Földmívelő - A MEDOSZ Lapja, 1969 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1969-08-16 / 16. szám
KÖRKÉP, 1969. A Körkép 69 már ez ötödik kötet abban a sorozatban, mely megalapozott szerkesztési elvek szerint készül, változatlanul nagy páldányszámban. A széles körű érdeklődésnek voltaképp egyszerű a magyarázata. A keresletben kifejeződő igény az élő magyar irodalom egészének szól, mely az utóbbi években jónéhány emlékezetes élményben részeltette az olvasót. A Magvető Kiadó évente megismétlődő kiadványa elismerésre méltó. Nemcsak a már kivívott sikerek nyomában jár, de elébük is megy: vállalja a mai vitákhoz, kezdeményezésekhez ülő tájékoztatást Más szóval: vállalja a felfedezés kockázatát is. A feladat izgalmas, ám korántsem könnyű és magától értetődő: az érdeklődés homlokterébe került alkotók művei mellett számbavenni egy-egy év kiemelkedő és valamiképp reprezentatív elbeszéléseit Kicsit a hajdani Mikszáth-almanachok mintájára —, hogy az olvasó átfogó képet alkothasson magának a műfaj mindenkori állapotáról és jellemző törekvéseiről. Így kerülnek hát együvé mindazok, akiknek munkássága vagy akárcsak egyetlen novellája — ízlésükre és korukra való tekintet nélkül —, a szerkesztők ítélete szerint, megérdemli a nagyobb közfigyelmet. Tudjuk: a bőség nemegyszer zavarba ejtő: az irodalmi folyóiratok, napilapok, valamint önálló kötetek több száz írásából kell kiválogatni a jövő emlékezetére is érdemes 20—25 elbeszélést. A válogatás legfőbb — és eddig jól bevált — elve a művek társadalmi érdekeltségének és magas színvonalának összhangja. . A kötet szerzői szinte mind a távlataiban megmutatkozó embertípusra koncentrálnak. Kutatják életünk szociális, erkölcsi, etikai, lélektani viszonylatainak félig ismert vagy feltáratlan vonásait. Csoóri Sándor és Kása Ferenc közös filmnovellája — az ítélet —, a végletes szenvedély tüzében és a huszadik századi ember érzékenységével idézi Dózsa György alakját, és minden közhelyszerű felfogástól mentesen érzékelteti a parasztforradalom szélsőségekben játszó, tragikus pillanatait Illés Endre kitűnő írása egy véletlen erkölcsi felismerés drámai tükörképe: a fiatal férjet maga a szokatlan helyzet döbbenti rá ostoba és gyáva életének tarthatatlanságára, amikor bedől a divatos hóbortot űző társaságnak. Ellesett párbeszédében Gáli István a sokszor határozódott, de elveihez ragaszkodó pártmunkás apa és az „előre kész” válaszokat sorra megkérdőjelező értelmiségi fiú óhatatlan összeütközését ábrázolja. Karinthy Ferenc a személyi kultusz légkörében szerzett emlékeit mondja el. Kertész Ákos Üvegkalitka című elbeszélésének cselekménye egy benzinkútnál bonyolódik; két válságba jutott házasság hátterét és kölcsönhatását fedi fel, váratlan fordulataival együtt. Ez a mű egyébként a Rádió irodalmi pályázatán is nagy sikert aratott Baráth Lajos munkája — ha úgy tetszik — meggyőző érv lehet abban a vitában, mely nemrég a Népszava hasábjain indult s az úgynevezett munkásirodalom helyzeti előnytelenségéről folyt. Kamenidy László két kocsmabarát nagyzolásaira és kölcsönös ugratásaira építette történetét. Csurka István pedig sok leleményességgel vizsgálja disszidens hősének reflexeit s hasonlóképp világítja meg választásának félig tudatos, félig véletlenszerű mozzanatát Felejthetetlen nap Martonvásáron A MEDOSZ nyugdíjas csoportja a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári Mezőgazdasági és Kutató Intézetének szíves meghívására az előzékenyen értük küldött autóbusszal kirándult Martonvásárra. Végtelenül jólesett nekünk, akik nyugdíjazásunk óta elszakadtunk a termelőmunkától, hogy