Gazdasági Mérnök, 1889. január-december (13. évfolyam, 1-52. szám)
1889-11-17 / 46. szám
XII. évfolyam. Hirdetési dij: Egy 6-szor hasábozott petitsor egyszeri beigtatásra 40 krajczár. MEGJELENIK MINDEN VAS. Szerkeszti és kiadja GONDA BÉLA műszaki tanácsos Budapest, 1889. november 17 Előfizetési dij : Egész évre 12 írt, félévre 6 frt, negyedévre 3 forint. EGYSZERSMIND A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE, SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL , V. ker. Árpád-utcza 12. szám 1. em. TARTALOM. Az új czukorgyárak. — A városi ürülékek eltávolításának kérdése. — A vizek hasznosítása. — A közlekedési miniszter jelentés 1888. évi működéséről. Kísérleti állomások az Egyesült Államokban. — Gyümölcsház építése. — Ludgen világító kocsi. (Egy ábrával.) Találmányok : Újítások petroleummotorokon. - Gőzzel fűtő kályha. - Pléh, kéregpapír, karton-metsző szerszám. Vízi ügyek : A dr. Gerson-féle mesterséges szűrőtelep. — Egy katonai lap a duna-tiszai csatornáról. — Védművek szemléje. — A vágbalparti ármentesítő és belvízszabályozó társulat. — Az Olt szabályozása. Vasúti ügyek . Előmunkálati engedélyek vasutakra. — a körvasút budai folytatása. — Morvavölgyi vasút. — A körvasút kiterjesztése. — A osztr.-magyar államvasut. — A helyi érdekű vasutaknak. — A morva völgyi vasút. — A magyar államvasutak. — A bácskai helyiérdekű vasút. Szab. osztrák-magyar államvasut-társaság. Különfélék: Telephon-összeköttetés Páris és London közt. — Kitüntetés. — József főherczeg jószágigazgatója. — Az egysínű vasutak. — Kaszárnya-felavatás. — Aszfaltmakallam. Az új czukorgyárak. Az újabb időben felállított czukorgyárak megkezdték hazánkban az üzemet. Bámulatos, hogy máris milyen feltűnő módon megláthatja mindenki az új gyárak közgazdasági hatását. A gyárak környékén az országutakon a szekereknek végtelen sora szállítja a czukorrépát a gyárakba s külön tehervonatok a kocsik hosszú sorával szállítják be közel s távolból a gyár záraiba a feldolgozandó nyersanyagot. Némelyik e gyárak közül, mint például a szerencsi igazán nagyszerű a maga nemében. Mondják, hogy alig is van párja a kontinensen, úgy az üzem kiterjedését, mint a legújabb és legtökéletesebb technikai berendezéseket tekintve. A hegyalja tövében fekvő jelentéktelen kis városka a gyár felállítása folytán egyszerre nevezetes ipari centrális helylyé vált, hol az üzleti és az életviszonyok, mondhatnék, amerikai arányokban rohamos fejlődésnek indultak. A mezőgazdasági termények számára Szerencs előbb nem is képezett piacot. Nem volt ott ára jóformán semminek. És hogy állunk ma? A lakásviszonyok olyanok, hogy egy kis házikóért évi bér fejében csaknem annyit fizetnek, amennyibe egy ily házikónak előállítása kerül. Az élelmiszerek ára is rohamosan felszökkent, egy kis darabka van 20 kr., akár csak a pesti piaczon; a tojás még drágább, darabja 3 kr. és így van ez a gyümölcscser s más élelmiszerekkel. A következés tehát az, hogy az egész környék roppant nagy hasznot húz a gyár felállításából, mert lehetségessé vált egy egész csoport gazdasági iparágat, melyek előbb nem fizették ki magukat, meghonosítani. Ilyen például a baromfitartás, a tejtermények előállítása, a zöldség- és gyümölcstermesztés, melyek mindenikét nagyban és sikeresen lehet most űzni, holott előbb ezek tekintetében úgy állottak a viszonyok, hogy a gazdák csakis annyit termeltek, amennyit maguk elfogyaszthattak, mert hiszen mezőgazdasági városban, ha nincs vállalkozó szellem, mely távol exportra is gondol, mindenkinek terem annyira, a mennyi neki szükséges s az áramnak helyben nincs ára. Az előnyösen megváltozott piaczi conjuncturák egyszerre hatalmas lendületet adnak a környék gazdasági viszonyainak. S ezt nem annyira az a néhány száz szál teszi, mely a fogyasztó közönség számát növeli, hanem teszi főképen az, hogy az emberek, kik a czukorgyártásban akár mint egyszerű munkások, akár mint