Kanadai Magyar Munkás, 1966-1967 (38. évfolyam, 1-47. szám)
1966-12-15 / 18. szám
2. oldal - ----- - - ■ -■ ■ ------------- ■ 1 —"-■■■ .......... EPÉS kifakadással támadta meg az amerikai kormány a múlt hét végén újból a kanadai banktörvény (Bank Act) nemzeti érdekeink megvédését célzó módosítását. Walter Butterworth, a Johnson-kormány kanadai nagykövete harsányan figyelmeztette Kanadát azokra a megtorló gazdasági intézkedésekre, amelyeket az Egyesült Államok foganatosíthat Kanada ellen. Banktörvényünk módosítása lehetetlenné teszi az amerikai tulajdont képező Mercantile Bank of Canada növekedését. A Mercantile Bank of Canada a Rockefeller-féle Citibank of New York tulajdona. Az Egyesült Államok,miután eluralta iparunk nagyobb részét természeti kincseinkkel együtt, bankjainkra vetné ki hálóját, hogy végül egyetlen puskalövés nélkül semmisítse meg Kanada politikai függetlenségét. Mr. Butterworth nagykövet Washingtonban harsogta el Kanada-ellenes beszédét. Eric Kierans, a québeci kormány volt adóügyi minisztere keményen lesújtott Butterworth beszédére, félelem nélkül védelmezi banktörvényünk módosítását,hogy se a Rockefelled-féle pénzfejedelmek, se más külföldi pénzemberek be ne kebelezhessék kanadai bankjainkat. Kierans kijelentette, hogy kapott az amerikai kormány előzetes értesítést Kanada szándékáról. Tudta a Rockefeller érdekeltség amikor megvásárolta Kanadában a hollandoktól a Mercantile Bankot, hogy annak terjeszkedését Kanada nem kívánja engedélyezni, mert bankterületén nem tűrhet meg Kanada vetélytársakat külföldről. A Pearson-kormány két fenyegető diplomáciai jegyzéket kapott a Johnson-kormánytól tiltakozásul banktörvényünk módosítása ellen. Az amerikai kormány az amerikai monopóliumok 60 vezetőjének kívánságát fejezte ki fenyegető jegyzékében. Amikor az Egyesült Államok a forradalmi Kubát fenyegette meg hasonlóképpen, Kuba az amerikai vagyonok államosításával válaszolt. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiii Az amerikai vezérkar (Folytatás az 1. oldalról) tisztelt, rendelje el az amerikai kormány az észak-vietnami repülőterek bombázását. Az észak-vietnami pilóták szovjet MiG gépekkel védelmezik légterüket, de a legtöbb amerikai repülőgépet tüzérek lövik le. “A legnagyobb komolysággal remélem, hogy most nem fogjuk a bombázást szüneteltetni hosszabb ideig mint tettük azt a múlt évben, amikor 37 napi szünetet tartottunk a karácsonyi ünnepek kapcsán, és lehetővé tettük, hogy az ellenség lélegzetet vehessen,” mondotta az amerikai haditengerészet egyik szóvivője. Egy amerikai tengernagy szerint a múlt évi hosszú tűzszünet alatt az ellenség kijavította úthálózatát, iparát és újraszervezte hadseregét. “Ez hátrányt jelentett részünkre,” mondotta egy repülőtiszt, “amikor a harcok a tűzszünetet követően megkezdődtek.” Az amerikai repülőtiszt kijelentette az újságíróknak : “Több olyan leckét nem akarunk.” Az amerikai hadsereg egy másik szóvivőjének nyilatkozata arról panaszkodott, hogy számos igen nagy jelentőségű észak-vietnami célpont megtámadását a kormány még nem engedélyezte. “Katonai szempontból bölcsen cselekednénk, ha azokat a célpontokat megtámadnánk, mert a parkoló MIG-repülőgépeket csak így pusztíthatnánk el.” Egy hétfői saigoni jelentés szerint a Szovjetunió megkétszerezte az észak-vietnami légierőt. Karácsonyi kérelem Tisztelt Szerkesztőség! Kedves Barátaink! Szomorú szívvel írok most önöknek és olvasóiknak. Mily borzalmas új év vár Vietnam népére! Mily szörnyű sors következhet be mindannyiunkra, ha a vietnami háborút meg nem