Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
1. szám - Anda Angéla–Boldizsár Anett: A balatoni nád mikroklímájának a termőhely vízellátás-változásából fakadó eltérései
A Balatoni nád mikroklímájának a termőhely vízellátás változásából fakadó eltérései Anda Angéla és Boldizsár Anett Veszprémi Egyetem Georgikon Kar Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék 8361. Keszthely, Pf. 71. E-mail: anda-a@georgikon.hu Kivonat: A Szerzők Balatonban álló és szárazra került nádállomány mikroklímájának különbségeit vizsgálták 2003 állományzáródást követő időszakában a Keszthelyi-öböl Keszthely és Fenékpuszta között elhelyezkedő területén. A mikroklíma elemeiből az állományon belüli léghőmérsékletet és relatív légnedvesség tartalmat 2 másodpercenként vett mintákból képzen 10 perces átlagokkal elemezték. A kombinált szenzorokat a felszíntől kb. 1,5 méterre, a megfelelő védelem biztosítására hőmérőházba helyezték. A vízben álló nádállomány fejlődési fázistól függetlenül a nap legnagyobb részében melegebb volt, napi átlagban 0,5-1,5°C-kal. A légnedvesség az egész mérési periódus során a vízborított területen élő növényeknél magasabb, átlagosan 10-20 %-kal. A nedvesebb légtér oka a tó párolgása mellett a ritkább állomány megnövekedett transzspirációja lehetett, annak ellenére, hogy levélfelületük nem érte el a szárazon fejlődő nádállományét. Kulcsszavak: nád, mikroklíma (léghőmérséklet, légnedvesség), párolgás. 1. Bevezetés, a probléma felvetésével A Balaton vízszintjének erőteljes csökkenése számos kérdést vetett fel az elmúlt években, melyek közül az egyik legfontosabb az, hogy az utóbbi évek csapadék- és párolgásviszonyai mellett meddig tartható fenn a tó természetes ökológiai állapota, s valójában mi az oka a tartós vízszint csökkenésének. E kérdések megválaszolásához nemcsak a tó vízháztartási viszonyait kell tanulmányozni, hanem a tóhoz szervesen kapcsolódó természetes vegetációban bekövetkező környezeti változásokat is érdemes nyomon követni. A nádpusztulás sem Európában (van Der Putten 1997; Fogli et al, 2002), sem a Balatonon nem ismeretlen jelenség (Erdei et al., 1998, 2001). Okát pontosan nem tudjuk, valószínű, hogy nem egyetlen tényezőre vezethető vissza a káros folyamat. Az bizonyos, hogy a növény rendkívül érzékeny a környezetében bekövetkező mindenfajta változásra. A természetben az évjárattól függően a tóban álló nád kisebb-nagyobb része hosszabb-rövidebb időre szárazra kerülhet, ezért a megfigyelés célja a balatoni nád természetes körülmények között bekövetkező eltérő vízellátásra fellépő mikroklíma módosulásainak vizsgálata, valamint a változás növény vízháztartási mérlegének kiadási tagjára, a párolgásra gyakorolt hatásának felmérése volt. Méréseinket kifejlett nádállományban végeztük, mivel a mikroklímában mérhető eltérések ekkor regisztrálhatók a legjobban. Az eltérő vízellátás hatása, s maga a vízből való kikerülés is csak hosszabb száraz periódusban realizálódhat, így a 2003-as nyár a jelenség vizsgálatára nagyon alkalmasnak bizonyult. 2. Anyag és módszer A megfigyeléseket a Balaton Keszthelyi-öblének Fenékpusztához közeli részén természetes nádasban (Phragmites australis) végeztük 2003 tenyészidőszakában, két különböző vízellátású nád állományban. Az egyik nádas a tószegélyben, 30-50 cm vízborítás alatt, a másik a víz partvonalától mintegy 30-40 méterre, a rendkívüli szárazság miatt „szárazra kerülve", nem vízborításos viszonyok között növekedett. A mintaterület a keszthelyi Helikon strandtól kezdődő, gyakorlatilag a Zala torkolatáig tartó összefüggő nádtakaróból lett kijelölve úgy, hogy a szárazra kerülő rész a 2003. év rendkívüli mértékű vízszint csökkenése miatt került ki a tó vízéből. A tősűrűséget a mintaterület 8-12 különböző, 0,25 m2-es területén nőtt hajtások számának meghatározásával, majd 1 m2-re történő átszámításával nyertük. A növénymagasságok az állományok 3-5 helyen mért magasságának átlagai. A levágott hajtásrészek területét, valamint a kezelések zöldfelületét LI-COR gyártmányú LI-3000A típusú, hordozható, automatikus planiméterrel mértük. A levélfelület függőleges eloszlásának mintavételezésekor 20-20 növény részletes adatait, a levélhosszúságot, szélességet és a maximális szélességet is feljegyeztük. A műszerhez tölthető akkumulátor tartozik, így nemcsak hálózatról működtethető, hanem terepen is alkalmazható, s képes a növény leszakítatlan leveleinek felület meghatározására is. A párolgást a hajtás tömegvesztéses módszerrel számoltuk 8 és 17 óra között óránként úgy, hogy a hajtások tömegét 1 perces időközönként rögzítettük elemmel működő, terepen is alkalmazható digitális mérleggel. A párolgás óra intenzitását az adatokra illesztett egyenes alapján a leszakítás pillanatára interpolált értékkel nyertük. A transzspiráció napi összegét a görbék határozott integrálja adta. Az értékeket minden esetben 1 m2 levélfelületre vonatkoztattuk, mely az összehasonlítás alapjául szolgált. Az esetek többségében a különböző állományok mikroklímájában különbség csak meghatározott környezeti és növényi feltételek teljesülésénél érhető tetten. A környezeti feltételek közül korábbi megfigyelések alapján a derült, szélcsendes időjárás a legmegfelelőbb a mintavétel időpontja szempontjából (Anda 2001). Mivel jelen megfigyelésünkben a vízellátottság alapvető fontosságú, a különbség detektálásához az előbbieket kiegészítendő hozzá kell számolni a csapadék szűkösségét, esetleg átmeneti hiányát is. A növény fejlettségét tekintve záródott állományban vannak meg a legoptimálisabb feltételei a mikroklíma eltérés regisztrálásának. A fentiek alapján megfigyeléseinket július közepén kezdtük, s szeptember elejéig folytattuk. A mikroklíma elemeinek napi változását LI-COR 1000 típusú meteorológiai adatgyrűjtőhöz kapcsolt pyranométerrel (globálsugárzás) és kombinált (relatív légnedvesség tartalom, léghőmérséklet) szenzorokkal rögzítettük. Az egyes meteorológiai elemalakulást 10 perces átlagokkal követtük, amelyek a 2 másodpercenként vett mintákból számolt középértékek. Egy-egy 10 perces átlag ennek megfelelően 300 adatból nyert középérték. A napi változást a 10 perces átlagok felrajzolásával állítot- 31