Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
5. szám - Vitális György: A régi térképek vízföldtani tanulságai a XIX. sz. második felében kiadott térképek tanulmányozása alapján
HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1988). 69. ÉVF., 6. SZÁM Weiss István a Tisza völgyét bemutató térképlapjai közül a Szolnok térségét (3. kép) ábrázoló, már a Tisza szabályozását követő 1861. évi állapotot rögzíti. A 3. képen jól látható, hogy az átvágott kanyarulatokban is élő vízfolyás van, míg az egykori óholocén meanderek csak időszakosan vízzel borítottak. Az élő vízfolyás és kanyarulatai, valamint az egykori folyókanyarulatok és a mocsaras területek a holocén öntésföldeket jelzik, míg a világos és a szürkés árnyalatú (az eredeti térképen világossárga és világoszöld színnel jelölt magasabb fekvésű területeken lesz vagy réti agyag lehetséges (vö.: Sümeghy, 1944; Rónai et al., 1969). Wallandt Henrik 1862. évi tanulmánya (Wallandt, 1862) térképmellékleteként megjelent, 1863-as keltezésű „Magyarország színmérési térképe az adriai tenger víztükrére alkalmazva" feliratú térképről a Fertő és a Balaton térségét a 4. kép szemlélteti. ,,E térkép a magasságmérések hálózatának előmozdítása érdekében készült, adatainak beszerzése és rendszeres összeállítása 28 évi időszakot vett igénybe. A folyók mentében előforduló nagyobb, s egyszersmind aláhúzott számok az illető folyóknál tapasztalt legállandóbb vízállás magasságát, a többi számok a folyók ártereiben lejtméretezett, vagy a vasutak vonalán nyert pontok magasságát jelentik az adriai tenger vízszíne fölött" (Wallandt, 1862). „Miként a térképről is leolvasható, pl. a Fertő vízszíne — a felmérés időszakában — 367, a Balatoné 333 bécsi láb magasságú volt az adriai tenger fölött." A térképet vízföldtani szempontból értékelve kitűnik, hogy a felmérés időszakában mind a Fertő és a Hanság területe, mind a Balaton és a Kis-Balaton, valamint a tapolcai és a somogyi öblözetek összefüggő vízfelületet alkottak. A térkép a Sárrét helyét mint mélyedést, de vízfelület nélkül ábrázolja. A mai helyzettel összehasonlítva megállapítható, hogy a lecsapolások következtében ma már eltűnt vízfelületek helyén tőzeg- és lápföld területeket találhatunk. Az ,,Administrativ- und General-Karte des Königreiches Ungarn" című térkép 1869. évi változatlan utánnyomása XIV. lapjáról ,,Szegzárd" környékét az 5. kép szemlélteti. A térkép alapján egyértelműen elhatárolható a „Szegzárd" térségi 3. kép. A Tisza völgy Szolnok térségi szakasza Weiss István 1861-ben kiadott térképén W»^ v ... , '.»• ÖMK J&T f '* J 4. kép. A Fertő és a Balaton környéke Wallandt Henrik 1863-as keltezésű színmérési térképén 5. kép. ,,Szegzárd" térsége az 1869-ben kiadott Administrativ- und General-Karte des Königreiches Ungarn c. térképen