban, 29 ezren szakközépiskolában. 65 ezer szakmunkástanuló lesz, de ebben a számban a gimnáziumi érettségizettek is benne vannak. Az 54 ezer érettségizőből 15 ezer lesz a felsőoktatásba kerülők száma. A pedagógusok pályázati rendszerének módosításával kapcsolatban a miniszterhelyettes megjegyezte, hogy az ebben az évben megjelent utasítás pontosan megjelöli, mikor kell pályázatot hirdetni és szétválasztja a gyakorló pedagógusokét és a végzősökét. A végzős hallgatók érdekeit védi az a rendelet, hogy két alkalommal, áprilisban és júniusban is pályázhatnak. De "akinek pályázatát az első szakaszban elfogadták, a másodikban már nem léphet fel állási igénnyel. A pályázat elutasítását az intézménynek minden esetben indokolnia kell. A jövőben várhatóan — az intézkedéseknek köszönhetően — nagy mértékben csökenni fognak a fiktív meghirdetések. Ebben az évben is lesz elég pedagógus-állás, igaz, középiskolai kevesebb: a hatezer helyből kétharmad a községekben, egyharmad rész pedig a városokban lesz. Ma még 3500 képesítés nélküli pedagógus működik az általános iskolákban, ami az összesnek 5,6 százaléka. Közülük 80 százaléknál többen most szerzik meg oklevelüket. Számítanunk kell azonban mindig valamennyi képesítés nélküli pedagógusra, érthető például, hogy a szülési szabadságon levőket csak helyettesíteni lehet. A középiskolák közül a tanárhiány leginkább a szakközépiskolákban érezhető, különösen a szakmai gyakorlatvezetőknél. A miniszterhelyettes beszámolójában kitért a túlképzés kérdésére is és elmondta, hogy a felvettek létszámát az ELTE bölcsészettudományi karán is emelték a megfeleltek nagy száma miatt, az angol szakon például a duplájára. A BTK-ról nem csupán tanárok kerülnek ki, nem is ez a kar egyedüli célja, hiszen népgazdaságunk számos területén helyezkedhetnek el bölcsészek, s vannak szakmák, amelyekre kizárólag ezeken a szakokon készítenek fel. Végezetül diákszociális intézkedésekről, az ösztöndíj -rendszer módosításáról, az élelmezési normarendszer új formájának kedvező képéről beszélt a miniszterhelyettes. —gutai— ,""""""'"""""‘S'SSSSSSS/S'SSSSSSS/'//ySSSSS/SSSSSSSS/SSSSS///JSSSS///SSSSSSSSSSSS/S/S,SSSSS/SSSSS//SSSSSSSí' SS'rSS'SSSS/SS/SSSSSSS///SSSSS//S/SSSSSSS/S//S//;SSSSSSSSSfSSSSSySSSSS//SSSSSSSSSSSSSSSSSSsSS//S,/SSSSSSSSSSSSSSSSSSS/S/,SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSi Ahogy már lapunkban hírül adtuk, 1973. január 19-én délután két órakor az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanácsa és a Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága megkötötte és mindkét részről aláírta az együttműködési szerződést. Egyetemünk részéről dr. Ádám György rektor és dr. Kiss György, a KISZ-vb titkára, a megye részéről Lombos Ferenc, a tanács vb-elnöke és Szakács Ferenc, a KISZ-vb elsőtitkára látta el kézjegyével efontos és jelentőségteljes szerződést. Egyetemünk rektora mondotta a szerződéskötésnél: „Egyetemünk történetében első ízben kerül sor arra, hogy közös feladatok vállalása és megoldása céljából egy egész megyével kötünk szocialista együttműködési szerződést. A most aláírt szerződés az oktatás, a tudományos és kulturális tevékenység területén, a kapcsolatoknak a kereteit szabja meg. Egybefoglalja, más szavakkal, törvényesíti, egyrészt az eddigiek során már kialakult munkakapcsolatokat, másrészt lehetőséget biztosít további közös vállalkozásokra. A szerződés jelentőségét röviden úgy foglalhatnám össze, hogy az lépést jelent a párt oktatáspolitikai irányelveiben megszabott fő feladatunk végrehajtásában, nevezetesen a szak mai ALÁÍRTAK A SZOCIALISTA SZERZŐDÉST emberek korszerű képzésének megvalósításában, lehetőséget adva arra is, hogy munkánk eredményét, a megye területén elhelyezkedett volt hallgatóink szakmai, politikai helytállását állandóan figyelemmel kísérhessük és számukra szervezett keretek között szakmai segítséget nyújthassunk; hogy a megye üzemeinek kutatómunkájába való bekapcsolódásunkkal a termelés sikeret közvetlenül is elősegíthessük, hogy rendszeres közös rendezvényeinken, kulturális programjainkon eszmecserét folytathassunk. A szerződés azonban annyit ér, amennyit az abban foglalt célkitűzésekből oktatóink — és gondolom — a megye üzemeinek, intézményeinek dolgozói, tehát a konkrét feladatok vállalói azokból megvalósítanak. Mindnyájunkon múlik tehát, hogy egy vagy két év múlva eredményes együttműködésről számolhatunk-e majd be vagy sem. Bízom abban, hogy a szerződés előkészítésében közreműködők — akiknek ezúttal mondok köszönetet — nem fáradtak hiába, és a megyei tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg az egyetem tanácsa olyan szerződés aláírásához adta hozzájárulását, amely a szó nemes értelmében szocialista módon alapozza meg egyetemünk és az ország egyik, minden szempontból igen jelentős megyéje között a kapcsolatokat.” Lombos Ferenc elvtárs, a vb elnöke mondotta el ezután hogy a megye milyen terveket dolgozott ki az együttműködésre. Ezekről következő lapszámunkban közlünk tudósítást valamint a megkötött és aláírt szerződést is február 19-i lapszámunkban ismertetjük. LOMBOS FERENC ÉS ÁDÁM GYÖRGY KICSERÉLIK AZ ALÁÍRT OKMÁNYOKAT. (BAL OLDALI KÉP) LOMBOS FERENC, A GYŐR-SOPRON MEGYEI TANÁCS VB-ELNÖKE MÉLTATJA A SZERZŐDÉS JELENTŐSÉGÉT. MELLETTE JOBBRÓL: SZAKÁCS FERENC, A MEGYEI KISZ-VB ELSŐ TITKÁRA, BALRÓL: ÁDÁM GYÖRGY REKTOR ÉS KISS GYÖRGY, AZ ELTE KISZ-VB TITKÁRA (JOBB OLDALI KÉP)