megismerkedhetünk az azóta elért eredményekkel. Dr. Horváth János üzemvezető agrármérnök mutatta be az igen nagy számú kísérleti parcellát valamint a már európai hírű martonvásári hibridkukoricákat. Az állattenyésztési osztály részéről Kemény Mátyás h. telepvezető, agrármérnök bemutatta a mai idők legkorszerűbb tehenészetét. Maradandó emlékké vált a Brunswick kastély és park, valamint a Beethoven-múzeum megtekintése is. Ehrlich Béla gyémántdiplomás agrármérnök A mindenes kinn is meleg van: fülledt, augusztusi. Itt az üvegházban a trópus mesterségesen teremtett, tüdőre, kedélyre nehezedő légkörében háromméteres pálmafák, füge, a mediterrán és trópusi tájak ezer és ezer fája, füve és virága. Az üvegfalakon túl a parkban is különlegesen ritka fák. Egyikmásiknak törzse több méter átmérőjű. Még a fák alján a gyomnövények sem olyanok mint más erdőkben. A Botanikai Kutatóintézet vácrátóti arborétumában vagyunk. Az intézet tudós vezetői (Dr. Zólyomi Bálint és Újvárosi Miklós) nincsenek itthon. Tóth Imre kertmérnök is távol van. — Rögtön szólok Karcsinak — mondta az irodán a telep gazdasági osztályának vezetője, egy kedves vékony aszszonyka. El is tűnt s jött hamarosan a jól megtermett, kerek arcú, szénáén mosolygós, közlékeny technikussal, Horváth Károllyal. — Mekkora az Arborétum? — Negyvenkét hold és az üvegházak. A park közepén tágas, földszintes formáiban barokkos, tée modernizált épület. — Ez volt a kastély, de az intézetnek a régi formájában már nem felelt meg. Pár évvel ezelőtt felújították. — Kié volt ez az egész mindenség? — A velünk levő fotós szétmutatott a fák között. — Vigyázó Ferencé. — S mikor kezdték telepíteni az arborétumot? — Két, akkor európai hírű kertmérnök Jámbor Vilmos és Bracen Henrik 1872-ben tervezte meg, ők ültették az első fákat, bokrokat. Attól kezdve állandóan gyarapodott a fa- és növényállomány. Hatalmas méteres törzsű fában számjegyek: 1945. — Mikor a tulajdonos meghalt, egész vagyonát, ezt a parkot is az Akadémiára hagyta. Attól kezdve a közé lett. Negyvennégy-negyvenötben a front alatt egy értő, fát szerető szovjet tiszt került a faluba. Rögtön látta milyen kincseket rejt a kert, s őrséget rendelt a védelmére. Az ő emlékét hirdetik a számjegyek. Az intézet tudósainak a munkájáról beszélgetünk, és a fizikai dolgozók keresetéről. (Több mint százan keresik itt meg a kenyerüket.) A szakszervezeti munkáról, segélyezésről, üdültetésről... Mindenről tudott s helytálló véleményt mondott a technikus. Fiatal ember Horváth Károly, s azok közé tartozik, akik minden szellemi megerőltetés nélkül magukba tudnak szívni minden ismeretet, amire hivatásukhoz szükség van. N. P. Százhúsz évvel ezelőtt, 1819. július 31-én halt meg Petőfi Sándor, a magyar lírának világviszonylatban is jelentős képviselője, az 1810-es évek forradalmi értelmiségének vezére ... Halálának körülményeit már tisztázta a történettudomány és az irodalomtörténet. Július derekán a hadihelyzet következtében már távozni készül Mezőberényből amikor Bem küldöttei elérik és átadják neki Bem hívő üzenetét. Az ő seregéhez csatlakozva fegyvertelenül, polgári ruhában, szemlélő gyanánt részt vesz július 31-én a Segesvár melletti fehéregyházi csatában és délután 5—6 óra között a menekülés során eltűnik. A legvalószínűbb föltevés szerint az üldöző ulánusok szúrták le, Fehéregyháza és Héjjasfalva között... Halálába a közvélemény nehezen nyugodott bele. Sokáig visszavárták, mendemondák keletkeztek állítólagos bujdosásáról, hadifogságba kerüléséről. De nemcsak személyét burkolta legendákba az emlékezés, költészetét is élő hagyományként