állítjuk! Kérjük önöket, segítsék lehetővé tenni, hogy eleget tehessünk következő fogadalmunknak: “Nem fogjuk megengedni, hogy egyetlen hét is elmúljék anélkül, hogy ne cselekedjünk valamit a vietnami háború ellen.” Ne essünk elkeseredésbe a nehézségek, a ránk váró küzdelem miatt. Előbb vagy utóbb, győznie kell a békepolitikának. Sem napalmbombákkal, sem nukleáris fenyegetésekkel nem lehet elvenni az emberiségnek azt a jogát, hogy jobb életért küzdjön. Jelen kérelmünket önökbe vetett bizalommal küldöm e sorok útján önöknek és tisztelt olvasóiknak: segítsenek meg bennünket, hogy munkánkat folytathassuk. Karácsonyi adományaikat a Canadian Peace Congress következő címére szíveskedjenek küldeni: P. O. Box 218, Station Q, Toronto 7. Testvéri üdvözlettel: James G. Endicott KANADAI MAGYAR MUNKÁS 19€6 december 15 BANKTERÜLETÜNKET IS ÉS FÉLELMETES FIGYELMEZTETÉS AKARNÁ FOGLALNI AMERIKA? Ijesztő új jelentősége van a háborúnak Arnold Toynbee szerint VILÁGHALÁL vagy béke? Ez a kérdés, válasszatok,így szól az emberiséghez Dr. Arnold J. Toynbee új könyve, s az emberiségnek nem sok ideje van már választani.Ha az emberiség el akarja kerülni a világhalált, akkor a beidegződött szokásairól le kell mondani. Ez Dr. Toynbee könyvének tantétele. Dr. Toynbee új könyvének címe: Change and Habit, the Challange of our Time. (A Study of History c. művével szerzett a szerző hírnevet először.) Polgári írók szerint Dr. Toynbee új könyve tulajdonképpen az amerikai egyetemeken tartott előadásainak gyűjteménye és kiegészítése. Ha élve akar maradni az emberiség — írja Dr. Toynbee — le kell mondania háborúcsináló évezredes szokásáról és el kell határoznia, hogy ellentéteit békés útán fogja elintézni. Ha az emberiség erre nem lesz képes, nukleáris halál lesz a büntetése. Dr. Toynbee valamiféle világkormányt, államok fölötti hatalmat hozna létre, amely kezébe venné a nukleáris erők szabályozását és arányosan osztaná el a népek között a világ élelmiszerkészletét. Világhatalmi célból csináltak az államok háborút, de a háborúcsinálás eszközei megváltoztak 1945 július 16- án, amikor New Mexico alamogordoi térségén felrobbantották az első atombombát. Háborúval nem lehet többé megoldani nemzetközi ellentéteket. A fegyveres megoldást a történelem idejétmúlttá tette. Dr. Toynbee ezzel nem mond újat, de annak, ami ebben a dologban új, félelmetes hangsúlyt adott. Okfejtése nyomán kíséri a történelmet a kőkorszaktól napjainkig és megrázó módon emeli ki részünkre a történelem leckéit, s számtalanszor figyelmeztet: nem szabad megengedni, hogy a történelem megismétlődjék. Dr. Toynbee hisz a józan emberi ész győzelmében, az eszelősök bukásában. Erős Dr. Toynbee hite, hogy az emberiség tud szakítani háborúcsináló szokásával. Rámutat a történelem azon tanulságára, hogy az emberek és nemzetek ritkán mennek IIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII halálba önként.Halál helyett az ember természeténél fogva az életet választja. Ezt mondja Dr. Toynbee új könyve. Dr. Toynbee érvelése szerint az emberiség — jóllehet az utolsó órában — az életet fogja választani és el fog fogadni egy nemzetek fölötti hatalmat, amely engedelmességet fog kényszeríteni a világbéke ellen legjobban rugdalózó államra is. Nem mondja Dr. Toynbee, hogy ez a világhatalom, ez a minden állam fölé helyezett hatalom lehet egy nemzetközi békeszerződés vagy az ENSZ. Ezt ő nem mondja, mert világkormány megalakításának híve. Feltételezi Dr. Toynbee, hogy lesznek államok, amelyek az utolsó órában is meg fogják kísérelni a világhalál