Új Szó, 1975 (46. évfolyam, 1-44. szám)

1975-03-29 / 13. szám

1975. március 29. ÚJ SZÓ KOSSUTH ÉS PETŐFI SZELLEMÉBEN (Durovecz András szerkesztőnek az Új Szó-Kossuth torontói Március 15-i ünnepélyén elmondott beszéde.) Tisztelt ünneplő közönnség, kedves magyar testvérek, tagtársak és ven­dégek. Ezernyalcszáznegyvennyolc! Ami­nek emlékét megünnepli újra össze­jöttünk, annak most már a 127-ik év­fordulója van. Európa népeinek tavasza volt az! Földrésznyi forradalom! Egy, az egész Európát elöntő lángba­ borulás! Népek önmagukra ébredésének évsza­ka! Márciusok piros lángkakasként felgyűlt lobogása! A tavasz életető szellemével a legszebb szavakba lehet önteni 1848 tavaszának emlékezését. Történelmi emlékezés ez, amit száz­féleképpen nevezhetnénk, de mind egybe foglalva, mégis csak egyetlen neve van: FORRADALOM! Forradalmak voltak azok: az akkori európai úgynevezett „szent” hatal­mak butításától, a hűbérurak szórnok­­ságából való ébredés, az elnyomottak eszmélése — e jogtalanok, üldözöttek ébredése arra, hogy másképp is lehet hogy másképp is lehetne élni — hogy másképp akarunk élni. Nagy akarás, nagy elhatározás volt az, ahogy az el­nyomottak megcsörgették láncaikat. És arra, hogy hogyan, miképpen csi­nálják, arra már volt Európa urai­nak „félelmetes” példája, ami utat mutatott: A NAGY FRANCIA FOR­RADALOM. Azé a forr­adalomé, amely­nek gátakat szagattó hullámai 1848 ta­vaszára egész Európán végigsöpör­tek. Az európai elnyomottak, a más­képpen élni akarók forrongó lelkében, fogékony szívében szikra lobbantott lángolt a Párizsból viharként indult lelkesítő jelszó: „SZABADSÁG, — EGYENLŐSÉG,­­ TESTVÉRISÉG” E jelszó ala­tt indultak el a szabad­ságharcok a nemzeti függetlenségért az önrendelkezésért. E jelszó lelkesí­tette a hűbéri földesurak jobbágyait, a bimbózó iparosodás mesterlegénye­it, a tudomány, az irodalom szabadsá­gáért lelkesedő diákságot arra, hogy a földesúri feudalizmus sötét várát belső forradalommal megostromolja. Ez a jelszó hatalmas szikra vol Eu­rópa lángbaborításához. Már az év elején elsőnek Szicíliában lobbant fel a forradalom. Februárban jött a má­sodik párizsi példa, s e példamutató forradalmi város „proletárjainak, kis­polgárainak véréből megszületett a francia köztársaság.” Utána jött Bécs, majd az olaszok forradalomra gyújtott Milánója, Velen­céje. Utána következett mindjárt Ber­lin forradalomba robbanása. Ez a forradalmi hullám átcsapott Magyarországra is és az osztrák el­nyomók, a magyar mágnások már hallhatták félelmetes morajlását, ami Petőfi Sándor forradalmi lángleelké­­ből tört­­ a szabadság tavaszába. Pe­tőfi így üzent: Dicsősséges nagyurak, hát Hol vagytok? " Viszket-e úgy egy kicsit a Nyakatok? Új divatú nyakravaló készül most Számotokra ... nem cifra, de Jó szoros! A hömpölygő forradalmi hullám vé­gül elérte Budapestet Március 15-én. A márciusi ifjak vezetésével feltört a forradalom tüze Budapesten is. Majd kiterjedt a nemesi reformerekre és Kossuth vezetése ala­tt az egész sza­badságra, függetlenségre vágyó ma­gyar népre. A NÉP, minden forrada­lom legfőbb, nélkülözhetetlen ereje, a NÉP állt oda a forradalmi vezetők mögé. Ment a forradalmi harcot min­denütt és mindenkor a NÉP vívja meg. Csaknem valamennyi forrada­lomra érvényesek az egyik angol tör­ténész szavai, aki így írt az akkori forradalomról: ....... Ez az erő és szinte kizárólag ez az erő döntötte romba Palermótól az orosz határig a régi rendszereket. Amikor elszállt a por, a romokon munkások álltak — Franciaországban lényegében szocia­lista munkások —, akik nemcsak munkát és kenyeret követeltek, hanem új államot és új társadalmat is.” És egy időre a magyar, az igazi nép lett az úr: széttörte a feudális bilin­cseket, lerázta az osztrák zsarnoki igát. De jött a bukás, a forradalom vérbefojtása. A teljes győzelem kiví­vása és megtartása az akkori Európai és világviszonyok között nem szület­hetett meg. De a magyar forradalom és szabadságharc eszméi megmarad­tak, s­­a nép agyában, szívében kitör­­hetetlenül éltek tovább. ÚJ MÁRCIUSOK Jöttek aztán újabb tavaszok, újabb márciusok. Megjelent újra a szabad­ság csillaga a magyar égen, a ma­gyar munkás és paraszttömegek 1919 márciusában újra fegyvert fogtal­ az elnyomóik ellen, a magyar nép sza­badságáért. Közben volt még egy, ma is még kevésbé ismert március Magyarorszá­gon. Ez volt az a kicsit több mint 30 évvel ezelőtti hősi antifasiszta meg­mozdulás, a nemzeti ellenes nagy tet­te, az a Hitler-ellenes tüntetés, ami 1942. március 15-én történt a Petőfi szobornál a Budapesti Parlament té­ren. Valóban Petőfi kortársai emlé­keztető kiállás volt az, ami abban az időszakban — a második világháború