Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
2. szám - Sándor Andrea–Kiss Tímea: A hullámtéri üledék-felhalmozódás mértékének vizsgálata a Közép- és az Alsó-Tiszán
58 A hullámtéri üledék-felhalmozódás mértékének vizsgálata a Közép- és az Alsó-Tiszán Sándor Andrea - Kiss Timea Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 6725. Szeged, Egyetem u. 2. Kivonat: A vizsgálat célja a Tisza hullámterén az üledék-felhalmozódás mértékének megállapítása egy Szolnoktól keletre lévő közép-tiszai, és egy az alsó-tiszai mintaterületen. Az eredmények azt mutatják, hogy az üledékképződés sem térben, sem időben nem egyenletes. Az üledékek elemzése arra utal, hogy a hullámtéri akkumuláció mértéke intenzívebbé vált (megduplázódott) az elmúlt 30-40 év alatt, amiben jelentős szerepe lehet az egyre sűrűbbé váló ártéri növényzetnek. Ugyanakkor a hullámtér magasabb, vagy folyótól távolabb lévő részein a hullámtér feltöltődése jóval lassabb. A V.O.-szelvény elemzése azt mutatja, hogy az akkumuláció a part közelében nem folyamatos, ugyanis vannak erózióval jellemezhető időszakok is. feltöltődés, ártér, Közép-Tisza, Alsó-Tisza Kulcsszavak: Bevezetés A Tiszán 1998-2001 között árvízi rekordokat megdöntő árhullámok vonultak le. A szakemberek több, különböző okot jelöltek meg a magasabb áradások létrejöttére, amelyek külön-külön, de együtt, egymás hatását felerősítve is jelentkezhetnek. Ezek a következők lehetnek (Szlávik L., 2001, Somogyi L., 2000, Rakonczai J., 2000, Kozák M., 1999): - A csapadék mennyiségének, intenzitásának időbeli és térbeli változása. - A vízgyűjtőn véghezvitt tájrendezés, a hullámtér terület-hasznosításának megváltozása. - A külföldi tározók üzemeltetésének nem kívánt hatásai. - A mellékfolyók duzzasztó és a Duna visszaduzzasztó hatása. - A folyó kis esése és az árvízi meder szabálytalansága. - A töltéstávolság változó szélessége. - A túlmagasított nyári gátak vízszintemelő hatása. - A szilárd burkolatok felületnövekedése. - A hullámtér feltöltődése. Vizsgálatunk során a fenti tényezők közül a hullámtér feltöltődésének meghatározása volt a cél. A kutatás a tanszéken korábban elkezdett kutatások (Kiss T. et al., 2002) folytatásának tekinthető, illetve szorosan kapcsolódik a Tiszán végzett, hasonló indíttatású vizsgálatokhoz (Félegyházi E.,2004, Braun M. et al.,2003, Schweitzer F. et al.,2002, Gábris Gy. et al.,2002, Nagy L., et al.,2001, Schweitzer F., 2001, Szlávik L. 2001, Borsy Z, 1972, Károlyi Z. 1960). Két ártéri mintaterületen összesen három kutatóárkot ástunk, hogy meghatározzuk a hullámtéri akkumuláció mértékét a folyószabályozások óta eltelt időszakban. Az egyik mintaterület Szolnoktól keletre, a másik az alsó-tiszai Mártélyi-öblözetben található. Mintaterületek 1. Közép-tiszai ártér A szolnoki mintavételi pont a Millér főcsatornától északra található a Tisza bal partján a 340,3 fkm-nél, Közép-Tisza Természetvédelmi Körzet területén (1. ábra). Ez a folyószakasz a katonai térképek tanúsága szerint alig mozdult el, valószínűleg ezért építették itt 1857-ben a vasúti hidat. A Tiszán Szolnoktól keletre, a mintavételi pont felett három átvágást is végrehajtottak a folyószabályozások során (1858) (Shrig D., 1973), és ennek hatására megváltozhatott a folyó munkavégző képessége, és a szállított üledék mennyisége, összetétele is. A mintavételi hely (M) 84 m magasan fekszik, kb. 230 m-re a medertől, egy mindenkori ártéri területen. Itt a hullámtér 2,8 km széles, viszont a Tisza túloldalán, a bal parton lévő 2-3 m magas nyári gát lecsökkenti a folyó árterének szélességét, közel 600 m-re. 2. Alsó-tiszai ártér A vizsgált terület az Alsó-Tisza legnagyobb hullámtéri öblözetében található Hódmezővásárhelytől ÉNy-ra a Tisza bal partján, a folyó 207,2 fkm-nél a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben (2. ábra). Az általunk vizsgált területen a töltés megépítése 1882-ben történt, ezt követte 1889-ben az Ányás-mártélyi átvágás (Ihrig, 1972). A mintákat az Anyási-szigeten gyűjtöttük, amelyet a Tisza és a mártélyi Holt-Tisza határol. Az egyik kutatóárkot a Tisza szabályozásokkor aktív kanyarulatában, annak belső ívén épülő övzátonyról, a Mártélyi Holt-Tisza jobb partjáról vettük (TI); a másik szelvényt a hullámtér területén a Holt-Tisza és az élő folyó között mélyítettük. A Mártélyi-holtágnál a hullámtér szélessége 850-2600 m, míg tengerszint feletti magassága 78-82 m. A lapos öblözetből az övzátonyok, folyóházak és régi gátmaradványok emelkednek ki. 1. ábra: A szolnoki mintaterület és a mintavételi pont (M) Módszerek A hullámtéren három mintavételi ponton létesítettünk kutatóárkokat. A mintavételezés olyan helyeken történt (1), amelyeken a szabályozások hatására éles váltás következett be az üledék szemcseösszetételében (TI: szabályozásokig épülő övzátony-felszín, amely azóta messzebb került az aktív medertől, tehát üledéke finomabbá vált; M: átvágás alatti pont, ahol a szabályozások óta az esés-növekedés hatására durvább üledék halmozódik fel); és olyan helyen (2) amely