Állami főreáliskola, Kassa, 1912
67 d) Érettségi vizsgálatok. A múlt évi junius hó 27. és 28. napján megtartott szóbeli érettségi vizsgálatra a volt Vili. osztályú 15 tanuló bocsáttatott, kik közül három szeptember hóban leendő javító vizsgálatra utasíttattak. Minthogy ezek szeptember hóban csakugyan javítottak, mind a 15 tanuló érettségi bizonyítványt nyert. Jelesen megfeleltek: Arató Gyula, Braun Béla, Krantz Vilmos. Jól megfeleltek: Grosz Károly, Lichtmann Izidor, Lieblich Ernő, Poledniák Károly, Wildmann Ernő. Megfeleltek: Adler Rezső (németből jav.), Bartel Károly, Dick Jakab, Engländer Arnold, Glück Hugó (mennyiségtanból jav.), Ruderschmidt Jenő, Weinbrenner Rezső (németből jav.) e) Tanulmányi kirándulás. Az 1911/12. tanévnek már a kezdetén határozta el a tanári kar, hogy az igazgató javaslatát elfogadván, tanulmányi kirándulást rendez az Aldunára. Az előkészítési munkálatok végzését Krantz Béla és Várnai Ernő tanárok vállalták magukra. A kirándulás az évi vizsgálatok után történt meg. Lefolyását Várnai Ernő kisérő tanár a következőkben írja le: A kisebb tanévi kirándulások betetőzésekép és méltó befejezéséül az igazgatóság kezdeményezésére, hazánk egyik legszebb és legtanulságosabb pontjára 5 napos nagy kirándulást rendezett intézetünk. Jelentkezett 16 felsőbb osztályú (V—VIII.) ifjú, valamint csatlakozásukat jelentették Beriács János, Kiss Zoltán, Maurer Artúr és Pollner Arnold tanárok. Az útrakelés időpontjára — június hó 20-án 5 óra 21 perc — teljesen felszerelve lelkes hangulatban szállt a gyorsvonatra a társaság. A pontosan megállapított útiterv szerint kora reggel Aradra kellett érkeznünk, hogy 13 perccel utóbb az első nagyobb megállás székhelyére, Temesvárra indulhassunk. Nem vitatkozhatunk afelett, várjon az ominózus 13-as szám, avagy az éppen Aradra eső történelmi nagyjelentőségű 13 okozta-e, de tény az, hogy alaposan késett vonatunk „jóvoltából" Aradon maradtunk. Utólag azért hangsúlyozom e szót „jóvoltából", mert a vértanuk városában töltött délelőtt fölöttébb kárpótolt Temesvárnak, eme elsőrendű gyári metropolisnak veszteségéért. Azt, amit társaságunk az aradi vértanuk múzeumában könnyes szemekkel végignézhetett és hallhatott, örökké emlékezetes marad ifjú, férfi s agg lelkében .*