megvalósítását, de ezeket az államokat az emberiség az utolsó órában le fogja szerelni. Világosan áll Dr. Toynbee könyvében, hogy az életben maradó emberiségnek számolnia kell a termelés automatizálásával, vagyis avval, hogy a heti 2 napos munka után életét miképpen tegye érdekessé. Meggyőződése szerint az emberiség nem fog unalmában elpusztulni az automatizált társadalomban, mert meg fog ismerkedni a kultúrértékekkel, a szellemi javakkal és gyönyörrel. Dr. Toynbee szerint nem fenyegeti az emberiséget éhenhalás, hiszen a folyókat, tavakat és a tengert sokféle hal és növény mérhetetlen mennyiségű tenyésztésére lehet felhasználni, meg lehet szelídíteni a föld északi kopár részeit és hasznosítani lehet a sivatagokat, nem is szólva a műveklenül hagyott földek holdjainak millióiról. A vallásra, az egyházakra vonatkozólag Dr. Toynbee könyvének az a véleménye, hogy a vallás, az egyház értékét nem az határozza meg, hogy hány tagot számlál,hanem az, hogy miképpen segíti elő az emberiség békés, boldog megélhetését. Dr. Toynbee szerint az emberiség békét akaró világhatalmának rá kell kényszerítenie a békét a háborúcsinálókra kemény kézzel. (Sd.) “Egye karcsúra magát” Fogyókúra-módszer az István kórházban A BUDAPESTI István kórházban sikeres fogyókúrát alkalmaznak koplalás nélkül, sőt bőséges táplálkozással. A fogyókúra lényege, hogy kevés szénhidrátot szabad fogyasztani. A jelszó “egye karcsúra magát”. Szinte korlátozás nélkül ehet a páciens húst, tojást, főzeléket stb. Viszont tiltja a diéta a cukrot, a tésztát, a minimálisra korlátozza a kenyeret, a lisztet, a burgonyát, a rizst és általában minden olyan élelmiszert, amiben szénhidrát van. ^v\ 424 296 Toro,"to4 Queen St. W. -Q DS I ^ 921’3721 Toronto 2B \V, M kT if/ 362-3226 W l. — 1926 — — 1966 — Kennedy Travel Bureau Ltd. TORONTO LEGRÉGIBB MAGYAR UTAZÁSI IRODÁJA IKKA Pénzátutalás, szabadválasztás, építőanyag, autó, öröklakás, stb. ügyben forduljon hozzánk bizalommal. Cégünk az IKEA kanadai főképviselője. UTAZÁS Az összes repülő- és hajóstársaságokat hivatalosan képviseljük. A montreali “Expo 67” kitűnő alkalmat nyújt az óhazai rokonok és barátok kihozatalára, a legjutányosabb áron. AJÁNDÉKOZZON KÖNYVET KARÁCSONYRA! Petőfi Sándor összes költeményei (2 kötetben)_____________4.00 Bertolt Brecht: A háromgarasos regény (380 oldal)________1.00 Rideg Sándor: Csongrádi Hun Király (310 oldal)__________1.00 Ács Tivadar: Magyarok az Észak-Amerikai polgárháborúban .50 Szabó Pál: Nyugtalan élet (252 oldal) ______________________1.00 Mikszáth Kálmán: Két választás Magyarországon (276 oldal) 1.00 Rácz László: Porszem a viharban (193 oldal) _______________2.00 Flynn: Börtön élményeim (276 oldal) ______________________ .50 Vértes László: Medveemberek krónikája (210 oldal)________ .50 Veres Péter: Próbatétel (134 oldal)________________________ .50 Sienkiewicz: Kereszteslovagok (678 oldal) _________________2.00 Szabó Pál: Új föld (504 oldal) ____________________________1.00 John Reed: Tíz nap amely megrengette a világot (284 oldal) .50 Török Sándor: A hazug katona (263 oldal) _______________ .50 Hatvany Lajos: így élt Petőfi (500 oldal)-------------------------2.00 Pogány Béla: Tavasz a Dunán (fordítás, 190 oldal)________ .50 Keszi Imre: Flóra Lágymányoson (428 oldal) _____________1.50 Faragó Hana: Főzőkanáltól az estélyi ruháig (175 oldal) __ 1.00 Charles Darwin: Egy természettudós utazásai (510 oldal) __ 2.00 MEGRENDELHETŐK KÖNYVOSZTÁLYUNKTÓL: The Canadian Hungarian Publishing Association 44 Stafford Street, Toronto 3, Ont.