Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-01 / 27. szám
süáG PROLETÁRIÁI. EGYESÜLJETEK AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 27. szám ARA: 80 FILLÉR 1975. február 1., szombat Ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága Napirenden: Jelentés a megye gazdaságának 1974. évi fejődéséről — Intézkedési terv az 1975. évi gazdaságpolitikai feladatokra — Javaslat a kongresszusi dokumentumokkal kapcsolatos állásfoglalásra A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága Vaskó Mihálynak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével tegnap Egerben ülést tartott Az ülésen részt vett és felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A megyei pártbizottság Barta Alajosnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében megvitatta és jóváhagyta a végrehajtó bizottság jelentését a megye gazdaságának 1974. évi fejlődéséről és intézkedési tervjavaslatát az 1975. évi gazdaságpolitikai feladatokra. A napirend tárgyalásában — amelyről az alábbiakban beszámolunk — részt vettek a járási, a városi és az üzemi pártbizottságok titkárai és a szakszervezetek megyei bizottságának titkárai is. Második napirendként Virág Károlynak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztése alapján a megyei pártbizottság megvitatta és állást foglalt a kongresszus dokumentumaival kapcsolatban. A vitában felszólalt Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, Szűcs László, az egri tanárképző főiskola főigazgatója, Adamkó József, az erdőgazdaság igazgatója, Vadkerti Miklósné tszpárttitkár, országgyűlési képviselő, Jenei Arturné, általános iskolai igazgató és Hatvani Ferenc, gépüzemi lakatos-csoportvezető. A pártbizottsági ülés állásfoglalásában egyhangúlag kimondta: egyetért a párt kongresszusi irányelveivel, a benne megfogalmazott célokkal és feladatokkal. A Heves megyei kommunisták észrevételeit, javaslatait a n 'pi pártértekezlet elé terjesztik, illetve eljuttatják az MSZMP Központi Bizottságához. A megyei pártbizottság ülése Vaskó Mihály zárszavával ért véget. A megyei végrehajtó bizottság jelentése az 1974. évi gazdálkodásról, az 1975. évi feladatokról ipar. A megye gazdaságának ma éves fejlődését, eredményeit és hiányosságait elemezve az előterjesztés többek között megállapította: Heves megye gazdasága 1974-ben is az országos és a helyi gazdaságpolitikai célkitűzések alapján fejlődött. A negyedik ötéves terv időarányos teljesítése során tovább nőtt az ipar és a mezőgazdaság termelése. Bővült a zöldségtermő terület, emelkedett a kalászosak termésátlaga. A kedvező irányú fejlődés meggyorsításához, a gazdasági, a politikai célkitűzések teljesítéséhez igen nagy mértékben járult hozzá a párt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny-mozgalom. Megyénk ipara az elmúlt évben 6,7 százalékkal növelte termelését. Az 1973. évihez viszonyítva nem nőtt de nem is csökkent a bányászat, az építőanyagipar és az élelmiszeripar termelése, a könnyűipar ugyanakkor több mint 20, a gépipar pedig 10—12 százalékkal termelt többet mint 1973-ban. Az országos és a megyei célkitűzésektől elsősorban a villamos energiából és lignitből termeltek kevesebbet. A termelékenység 4 százalékos növekedése is alacsony, a bérszínvonal 6—8 százalékos emelkedése mellett. Az elmúlt évihez viszonyítva 1974-ben tovább romlott a munkaidő kihasználása, nőtt a kiesett munkanapok, valamint a túlórák száma is. A munka- és üzemszervezés korszerűsítése néhány üzemben jól haladt ugyan, a többségnél — főleg a kisebb telepeken, gyáregységekben — szerényebbek eredményeink. Ennek is köszönhető többek között, hogy változatlanul alacsony a gépiparban működtetett szerszámgépek kihasználása, néhány gazdálkodó szervnél — különösen a szövetkezeti szektorban =* a k üzletek a leemelésnél is nagyobb méretekben emelkedtek, összességében a megyei székhelyű szövetkezetek és vállalatok értékesítése 1974-ben megközelítette a 12 milliárd forintot, amely 10 százalékkal több mint 1973-ban volt. Az önálló vállalatok és ipari szövetkezetek 1974-ben 10—15 százalékkal értek el nagyobb nyereséget. Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy a költségek növekedése általában meghaladta a nyereség emelkedésének ütemét. Néhány vállalatnál az év első kilenc hónapja alatt — Qualitál, Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság — emelkedtek az általános és a nem tervezhető költségek is. Mezőgazdaság: A mezőgazdaság termelése 3—4 százalékkal nőtt. A gabonafélék terméseredményei lényegesen meghaladják az előző évekét. A kormányintézkedések és a zárt rendszerű termelésre való áttérés eredményeként a mezőgazdasági üzemek tovább növelték a zöldségféléket, a kukorica, a szálas és a zöldtakarmányok vetésterületét. A cukorrépa és a burgonya termőterülete ugyanakkor tovább stagnált, s ez gondot okozott a lakosság áruellátásában is. Ráadásul a répa cukortartalma is kisebb volt a szokásosnál, szőlőben pedig a szürkepenész okozott súlyos minőségi károkat. Az őszi csapadékos időjárás a betakarításon túl hátráltatta a talajelőkészítést, az őszi szántást és vetést is. Az állattenyésztésben a sertéstenyésztési kedv tavaly is élénk volt, nem fejlődött kellően viszont a szarvasmarha-tenyésztési ágazat. Jellemző volt továbbá a mezőgazdasági üzemek munkájára az is, hogy gyorsabb ütemben nőtt az ipari, építőipari tevékenység mint az élelmiszer-feldolgozás s a különböző szolgáltató tevékenység. 3200 lakás ÓDÜlt A megye lakásellátottsága tovább fri ** álluiitéanben. 1974-ben mintegy 3200 lakás épült a megyében. Az állami lakások 56 négyzetméter, az egyéb szervezésben épült lakások 74 négyzetméter alapterületűek. A lakásépítés gyors növekedésének eredményeként mérséklődött a lakáshiány, s enyhült a zsúfoltság. Gondot okoz ugyanakkor, hogy a tervezettnél kevesebb tanácsi célcsoportos lakás épült, és ez elsősorban a nagycsaládosok lakásigényeinek kielégítését hátráltatja. Megyénk szocialista szektorában a beruházások értéke az elmúlt évben megközelítette a hárommilliárd forintot, a tanácsi beruházások értéke pedig 650 millió forint volt, amely 20 százalékkal magasabb az előző évinél. 1974-ben több fontos beruházás — Finomszerelvénygyár hevesi gyára, egri kenyérgyár, egri cipőipari szövetkezet tiszanánai telepe, AFIT hatvani üzeme, egri Centrum Áruház, ÁFÉSZ- áruházak, káli borsóhántoló üzem — fejeződött be, s eredményként javult az ipar területi elhelyezkedése, s a lakosság kereskedelmi, szolgáltatási ellátásának színvonala. Eredményesen gazdálkodtak az elmúlt évben — az ÉVIÉP kivételével — építőipari vállalataink, szövetkezeteink is. Az építőipar mintegy 9—10 százalékkal növelte termelését. Jelentős felfutást elsősorban a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, s az Egri Közúti Építőipari Vállalat ért el. A korábbi években is tapasztalt beruházási feszültségeket, szervezetlenségeket 1974-ben sem sikerült azonban megszüntetni. Gyakran születtek megalapozatlan döntések, magas a befejezetlen beruházások állománya, gyakran kihasználatlan kapacitások létrehozására költötték a pénzt. Laza a beruházási fegyelem, az építtetők, a tervezők, a beruházók, a kivitelezők eltérő érdekeltségi rendszerben dolgoznak, nem fordítanak kellő figyelmet a takarékosságra, a gazdaságosságra, a költségek tartására, csökkentésére, a határidőkre, a minőségre. A petőfibányai vertikális gyáregység üzembe helyezésének tervezett határideje 1971. december 31-e volt. Még ma sincs üzembe helyezve. 1970- ben kezdődtek el Egerben az Arany János utcában építendő lakások előkészítési munkálatai. A közművesítésre eddig már hatmillió forintot fordítottak, a kivitelezési munkálatok viszont még a mai napig sem kezdődtek el. Fejlődött a megye közúti és vasúti szállítása, bár a fuvarozásban változatlanul gondot jelent a késedelmes árukirakodás. Nem valósult meg Egerben a lépcsőzetes munkakezdés, s így igen gyakran okoz gondot — különösen csúcsidőkben — a túlzsúfoltság. Szebben, jobban élünk Munkánk eredményeként 1974-ben tovább növekedett a megye lakosságának életszínvonala. A foglalkoztatottak egy főre jutó reálbére a tervezettel azonos mértékben 3,4 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál is nagyobb a bérnövekedés az iparban és a szolgáltató ágazatban. A központi intézkedések eredményeiként mintegy négyezer közalkalmazott részesült a múlt évben 8—20 százalékos béremelésben. A lakosság készpénzbevétele 9 százalékkal volt több, 1973-hoz viszonyítva a tavalyi betétállomány 17 százalékkal lett magasabb. Elsősorban alapvető cikkekből — hús, húskészítmények, zöldség-gyümölcs — javult a lakosság ellátása. Kedvezően hatott az árukínálatra továbbá az is, hogy több új áruház, üzlet épült a megyében. Változatlanul nem tart lépést az igényekkel a lakáskarbantartó, a textiltisztító lakossági szolgáltatás, a helyi és a növekvő idegenforgalmi igényektől is elmarad a megye vendéglátó és szállodai hálózata. Hatékonyabb pártellenőrzés Megyénk gazdasága alapvetően — állapította meg a jelentés — a megyei pártbizottság 1973. december 20-i határozatainak megfelelően fejlődött. Az 1974. évi gazdasági feladatok megvalósításához igen szervezett és hatékony segítséget adtak a kommunisták, a pártszervek és a pártszervezetek. Konkrétabbá vált a termelés pártellenőrzése, szorgalmazták a pártszervezetek a technikai eszközök kihasználásának fokozását, a termelékenység növelését, szervezték, irányítatták a párt XI. kongresszusának tiszteletére és hazánk felszabadulásának évfordulójára kibontakozott munkaverseny-mozgalmat. Döntően helyesen alkalmazták a párt káderpolitikai (Solytatik, « L «Makm) * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Az Elnöki Tanács megvitatta az állampolgársági, valamint az egyéni kegyelmi ügyekkel kapcsolatos 1971. évi tevékenységét. Megállapította, hogy az ügyeket előkészítő szervek az Elnöki Tanács iránymutatásait figyelembe véve végezték munkájukat. A hozott döntések hozzájárultak a szocialista törvényesség további erősítéséhez.* Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és választott meg, végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Átadta megbízólevelét a Lengyel Népköztársaság új magyarországi nagykövete Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke január 31-én, pénteken fogadta Stefan Jedrychowski rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Lengyel Népköztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Roska István külügyminiszter-helyettes. (MTI) Gazdasági bírság: egymillió forint Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén három vizsgálat programját tárgyalta meg az első félévi munkatervében előirányzott feladatok közül. A népesedéspolitikai feladatokról 1973-ban hozott minisztertanácsi határozat végrehajtását a tanácsoknál és a gyermekellátási cikkeket gyártó iparban, s a nagy- és kiskereskedelemben vizsgálják a népi ellenőrök. Választ keresnek arra is, hogy a munkáltató szervek milyen segítséget nyújtanak a gyermekek nevelését vállaló családok anyagi terheinek könnyítéséhez, élet- és munkakörülményeik javításához. Ugyancsak most készítik elő a felsőoktatási intézmények szerződéses tevékenységének és a kivitelezési munkák hasznosításának vizsgálatát, továbbá a vetőmagtermelés, -forgalmazás és -ellátás helyzetének ellenőrzését. A bizottság mindhárom vizsgálat programját jóváhagyta. Tudomásul vette, hogy a fővárosi és a megyei népi ellenőrzési bizottságok megkezdik az állampolgárok telek-, lakás és üdülőtulajdonát szabályozó, valamint a luxusjellegű üdülő- és lakásépítkezés korlátozására hozott rendelkezések végrehajtásának vizsgálatát. A KNEB elfogadta a lakosságot érintő ipari szolgáltatások és javítások áralkalmazásáról és számlázási rendjéről készült jelentést. Végül a KNEB elnöke tájékoztatta a bizottságot a kakadi Lenin Mg. Tsz és a Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat ellen indítványozott gazdasági bírságügy befejezéséről. A Legfelsőbb Bíróság másodfokon jogerősen ítéletet hozott: fuvareszközök tiltott berbállása miatt a termelőszövetkezetet 947 261 forint, a Hajdú-Bihar megyei AGROKER Vállalatot 100 000 forint gazdasági bírság megfizetésére kötelezte. Az etilén útban a Szovjetunióba Új szakaszhoz érkezett pénteken a IV. ötéves terv egyik nagy vegyipari beruházásának kivitelezése: a magyar—szovjet petrolkémiai egyezmény keretében épülő leninvárosi olefingyárban megkezdték annak a vezetéknek a feltöltését, amely a Szovjetunióba szállítja majd a Leninvárosban előállított etilén körülbelül 50 százalékát. A 330 kilométeres csővezetékben mínusz 63 fokos hőmérsékleten, 40 atmoszféra nyomáson óránként 5 kilométeres sebességgel haladó etilén pénteken átlépte a határt, s már a szovjet területen áramlik célja, a kallusi fémkohászati kombinát felé. A Szovjetunióba szállított etilénért olyan műanyagokat kapunk cserébe, amilyenek hazánkban nem készülnek. T A portugál békeharcosok programja A portugál békemozgalom hazánkban tartózkodó küldöttségét csütörtökön fogadta Péter János, a Béke Világtanács elnökségének tagja, az országgyűlés alelnöke, Kiss Károly, a SZOT és Moharos József, a TOT alelnöke. Portugál vendégeink tájékoztatást kaptak állami életünk kérdéseiről, a munkásosztály, a szakszervezetek, a parasztság, a termelőszövetkezetek helyzetéről. Pénteken a küldöttség az Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának munkájával ismerkedett. Az Országos Béketanács katolikus bizottságánál tett látogatás során dr. Weisz Ferenc római katolikus c. prépost adott tájékoztatást az állam és az egyház viszonyáról, a katolikus papi békemozgalomról. Fiatalok a fiatalokról Négynapos tanácskozás Budaesten Pénteken befejeződött az a négynapos országos tanácskozás, amelyet az Állami Ifjúsági Bizottság rendezett a megyei tanácsok ifjúsági titkárai, valamint a minisztériumok ifjúsági felelősei részére. Nándor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titlkár* iáik** jártaindító előadást ifjúsági parlamentek tap Tatairól, s az ifjúságpolti munka idei teendőiről. tanácskozáson részt vett és felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztert*páes dbMltticipetáeac üfc