őrzi a nép. Neve, politikai szerepe és költészete nemcsak az ún. irodalmi ellenzék mozgalmainak harci zászlaja, hanem századunk elején az új forradalmat előkészítő magyar radikalizmusnak és a munkásmozgalomnak is... „Mini'’aratás Bizonyos, hogy a minidivat sem, keltett akkora érdeklődést annak idején, mint az idén Putnokon, érdekes aratás kezdődött el és folyik jelenleg az Északkelet-Magyarországi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet putnoki kutatócsoportjának 70 holdas kísérleti telepén. Néhány éve még sok gondot okozott a több száz kisméretű kísérleti parcella learatása. Nagyon fontos ugyanis, hogy minden parcella termését elkülönítsék, külön-külön mérjék a terméshozamot, mert csak így lesznek reálisak a különböző kísérletek. Kézi aratással lehetetlen volt elérni, hogy az egyes apró parcellák termései — melyeket aztán külön vizsgálat alá vetettek — ne keveredjenek öszsze. Az idén már egy úgynevezett Mini parcellakombájn arat. Az ASZK-ból vásárolták. Volkswagen-motorral meghajtott szerkezete könnyűszerrel aratja le az 1672 darabban levő apró, alig 20—80 négyszögöles parcellákról a kalászosokat. A minikombájn majdnem úgy fest, mint a parkok fűkaszáló gépei: törpe masinák az ember magasságához mérten. De bugásuk, amint a levágott kalászokat kicsépeli a dob, végigsuhan a hegyvidék lankáik. Az emberek ilyenkor már tudják: a szakemberek most állapítják majd meg, melyik fajta kalászos kerüljön a megye különböző gazdaságaiba vetőmagnak. „Szent küszöb, melyen beléptem én. Oh, szent a szalmakunyhók küszöbe, Mert itt születnek a nagyok, az ég A megváltókat ide küldi be.’ Százhúsz évvel ezelőtti nyári napon, július 31-én teljesedett be a nagy költő álma, vágya. Ott essem el én a harc mezején... Százhúsz évvel ezelőtt, július utolsó napján kiömlő piros vére szentelte meg azt a földet, melyet Petőfi Sándor eszmélése első pillanatától olyan rajongással szeretett és amelyért tollal, karddal harcolt. Dicső, hősi halálának 120. évfordulóján a szomorú végű csata színhelyén Segesvár közelében ünnepséget tartottak. A szabadság hőseinek közös sírja felett a megemlékezés lángját gyújtották meg. Az annyit vitatott születési helyén Kiskőrösön is százak és százak zarándokoltak a szalmafedeles kis házhoz, melynek falán egyszerű vörös márványtábla hirdeti. Itt született Petőfi, 1822. december 31. Az évfordulóra készült el a Petőfi emlékkiállítás. A volt óvoda épületét alakították át és a lelkes Petőfi rajongók Istenes József múzeumvezető, iskolaigazgató vezetésével a budapesti Petőfi múzeum anyagából és helyi gyűjtésből állandó kiállítást rendeztek a korszerű épületben. Nem lehet meghatódottság nélkül végigmenni a termeken. A költő kiskőrösi keresztlevelének, az öreg Petrovics Sándor hivatalos okmányainak fotókópiája mellett ott látjuk a Petőfi által készített rajzot fiáról, Zoltánról. A világ csaknem minden nyelvére lefordított verseskötetek, Petőfi magyarországi vándorlásait feltüntető térképek, egykorú rajzok, metszetek, a róla készített portrék hozzák közelünkbe a költőt, aki a nagyok között is a legnagyobb volt. Augusztus 3-án nyitották meg a múzeumot, de a vaskos emlékkönyv sok-sok oldala máris bizonyítja: Petőfi ma is — és mindig — élő nagyságként marad emlékezetünkben. Kunfehértótól Hajdúszoboszlóig, Belgrádtól Lipcséig mindenünnen jártak itt. Tollhoz nem szokott kezek írása mellett finom vonalú betűk bizonyítják, Petőfi él — halála után 120 évvel is. „Az álmok nem hazudnak...” — írja Berki Istvánná az emlékkönyvbe, közvetlen alatta pedig Adolf Letty Lipcséből írja: „Megismertem és sokat tanultam