Kassai Ujság, 1922. július-szeptember (84. évfolyam, 149-222. szám)

1922-07-04 / 149. szám

$g«rkeuÍ2S«££ jí* nuaii6iii*aínl: Koäiee-Ka«i». FiVolca 84. g&fcujat, (NtewacH eadiiktxzai utm'ba.) Telefonsaim i 183. .•,».» e o c • o u Megjelenik naponta, eooooaoo FELELŐS SZERKESZTŐI KÖVES HÍ AS Előfizetési díjak helyben és vidéken : Egy egész évre 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 34 korona, egy hónapra 20 korona. — Egye* szám­ára 1 korona. Félre a terrorral! Megdöbentő hír érkezik hozzánk. A „Kurier Lwowski“ lemborgi napilap egy hosszabb cikkben azt a felszólítást intézi a lengyelekhez, hogy Keletgaliciában rendezzenek Szent Bertalan éjszakát az ukrán népesség körében. A cikk írója ezt a borzadalmas bujto­­gatást avval indokolja, hogy a törökök is azért tudták az örmény­ problémát oly gyorsan és sikeresen elintézni, mert az örmén­yeket töme­gesen lemészárolták. Tudni kell ugyanis, hogy a Szent Bertalan éjt 1572 aug. 23. és 24. között Medici Katalin ren­­deztette, aki sehogysem­ tudta elviselni, hogy a hatalomban a hugenottákkal is osztoznia kell. Ezért arra a borzadalmas gondolatra veteme­dett, hogy egy napon valamennyi hugenottát megöleti. Ez a nap volt Szent Bertalan éjsza­kája, amikor is állítólag 90 ezer hugenotta (francia kálvinista) esett áldozatul a katolikus reakciónak. Ez a rettenetts mészárlás annyira embertelen volt, hogy még ez a sok gyilkolás­hoz szokott kor is elámult rajta és elszégyelte magát. Még az ellenreformációnak legkiválóbb vezérei sem helyeselték e céltalan és kegyetlen üldözést. Egyedül a pápa, XIII. Gergely, rende­zett fényes Istentiszteletcd­ és veretett emlékér­met ebből az alkalomból. Míg Alba herceg egyenesen elítélte ez ügyetlen taktikát, II. Fü­­­löp spanyol király gúnyos hahotában tört ki, II. Miksa német császár és magyar király szé­­gyelte, hogy az ő rokonai ilyen haramiák. Újból hagsúlyozzuk, hogy ez a kor az elfa­jult felekezeti háborúk miatt a vérontásoknak, a kegyetlenkedéseknek, az inkvizícióknak, a terroroknak és abszolutizmusoknak kora volt, s még ez a kor is megrettenve, bámulva és megiiszonnyodva tekintett Medici Katalinra, aki kilencvenezer ember hullájára akarta a maga hatalmát felépíteni. És mi, a huszadik század emberei, kénytelenek vagyunk megérni azt, hogy egy magát műveltnek nevező nép lapja a világ legtermészetesebb és magától értetődő hangján hívja fel honfitársait, hogy egy előre meghatározott napon öljék meg, üssék agyon mint veszett kutyákat — az összes ukráno­­kat, hogy így a maguk diadalordítását tízezer és százezer ember halálhörgésével erősítsék, díszítsék és kísérjék. Egy lap, amely az euró­pai nyilvánosság ellenőrzése mellett jelenik meg, nem tud más módot az ukrán kérdés vég­es elrendezésére, mint ha az összes ukrá­nt legyilkolja? És ezt éppen egy lengyel­­ mondja, a Bertalan éj rendezésére éppen egy lengyel újság hívja fel honfitársait, annak a népnek fia, amely maga is százados elnyomás­ban élt orosz, porosz, osztrák iga alatt s ami­­kor ők maguk is ezerszer ki lehettek volna téve olyan végleges elintézéseknek, amilyeneket most ő ajánl az ukrán kérdés rendezésére. Nem érzed, olvasó, hogy hátadon a hideg fut végig, amikor e borzadalmas felhívást olvasod? Nem érzed Ázsiának közeledését, mikor Ázsi­ára, Ázsia kegyetlen emberiségére hivatkozik a nevezett lengyel sajtóorgánum? Nem érzed, hogy pusztán ilyen gyilkosságok lehetőségének, megrendezhető stégérsék felvetése az emberi lelkek alján szunnyadó ősállatiasságnak szelét verdesi könnyező arcodba? Nem érzed, hogy a Szemt Bertalan éjnek emlegetése a középkori borzadalmaknakí m­inden rémét remegő fantá­ziád elé vetíti? Nem érzed, hogy Európa vis­­­szavonhatdnakit­ ds megmenthetetlenü­l vissza­­sülyedt a barbárságba, az ököljogba, amikor erőszak uraUtatjptt törvények helyett? És amikor hintek a lengyel felhívásnak sorait és embertelen okfejtéseit olvasod, akkor egy­szerre a megértés világossága terjed szét az agyadba s már­­ len­ töröd többé a fejed: miért kellett a világháborúnak oly véresnek lennie? Miért post It el holmniŐ férifi Miért gyilkol­tok­ !