Hadtörténelmi Közlemények 1935. évfolyam (36. kötet. Budapest, 1935)
Dr. Rédvay István: Az 1736 és 1739 közötti törökországi háborúk 258. p.
mert ezzel szentpétervári bizalmas embereit szolgáltatta volna ki. Tovább bonyolódtak a szálak azzal, hogy az ügyes és merész Ostermann gróf ellentámadásba kezdett. A bécsi udvar gyanúsítását a cárnő személye és uralkodói tekintélye ellen irányult sértésnek igyekezett feltüntetni. 111. Károly természetesen hevesen tiltakozott tettének ilyen célzatos és ferde beállítása ellen. Ostein gróf, a szentpétervári császári követ szigorú utasításokat kapott, hogy Ostermann intrikáit minden eszközzel igyekezzék ellensúlyozni. A bécsi udvar a cárnő ünnepélyes hűségigéretére megnyugodva, különösen fontosnak látta, hogy a szövetségesével való jó viszonyt semmi meg ne bontsa. Szentpétervári katonai megbízottját, Bärenklau ezredest, akinek az orosz hadseregről írt nem éppen hízelgő jelentése véletlenül az egyik cári tábornok kezébe jutott, az orosz hadvezetőség közbelépésére teendőitől tüstént felmentette. Igaz, hogy minden oka megvolt arra, hogy szövetségeséhez különösen ragaszkodjék. Erre figyelmeztették őt elsősorban azok a török földről érkező bizalmas jelentések, melyek területét komolyan fenyegető, nagyobb szabású politikai és katonai készülődésekről számoltak be. II. Rákóczi Ferenc 1735 tavaszán bekövetkezett halála után, idősebb fia, József már 1736 decemberében váratlanul megjelent Törökország földjén. Gallipoliban történt partraszállása után Rodostóba, majd Konstantinápolyiba látogatott el, azzal a céllal, hogy a közelgő háború esetére szolgálatát a portának felajánlja. A török fővárosban Bonnevalnál szállt meg. Vendéglátójáról tudnunk kell azt, hogy ez a török tábornok előzőleg a császári hadsereg altábornagya s az Udvari Haditanács tagja volt, akit többek között Spanyol- és Franciaország javára elkövetett állítólagos kémkedése miatt, az Osztrák haditörvényszék halálra ítélt, s csak legfelsőbb kegyelemmel hagyhatta el Ausztria földjét. Kiutasítása után s „Absonderlich da Wir mit gröfienster Verwunderung und nicht minderem leyd wahrnehmen müssen, daß Graff Ostermann der Czaarin Liebden fälschliches beigebracht habe, als ob Wir in dero treue standhaftigkeit ein misstrauen gesezet, solches vor der Welt zuerkennen gegeben und so gar die aufmerksamkeit ausser acht gelassen hätten, welche ihr als einer Souverainin gebührete ..." (III. Károly levele Ostein grófhoz. Bécsi Staatsarchiv: Turcica 1738; F. 104.) 4 Ocsakov körülzárásánál jelenvolt Bärenklau az ostrom lefolyásáról, illetve a cári hadsereg magatartásáról többek között ezeket jelentette Bécsbe: „ja wie wir angerückt seyn, flogen zwey Canon Schüsse über das Zarische Regiment, welches sämmtlich auf die Erde fälle, wie wir den 5-ten July anrückheten, und die Amanten gegen uns avancirten, solte das susdalische Regiment die Picquen fällen, und hielten sie es alle hoch, und wußte keiner wie Er es halten solte..." (Bécsi Kriegsarchio: Feldakten Ungarn. 1737. 592: 1734—4—29.)