Magyarország nagy fiától.” A kis nádfedeles házban, ahol Petőfi azon a zimankói szilveszteri éjszakán világrajött, eredeti bútorok, ágy, asztal, almárium fejmeghajtásra készteti a látogatót. Az „öreg korcsmáros" tekintélyes nagyságú tajtékpipája üveg alatt látható. Petőfi kézírásával a falon idézet a „szent küszöbről és szalmakunyhó”-ról és a kéziratok alatt a fal mellett festett láda, amelyen a „tyúkanyó” ült valaha, szemben Hrúz Máriával. Képzeletünkben ott látjuk settenkedni a Morzsa kutyát is, amint bölcs tekintettel hallgatja Petőfi intelmeit. Az Alföld szerelmese, az egyszerű nép — melyből ő is származott — fia örök álmát alussza. Ha ma felébredne és látná a felszabadult, ország törekvő, alkotó és gyarapodó népét, a kietlen, zord pusztát termővé varázsoló munkát, minden bizonnyal így kiáltana fel: — Ezért a népért élni és elégni érdemes! R. &4 Céh A „szocialista vállalat" cím elnyerése A Közép Tisza vidéki VÍZIG szakszervezeti munkája, tervei öt megyére terjed működési területe, 2909 a dolgozók látszama (ebből 2100 fizikai), négy főépítésvezetősége, négy szakaszmérnöksége, négy gérpészeti üzemegysége és egy 100-as létszámú tervezési osztálya van. A Közép-Tisza vidék Vízügyi Igazgatóság szolnoki székházában Vincze Vendel vizb titkár nem titkolt megelégedéssel közölte, hogy az igazgatóságon 102 brigád — közülük 70 ez évben alakult — küzd a szocialista cím elnyeréséért — 1840 taggal. Öt s:ocialista iiienisjyseg — komoly célunk van. — mondotta — megpályáztuk a „szocialista vállalat” címet. Eddig öt üzemegységünk, a jászkiséri és karcagi főépítésvezetőség és szakaszmérnökség és a javító műhely birtokosa a szocialista üzemegység címnek. Bízunk abban, hogy 1970-re az igazgatóság munkájával, eredményével kiérdemli a kitüntető címet. Múlt évben termelési értékük 165 632 000 forint volt, a tervezettnél 1,5 százalékkal több. Az idei terv 186 757 000 forint. Az első félévben ennek 35,2 százalékát teljesítették, de a munkák zöme a második félévben kerül sorra. Néhány kiemelkedő munka: A kiskörei vízlépcsővel kapcsolatos döge és tároló építése (26,6 millió forint), a Zagyva torok gátrendszerének bekapcsolása a Tisza gátrendszerébe (13 millió forint), a kisújszállási és kerekdombi öntözőfürt építése (12 millió forint). Ezenkívül természetesen az öt megye határában még sok munkahelyen dolgoznak. A vszb-nek és a 10 üzemi szb-nek bizony nagy feladatot jelent, hogy a dolgozók szociális, kulturális és egészségvédelmi igényeit kielégítse. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy szociális célokra 40 összerakható fadarabot vásároltak öltöző, rossz idő esetén pihenő, elsősegélynyújtó és étkezés céljára. Abádszalókon, ahol poros munkát végeznek, zuhanyozó fürdőkocsit állítottak be. 89 teljesen korszerű lakókocsijukban 602 férőhely van. Bérelt lakások és munkásszállások mellett a dolgozóik egy harmadát gépkocsin szállítják lakóhelyükről a munkahelyre. A hideg étkeztetési rendszer bevált, a dolgozók egy hétre előre megvásárolják a hideg ételt — saját ízlésük szerint és a vállalati hozzájárulást készpénzben kapják meg. Szociális juttatások, kedvezmények A munkaidő-csökkentés itt is bevált. A vszb-titkár szerint már korábban be kellett volna vezetni. A termelés emelkedett, a bérek is nőttek. A termelési eredmény emelkedését elsősorban a munkák pontos előkészítésével, szervezéssel, ésszerűbb munkabeosztással, új gépek beállításával (gépesítés aránya 70%) és a munka intenzitásának növelésével érték el. Megszilárdult a munkafegyelem, a hangulatot csak fokozta, hogy éppen az elmúlt időben 2 071 000 forintos (éves szinten) béremelés volt A tűzifa árát majdnem felére csökkentették( ez közel 100 000 forint megtakarítást jelent a dolgozóknak), a gázkaszálók kiosztásánál előnyben részesítik (kedvezményes áron) az igazgatóság dolgozóit. Most tárgyalnak arról, hogy a nyári időszakban a dolgozók gumicsizma mellett bakancsot is kapjanak. Munkanadrágot pedig, változatlan kihordási idő mellett, kettőt is kapnak. A munkaidő csökkentésével nőtt a szabad idő is. Az igazgatóság fizikai dolgozói is igénylik a hétvégi üdülést. Szolnokon, a folyamtelepen, a Tiszaligetben, korszerű sporttelepet, munkásszállást, ebédlőt, öltözőket építettek. A sportkombinátot esti világításra is berendezték. Ezt a telepet az idén bővítik, többek között evezősök részére tanmedencét építenek. Tiszaörs gyógyfürdőn, és Berekfürdőn üdülési, nyaralási lehetőség van saját üdülőben. Siófokon 20 személyes, családos üdülőt tartanak fenn, a szentendrei Papp-szigeten a Gyulai Vízügyi Igazgatósággal közösen 5 millió forintért üdülőtelepet létesítsenek. A dolgozók gyerekei közül ötven üdült, illetve üdül az idén. Az igazgatóságtól ez évben 460—480 dolgozó ment és megy üdülésre. Rendszeresítették a kirándulásokat is. Legutóbb Lillafüreden 300-an, Pécsett 3 napos úton három szocialista brigád, Szegeden 72 ember járt az igazgatóság és a szakszervezet anyagi hozzájárulásával. Nem feledkeznek meg az oktatásról sem. Az októberben kezdődő politikai oktatásra 621-en jelentkeztek, a szellemi vetélkedőre idáig 6 brigád nevezett. Ez a szám azonban lényegesen emelkedni fog. Vízügyi sportnapok Augusztus 29—30-án megrendezik a vízügyi sportnapokat Szolnokon. Ezen a szegedi „vizesett” is részt vesznek és különböző egyéni és csapat sportokban versenyeznek az értékes ezüst kupáért. 300 sportoló részvételére számítanak. A sportnak itt ugyanis jó talaja van. A MEDOSZ VÍZIG Sportkör kajak-kenu szakosztálya országos hírű, asztalitenisz, sakk és természetjáró szakosztálya pedig minőségi sportolók versenyeiben vesz részt. 160 aktív versenyzőjük és 480 pártoló tagjuk van. Tervük, hogy 1970- ben a 12 vízügyi igazgatóság részére országos sportversenyt rendeznek kultúrműsorral egybekötve. Ezek után nem is csodál,ható, hogy a munkások létszámának 70—75 százaléka a törzsgárdához tartozik, a vándorlás igen csekély. A munkafegyelem jó, ezt azonban, nem lehet mondani a balesetekkel kapcsolatban. A balesetek száma a múlt évhez viszonyítva 25%-kal csökkent ugyan, de a kiesett munkanapok száma ennek ellenére 12 százalékkal emelkedett. Szeptember 26-án a szocialista brigádok vezetői részére egész napos értekezletet tartanak, s ennek éppen ez lesz az egyik témája. Hegedűs Lajos igazgató, Karczagi Gábor főmérnök és Vincze Vendel vszb-titkár tartanak majd előadásokat és megbeszélik a brigádvezetőkkel, mi mindent kell még tenniök, miben kell előre haladniok, hogy az év elején kitűzött célokat elérjék. Eddig 68 brigád jelentkezett a vetélkedőre Szolnok megyében Szolnok megyében sok éves hagyománya van a szellemi vetélkedőknek. A MEDOSZ elnökségének felhívását így érthető örömmel vették tudomásul, és már javában folyik a szervezés. Kátai Mária, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára elmondotta, hogy a megyében 301 brigád 3200 taggal vesz részt a szocialista munkaversenyben. Közülük idáig 68 brigád nevezett a vetélkedőre és még további 25—30 nevezést várnak. A megyebizottság a központi felhívást írásban és értekezleteken ismertette a szakszervezeti bizottságok titkáraival. Az érdeklődés igen nagy, nemcsak a vetőlkedden indulók, hanem a gazdasági vezetők és a dolgozók között is.