Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
6. szám - Vágás István: Gondolatok Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási tervéből
.336 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVI. C.. SZÁM A vizekkel foglalkozó mérnök minden időben az emberi életek és javak megóvására, a közjólét feltételeinek megteremtésére törekedett, nem pedig - ahogy egyesek hangoztatták - saját alkotásai "dicsőségének" szolgálatára, vagy a Tisza völgy "elrontására". Ha az árvízmentesítés nem hódítja meg második honfoglalásunkkal a mezőgazdaság és ipar, a biztonságos letelepedés számára a mai országterületnek itt kb. a negyedét, lehet, hogy a lakosság kényszerű kivándorlása miatt ma keleti határainkat valóban a Tisza jelölné. Vannak, akik még ma is kétségbe vonják Vásárhelyi Pál előzőkben közreadott általános szabályozási tervének még a létezését is. Mi sem bizonyítja jobban, hogy van, mint magának a vitatott szövegnek a bemutatása, amelynek hitelességét azonnal beláthatja, aki a következő, soha nem tagadott "Előleges javaslat" szövegét az általános terv szövegével összehasonlítja. E sorok írója személyesen végezte az itt megjelenő szöveg nyomdai szövegszerkesztését, s maga is észrevehette, hogy egyes részleteket le sem kellett ismét írnia, mert azokat számítógépi úton szinte bekezdésenként másolhatta át az "általános" tervből az "előleges"-let. Sok téves hiedelem terjedt el a Vásárhelyi Pál által tervezett átvágások számáról, holott az ő számozása még ma is élő, és ma is a 90. a legalsó, amely jelenleg Magyarországban van, és ma is a 101. a legutolsó köztük. 101 volt tehát mégis belőlük? Igen is, és nem is. Ha ugyanis az előző oldali táblázatra nézünk, találunk egy 32/a számozású sort is, ami azt mutatja, hogy eredetileg 102-nek kellett volna lennie a befejező sorszámnak. Elemezzük azonban tovább a táblázat sorait! A 2., 6., 7., 14., 18., 24., 29., 30., 31., 35., 56., 64., 80., 81., 91., 92., 95. számozású átvágások után, vagyis 17 további helyen külön sorban külön számadatok szerepelnek. Ezek a kettős átvágások. Voltak, akik később - hivatalosan is - külön számot adtak ezeknek, s így hozták ki a 119. sőt a 120 átvágás számot. A Hidrológiai Közlöny 1995. évi 2. számának 68. és 69. oldalán Dékány Mihály 1878-ban készített táblázatát közöltük, ahol ő a Vásárhelyi-féle 2., 6., 7., 14., 18., 24., 31., 35., 39., 49., 72., 77., 80., 85. sz. átvágásoknál, összesen 14 helyen végzett a számozást illetően kettébontást, és megállapította, hogy a tervezett 12., 34., 38., 56., 57., 58., 79., 81., 82., 91. sz. átvágás, összesen 10 nem készült el, viszont a 21. és 22. közt két, Vásárhelyi által nem tervezett átmetszés létesült, így ez a sorszámozás 108-nál ér véget. Valamilyen indokkal elterjedt még a 112-es átvágásszám is. Mindezek csak irodai, és nem a tényleges kivitelezési adatok. Vásárhelyi Pál számozása gondolatmenetében az általa tervezett 102 átvágásból 92 épült meg változtatás nélkül, 2 más helyen, így összesen 94 valósult meg. Legfeljebb még annyit kérdezhetnénk, jogosult-e emiatt azt állítani, hogy az utódok (ilyen vagy olyan káros indokból) tényleg eltértek volna Vásárhelyi Pál terveitől? Idézzünk a továbbiakban az általános szabályozási tervből néhány jellegzetes megállapítást: "...A vízözönt oly számos ereken és lapályokon elárasztó Tiszánál részletes (értsd ma: részleges) szabályozásnak helye nem lehet, a czél csak nagyobb szakaszokban eszközlendő általános szabályozás által egyelőre kiszabott terv szerint sikerülhet. A rendszeres szabályozás menete és sora az volna, hogy annak legelébb is minél egyenesebb és rövidebb útja, görbületeinek átvágása által eszközöltessék, s miután az átvágások jófoganatja sikerült, a nagyobb vizek áradása ellen a partok feltöltessenek. Ezen rendszeres szabályozásnál azon nyereség lenne, hogy a töltések a partokhoz lehetőleg közel eshetvén, az áradások torkában kevesebb földtér maradna, ezen kívül a töltések mértékei is kissebbedhetvén. nem csekély költség kímélés érezhetnék el, mivel az átvágások által a víztükör alább szálitása eszközöltetett. Vannak azonban esetek, mellyekben ezen rendszeres bánásmódtól eltérni nemcsak tanácsos, hanem mint a Tisza jelen elhagyott állapotjában, szükséges is lehet. Az ... átvágások rendjére nézve megjegyzendő, hogy ha a tervezett átvágásoknak mindenike akár a vízszín sülyesztésére, akár más fennforgó viszonyokra nézve egyenlő sikert igérne, ekkor azt lehet javasolni, hogy ezek a szakaszban alulról kezdessenek meg De ha ez nem úgy volna, a minthogy valóban nincs is, hanem egyik átvágás a szakaszban a másik felett elsőséggel bír, ... ekkor csakugyan a felsőbbnek mindenekelőtt munkába vétele javallható, mivel annak foganatja által nagyobb haszonsiker érezhetik el, mi a szabályozás végczélja. ... Érthető, hogy azon elvet, miszerint az átvágások alulról felfelé létesíttessenek, mily nagy vigyázattal és óvatossággal szükség alkalmazni. A töltéseknek azonban nemcsak az áradásokat kellene megóvni, hanem helyeztetések által arra kell törekedni, hogy általok maga a folyó is jobb karba tétessék, úgy hogy ágya emelése meggátoltatván, és annak mélyítése eszközöltessék. Ezúttal is valamíg a Tisza átvágások által rendezett folyásba nem hozatik, egészen párhuzamos töltések emeléséről szó sem lehet, s ha a fő feladat jelenleg csupán arra szorítkozhatik, hogy amennyiben helybéli viszonyok megengedik, a szabályos töltés építése megközelíttessék, minthogy legfelsőbb és határozott utasításnál fogva nem kellett igyekezni, mikép a Tisza kiöntései lehető legrövidebb idő alatt megszűntessenek A part közelibe fekvő föld többnyire emelkedettebb, mint a távolabbi tér. ... így semmi kétséget nem szenved, mikép a parttól renden túli távolságban húzandó töltések 3, sőt sok helyeken 4 annyi munkába is kerülnének. De a folyóval, annak mostani állapotjában ... párhuzamba tervezni ismét nem vola tanácsos, mert ez által a magas víznek igen kanyaros és jégdugulásokat nemző menet képeztetnék A töltések elkészülte után a megszorított folyó. ... természetesen magasabbra fog emelkedni, minthogy mindazon vizet mellyet az előtt a lapályokra szétöntött, a kétfelőli töltések közt szűkebb térbe kell befogadni és elszállítani." Gondolatok Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási tervéből Dr. Vágás István