közepén, a Hitlerista hadigépezet ár­nyékában — a valóságos vakmerőség hazafias tette volt. Nem csoda, hogy négy napra rá a hitleri fasiszta hor­dák megszállták Magyarországot is. De ezek az antifasiszta magyarok ezek a hazafiak már akkor vállalták népükért, nemzetükért azt, amit Pe­tőfi üzent 1848-ból egyik versében, hogy „Inkább szurony a szívemben, mint bilincs a kezemen.” De ez a tüntetés és az utána követ­kező ellenállási és partisanharcok — úgy mint 1848-ban —, már a forradal­mi vihar előhullámai voltak. E forra­dalmi huzammal érkezett el 1945. áp­rilis 4-én aztán még egy újabb ma­gyar tavasz, amelyről e tavasz eljöve­tel­ének egyik vezetője így emlékezett meg: „Amiért hiába küzdöttek Rákóczi kurucai, Kossuth honvédei, az 1919-es forradalom vöröskatonái, azoknak a céloknak az elérését a történelem tet­te lehetővé, mert a felszabadulás nyo­mán a magyar nép évszázadok óta először rendelkezett szabadon gazda­ságával, munkaerejével, kultúrájával , és évszázadok óta először fordul elő, hogy felemelkedését nem gátol­ják, hanem támogatják a szomszédok, elősegíti a nemzetközi nagy szocialis­ta, béketábor.” Igen, 1945. április 4-ével eljött az a lap, a mely megnyitotta a magyar dolgozó nép előtt azt a kort, azt a le­hetőséget, amit Petőfi, a forradalmi költő, „A XIX. század, költői” című versében a magyar népnek így kí­vánt: „. .. Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a szellem napvilága Mind egyformán foglal helyet Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán, Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a kánaán! Petőfinek az izzó szeretete sugárzik ebből a versből is a magyar nép iránt Ezért is vitte magával a Petőfi nevét, és buzdító szellemét a nagy világban is szétszóródva élő szabadságszerető, zászlóalj harcolt a jugoszláv partizó­­alatt harcolt 1919-ben a nagy orosz­­forradalomban 100 ezer magyar; a spanyol szabadságharcban Petőfi bri­gád küzdött a sötét fasizmus erői el­len; a második világháborúban Petőfi De ne feledkezzünk meg magunk­­nak oldalán; Petőfi partizán egység fogott fegyvert a szlovák nemzeti fel­kelők soraiban a magyar szabadsá­gért — csak hogy néhányat említsünk a n­agyobbakból. De ne feledkezzünk meg magunk­ról sem. Immár közel 50 esztendeje, hogy a kanadai haladószellemű ma­gyar mozgalmunk, a volt K. M. Mun­kás, az Új Szó, a Kossuth Lajos nevét viselő Egyletünk, Petőfi igazi szelle­mében küzdött a népek szabadságá­ért. Mi március 15-én minden évben azért ünnepelünk, hogy Kossuth sza­badságtörekvéseinek tiszta forrásából, Petőfi forradalmi szellemének gaz­dagságából magunknak is erőt merít­hessünk a szürke, dolgos hétköznapok küzdelmeihez. E nagyjaink tiszta szel­leméből merítettünk mindig, még ha olykor a vizek felszínén esetleg kava­rog szenny, hordalék is, mint tapasz­taljuk azt napjainkban is. A mi la­punk, szervezetünk munkáját közel öt évtizede azt is jellemezte, hogy tisz­tán látjuk, nem mind forradalom, ami annak mondja magát, s nem a kokár­dák méretén múlik a hazaszeretet. Nálunk mindig a népért, a közössé­gért, nemes tettekben nyilvánult meg nagy elődeink hagyománya. Ezen a napon újra azt fogadjuk, hogy e hagyományokhoz híven — a még rendelkezésünkre álló erőnkkel, tehetségünkkel — továbbra is a min­den népek haladását, az emberiség béke álmának megteremtését fogjuk szolgálni, hogy végül elmondhassuk Petőfivel, ... Hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán! 3. OLDAL | Küldünk orvosságféléket rokonai és barátai részére­­ a szülőhazájába | HILARYS PHARMACY |­I (gyógyszertár) | I 344 BAHURST STREET, TORONTO. | TELEFON: 368-1059 | I Olvasóink figyelmébe B ^ % Ügy­vezetőségünk számos esetben tett panaszt lapunk rend- % szertelen, kései kézbesítése ügyében a torontói posta főhivatal­ ^ nál. Több szabadkozó és kerülő válasz, most azt a választ adta a főposta, hogy ahol panaszra adódik ok lapunk kézbesítésével ^ kapcsolatban, ot hívják fel a helybeli postahivatalt és követel- || | jék lapjuk időben való kézbesítését, hivatkozva a posta főhi- || vatalra. Tudatjuk továbbá, hogy ilyen panaszosok nem mi va- || gyünk egyedül. Ez általános és válogatás nélküli jelenség a bot- a rányos postai szolgálattal kapcsolatban. Reméljük, a helyi pa­­fi nászok valami orvoslást hoznak. Budapest Meat Market TORONTÓ EGYIK LEGFORGALMASABB ÜZLETE Tulajdonos: VARGA GYULA • LEGVÁLASZTÉKOSABB, A LEGOLCSÓBB. • LEGFRISSEBB FIGYELMES KISZOLGÁLÁS. Kényelmes parkolás az üzlet mögötti City parkolóhelyen 200 kocsi férőhellyel. Telefon-rendelés — Frizer-order. 517 BLOOR ST W. TORONTO. M5S-1Y4. TELEFON: 531-5202 HÉTFŐN ZÁRVA. \ * ..i ■' 1-----------------ff .....l'-==r^~r,=

Next