felügyelők, akár mint magasabb hivatalnokok, gépészek, mérnökök, építészek elfoglalva vannak, napról-napra jelentékeny készpénzt vesznek be és adnak ki. Magyarországon az a fő baj most, hogy az embereknek, még ha nagy vagyon tulajdonosai is, nincs készpénzük, mert hát az idei aratás igen rosz volt, amit a nép abból bevehetett az elismert adóba és adóssági kamatfizetésbe. Hogyan vehessenek hát készpénzért egy-egy pénztelen faluban árukat az emberek egymástól? Elakad minden üzlet és forgalom, az emberek Tannerféle gazdasági politikát követnek: ételben, ruházatban még fűtőanyagokban is. Nincsenek és nem lehetnek pénzfogó helyek, stagnál és pusztul minden, mert az embereknek még arra sem telik pénzük, hogy megreparálják a csörgő háztetőt, mely alatt elkorhadnak a szaru fák, keresztgerendák, padló deszkák, s beáznak a vályog falak, hogy aztán magukra rántsák az egész tetőzetet. Milyen áldás hát ilyen viszonyok között, ha van a szomszédban egy nagy gyár, mely a munkás kezek ezreinek képes állandó munkát és keresetet adni, hova elmehetnek a szegényebb családok tagjai megkeresni az egész család számára szükségest, melylyel nemcsak a meglevőt a romlástól megóvhatják, hanem újat, szebbet, jobbat is teremthetnek és vehetnek. A czukorgyárak fő előnyös hatása azonban abban nyilvánul, hogy a répatermesztésnek a vetésforgásba bevétele által az egész gazdaság intenzívebbé válik és a föld sokkal nagyobb jövedelmet ad. A gyakorlatban úgy áll a dolog, hogy ha répa nélkül a földjáradék holdankint 5—10 fitot is alig tett, a répatermesztésnek okszerű módon űzésénél a földjáradék megtöbbszörösödik. Kathasztrális holdankint nem nehéz jó műveléssel 150—200 mmázsa czukorrépát kihozni, s ezenkivül megmaradnak a répafejek, melyeknek takarmány értékét legalább 15—20 írtra lehet tenni. A répa métermázsáját a gyár átveszi 80 kron, azonkívül, ha a répának a megszabott minimális czukortartalommal nagyobb foka van, minden egyes fok után is néhány krt kap a termesztő s kap azonkívül kisajtolt répaszeleteket és 6 százalék répaiszapot, mely foszforsavban és káliban igen gazdag, tehát nagyon értékes trágya, úgy hogy 1 mmázsa czukorrépáért 113 brt vehet számításba a gazda, a mi a fentebbi termés után 169—236 forintot tesz holdankint. — Minthogy pedig e termelési költséget 50 forinttal elég magasan vettük fel, fenmaradhát, holdankint 119—176 frt tiszta jövedelem. És ez még nem minden, mert számításba kell venni azt is, hogy ha répa alá jó mélyen meglett szántva a föld és erősen meg lett trágyázva s aztán többször megkapálva s a répakiszedésnél újra megforgatva, akkor répa után kitűnő sörárpa terem, minő máskülönben nem termett volna. Az árpát rendszerint lóherével vetik. A lóhere tudvalevőleg jelentékenyen növeli a feltalaj nitrogén tartalmát s utána felséges lesz a búzavetés. Az tehát majd csaknem kétszer oly nagy termést fog adni, így hát a czukorgyárakkal együtt jár az okszerű mívelés, a nagyobb jövedelem s a föld értékének nagymérvű emelkedése.+5+— A városi ürülékek eltávolításának kérdése. A városok növekedésével egyre nagyobb fontosságúvá lesz az a kérdés, hogy mi történjék az csatornák ürülékével. Az angol egészségügyi mérnökök tán a legtöbb kísérletet tették ezen a téren , mert hisz Anglia roppant népes s ott is vannak a legnagyobb városok s azok közt a világ legnépesebb városa. — Vegyi vizsgálódások és kísérletek úgyszólván végnélküli sorozatban létettek. Most leginkább a chemiai sók vannak alkalmazásban. A leverődése a szilárd anyagoknak nagy mértékben elősegíttetik azáltal, hogy ha ezen sókból csak aránylag csekély mennyiség vétetik is alkalmazásba. Leginkább aluminium, vas és mész összetételek kedveltetnek. Némely helyen vas chlorid, timsó és mésztej vétetik alkalmazásba. Ezen vegyszerek az ürülékhez kevertetnek s aztán azt állni hagyják, hogy leülepedjenek a szilárd részek Arra törekesznek, hogy az igy leverődő iszap a lehető.