Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
5. szám - Bezdán Mária: A vízszín-esések alakulása az Alsó-Tiszán
A vízszín-esések alakulása az Alsó-Tiszán Bezdán Mária 1113. Budapest, Vincellér u. 40. Kivonat: A természet munkája eredményezte, hogy a folyó vízszínének esése alig volt mérhető: a szabályozás előtt a Szamos beömlése és a dunai torkolat között - valamivel több mint 1200 km hosszúságban - 3 cm volt a kilométerenkénti átlagos esés. A XIX. században végrehajtott Tisza-szabályozást követően a már töltésezett és átmetszésekkel megrövidített folyón Szolnok alatt 2-ről 2-3,5 cm/km-re növekedett a folyó kisvízi esése. A nagyvízi esés Tiszafüred alatt 1,7-3 cm/km-ről 3-4 cm/km-re emelkedett. A tanulmány adatai tükrében kimondható, hogy a vízszínesés változásai a főfolyón és a két nagy mellékfolyón (Hármas-Körös, Maros) érkező árhullámok hevességétől függnek. A mederszűkület az érkező árhullámot hasonlóan feltorlasztja, visszaduzzasztja, mint a betorkolló mellékágak vízmennyisége. Heves árhullámok esetén ez a mederszűkület a felette és alatta lévő kiszélesedő mederszakaszokhoz képest akár a háromszoros vízszín-esés különbséget is képes előállítani: árhullám, vízszín-esés, Tisza. Kulcsszavak: 1. Előzmények Régóta vitatott kérdés a Tisza alsó szakaszának tényleges vízszín esése. Többen írtak már az Alsó-Tisza szakasz egyedi és kisesésű voltáról: „A természet munkája eredményezte, hogy a folyó vízszínének esése alig volt mérhető. A szabályozás előtt a Szamos beömlése és a dunai torkolat között - valamivel több mint 1200 km hosszúságban - 3 cm volt a kilométerenkénti átlagos esés. Persze, ez is csak átlag, mert Szolnokig ennél valamivel több, míg Szolnok alatt néhol a kilométerenkénti 2 centimétert sem érte el." (Dunka -Fejér - Vágás, 1996) A XIX. században végrehajtott Tisza-szabályozást követően a már töltésezett és átmetszésekkel megrövidített folyón Szolnok alatt 2-ről 2-3,5 cm/km-re növekedett a folyó kisvízi esése. A nagyvízi esés Tiszafüred alatt 1,7-3 cm/km-ről 3-4 cm/km-re emelkedett. (Vágás, 1982). „Kisköre és a torkolat között 3,7 cm/km-ről 2,5 cm/ km-re mérséklődik az átlagos esés". (Lászlóffy, 1982) 1.1. táblázat: A Tisza alföldi szakaszának jellemző adatai hatással vannak a vizsgált szakaszra. Hat időszakra osztottam fel a vízállás adatokat a folyószakasz megváltozásainak, változtatásainak függvényében. 1. időszak: 1876-1922 2. időszak: 1923-1932 (vízmércén beállt változások) 3. időszak: 1933-1956 (új távolságok) 4. időszak: 1957-1972 (vízmércén beállt változások) 5. időszak: 1973-1983 (a kiskörei és törökbecsei vízlépcsők üzembe helyezése) 6. időszak 1984-2009 (áttérés Balti magasságokra) Kiszámoltam Szolnok és Szeged közötti szakaszon az 1876 óta rendelkezésre álló vízállás-adatok segítségével a vízszínelést. A rendelkezésemre álló adatokból napi egy - lehetőleg reggeli és állomásonként ugyanabban az időben észlelt - vízállás-adatot gyűjtöttem ki. Összegyűjtöttem a vízmércék adatait, azok birtokában végrehajtottam a szükséges korrekciókat. (A vízmércék adataira és a korrekciókra vonatkozó részletes leírás a 8. alcím alatt „A vizsgálat alapadatai" címen olvashatók.) Az 1876-tól regisztrált és feldolgozott napi vízállásadatok alapján az Alsó-Tisza vízszínesés összesített adatai a 2.1., 2.2. és a 2.3. táblázatokban került kimutatásra. A hat időszakra külön sorban adtam meg az átlagos, a minimális és a maximális értékeket. Továbbá kisvízi középvízi és a nagyvízi tartományra szétbontottan is közlöm ezeket az eséseket. „A Tisza árvíz levezetése szempontjából különösen kedvezőtlen a Szolnok-Csongrád közötti szakasz, ahol a folyó felszínének esése nagyon alacsony, 3 cm/km. Ez utóbbi szakaszon a folyó csaknem úgy viselkedik, mintha tó lenne." ..."Hiszen a vízszín esése kormányozza a lefolyást, nem pedig a mederfenék lejtése!"(7agy, 2009) Az 1876-tól regisztrált és feldolgozott napi vízállásadatok alapján a Tisza Szolnok és Szeged közötti szakaszának vízszínesése ~3 cm/km. 2. A vízszín-esések alakulása Szolnok és Szeged közötti Tisza szakaszon Az 1876-2009. tartó időszak 134 évét nem lehet egységesen kezelni, mert közben olyan változások történtek, amelyek megakadályozzák az összehasonlíthatóságot. Többször áthelyezték a vízmércéket, illetve a meder változott az idők során, mely hossz-módosulással járt, továbbá építettek két duzzasztóművet is, melyek szintén jól megfigyelhető, hogy az időben előrehaladva az átlagos, minimális és maximális esések csökkenő tendenciát mutatnak. Azonban míg a kisvízi esések csökkennek, a nagyvízi vízszínesések nagyobbak lettek. 2.2. táblázat: Szolnok-Szeged közti minimális vízszínesések A folyószakasz határának A folyószakasz megnevezése távolsága a torkolattól [km] hossza [km] esése [m] viszonylagos esése [cm/km] Sajó torok (Kisköre, vízlépcső) 491,9 403,9 157,4 7,19 4,6 Zagyva torok 334,5 91,3 2,49 2,7 Hármas-Körös torok 243,2 66,3 1,9 2,9 Maros-torok Törökbecse, vízlépcső 176,9 63,0 167,2 6,86 4,1 Időszak Vízszínelés Szolnok és Szeged között [cm/km] Időszak átlagos kisvízi középvízi nagyvízi 1. 3,01 3,09 2,95 2,86 2. 3,25 3,28 3,24 2,89 3. 3,06 3,02 3,10 3,20 4. 2,88 2,79 3,02 3,03 5. 2,79 2,41 3,09 3,40 6. 2,52 2,06 3,15 3,59 Időszak Vízszínelés Szolnok és Szeged között cm/km] Időszak minimum kisvízi középvízi nagyvízi 1. 1,38 2,02 1,38 1,52 2. 1,58 2,46 1,95 1,58 3. 1,31 1,97 1,31 1,90 4. 1,53 1,67 1,53 2,04 5. 0,81 1,21 1,33 0,81 6. 0,78 0,78 1,37 2,01 29