•­ milliókat ez orosz forráslylntak? Miér könyökig véres ma is a szovjet uralom keze? Miért dúl a polgárháború Írországban? Miért forgatják meg egymás testvéri testében a né­metek az orgyilkos tőröket? Miért ropog a puskatű­z a francia és lengyel határokon? Miért nem akarja Bethlen miniszterelnök kinyittatni a börtönök ajtaját és miért nem ad kegyelmet a tisztességes emigránsoknak? Miért folynak a bandaharcok a román és jugoszláv határo­kon? Miért lázad Albánia és Montenegró? Miért készül újabb háborúra Törökország? Miért vonja össze csapatait a román határokon az orosz szovjet? Miért dobnak egymásra bombákat az olasz fascisták és szocialisták? Miért fejleszti még tovább hadseregét Francia­­ország? Egyáltalában miért nem képes Európa végre a nyugalom állapotába jönni? Miért nem tudják a különböző társadalmi osztályok és nemzetiségi egységek egymás mellett a meg­értés és viszonylagos jólét alapjait megvetni? Miért puskaporos a levegő minden országban? Miért kirobbanásig felizgatott minden ember idege? Miért általában az őrület? Miért ked­venc téma, ideális végcél a Szent Bertalan éj­szaka? És kérdjük: hozott-e egyáltalában nyugalmat Franciaországra a szégyenletes Szent Bertalan éj? Medici Katalin képes volt minden hugenot­tát kiirtani Franciaországból? Képes volt a vi­lágháború az imperializmust, a militarizmust és a gazdasági tehetetlenséget megváltani? Képes volt Oroszország a burzsoáziának kiirtásával népének boldogságot, megelégedést és jólétet adni? Képesek-e az utódállamok a kisebbségek elnyomásával a nemzetiségek leheletét beléjük­­fojtani? Képes lesz-e majd a lengyel nép az ukrán kérdést véglegesen levenni a napirend­ről, még akkor is, ha sikerül minden ukránt ki­irtani? Nem, nem és ezerszer nem! A történelem egyetlen egy esetet sem tud fel­mutatni, amikor erőszakkal, terrorral, véron­tással, kegyetlenkedéssel bármilyen kérdést is vér előbb-utóbb azon vesz bosszút, akik a vért előbb-u­tóbb azokon vesz bosszút, akik a vért öntik, akik a vérben gázolnak. Minden háború újabb háborúnak, minden vérontás újabb vér­ontásnak a forrása! A sok vérből a bosszúnak lidércei szü­lettnek, amelyek minden szívre rá­nehezednek, a lidércek pedig pusztulásba, rom­lásba csábítgatják, csalogatják az utána szédü­­löket! Európa felett most a bosszúnak lidércei szálldogálnak és Európát beletaszitják a leg­nyomorultabb mocsárba, ahol piszokban, iszap­ban fog rutul elmerülni és megfulladni! A „Kurier Lwowski“ lembergi újságnak gyil­kosságra való nyílt felhívása tiszta jele Európa általános leromlásának és bukásának! A drágaság a magyar parlament előtt (Saját tud. táv.) A budapesti nemzetgyűlést ma csak fél 12 órakor nyitották meg. A napi­rend előtt Rakovszky István szóvá tette a drá­gaságot, amely ellen semmi kormányintézke­dést nem lát. Fölhívja a kormányt, hogy a drá­gaság letörésére minden rendelkezésére álló eszközt azonnal használjon föl, mert a lakos­ság teljesen képtelen annak elviselésére. Szóvá teszi, hogy a külföldi kereskedők zavartalanul vásárolhatják össze a cukrot s ugyanakkor az ország lakossága cukorinség előtt áll. Éppen ilyen a helyzet a zsírral és egyéb fontos, nél­külözhetetlen élelmi- és kereskedelmi cikkel. Elítéli a sörgyárosokat, akik teljesen indokolat­lanul 150 százalékkal emelték a sör árát. A cikkek nagymérvű drágulása azt mutatja, hogy kartellek dolgoznak a közönség kifosztására. Bethlen miniszterelnök válaszában kijelenti, hogy az országban átvizsgáló bizottság műkö­dik s ennek a bizottságnak kötelessége, hogy minden indokolt esetben megfelelő módon el­járjon. A kormánynak nem áll módjában ezen bizottság kezét megkötni, hogy miként járjon el. Ezek után áttért a ház az indemnitás folytatólagos tárgyalására. Az első szónok Nagy Emil volt. Úgy érzi, hogy a mostani nemzetgyűlés az ősi turáni átok melegágya. Nem kíván szenzációkkal szolgálni, mert a nemzetgyűlés föladata nagybeteg magyar nemzet gazdasági sorsa fö­a a­lött a konzíliumot megtartani. Sok tekintetben pé­­­z­üg­y­m­­i­niszt­e­r­rel ellenkező felfogáson van. Produktív munkára, befektetésekre, köz­utak, csatornák építésére a bankóprést igény­be kell venni. Természetesen arra kell ügyelni, h­ogy ne csak inflációval dolgozzanak, hanem valahogy fedezzék is a költségeket. Ha a folyó kiadásokra lehet a bankóprést igénybe venni, akkor a beruházásoknál sem szabad félni az ilyenféle befektetésektől, mert a félelem logi­kailag indokolatlan és érthetetlen. Bizalommal van a kormány iránt. Beszéde végén kívánja, fejlesszük iparunkat, hogy ne kelljen előbb egy döglött ökör bőrének megjárnia Csehországot, hogy csak az ottani földolgozás után lehessen kiért ! belőle csizmát készíteni, vagy a gyapjúból ru­hát. Minden egyes uj ipartelep fölállítása nem­zeti ünnepet jelent. Az ülés férjük. Az elégedetlen kisgazdák. Azok az ellenőrizhetetlen hírek, amelyek po­litikai körökben a kormánynak a legitimisták­kal való tárgyalásáról elterjedtek, arra indí­tották a kisgazdákat, akik tudvalevőleg a sza­­bad királyválasztás hívei, hogy a mai napon fölkeressék Bethlen miniszterelnököt és’ tőle fölvilágosítást kérjenek a kormány álláspontjá­ról. Bethlen a kisgazdákat fölvilágosította, hogy ő semmiféle tárgyaláson nem vett részt, sem­mi irányban magát le nem kötötte s nem haj­landó a megalapozott többséget és a kormány­zás rendjét megváltoztatni. Amenny­iben azon­ban bármilyen részről közeledések történné­nek az ő programmjához, a kormány ezt szí­vesen veszi. A sajtóban és politikai körökben erősen tart­ja magát az a hír, hogy Andrássy Gyula és Friedrich István között a bajtársi és fegyver­társi viszony elhidegült. Igaz, hogy ezen elhi­­degülésről szóló híreket Friedrich cáfolni igyekszik, de pusztán az a tény, hogy András­­syék kivonultak a Wenckheim-palotából és a Scitovszky-tére­n új pártklubot rendeztek be, minden cáfolatnál szebben beszél a két politi­kusnak szétvált útjáról. NEM LESZ NÁDOR! Egy politikus, aki a kulisszák mögötti dol­gokkal is tisztában van, a királykérdéssel kap­csolatos nádorkérdésről a következőképpen nyilatkozott: — Tényleg szó van a nádorság visszaállítá­sáról. De eddig ez csak modus optativusban nyilatkozott meg. Nem látszik azonban Valószí­nűnek, hogy az erről folyó tárgyalások ered­ményre vezetnének. A kisantánt ugyanis ak­kor, amidőn még a kommunizmus letöréséről volt szó, nem volt hajlandó belemenni abba, hogy a Habsburg-ház egyik tagja legyen Ma­gyarország kormányzója. Ilyenformán ma, amidőn az országban konszolidáció van, egé­szen bi­onyos, hogy eddig vallott álláspontjá­tól nem lesz hajlandó eltérni. Jogászok tiltakozó naggyű­lése Szlovák, magyar, ruszin ifjak köve­telik a magyar jogakadémia további fenntartását. Küldöttséget m­enesz­­tenek az iskolaügyi miniszterhez. (Saját tudósítónktól.) A kosicei magyar jog­akadémia kapui ez év végén bezárulnak. A magyar ifjúságnak többé nem lesz módjában, hogy főiskolai kiképzést nyerjen. A sérelmes kormányrendelet az ifjúság százait sújtja s így teljesen indokolható az a mozgalom, amely ezen rendelkezés hatálytalanítását akarja el­érni. A jogakadémiai ifjúság tegnap délelőtt tartotta ez ügyben tiltakozó nagygyűlését a Schalkház nagytermében. Több mint száz jog­hallgató gyűlt össze, a vidéki jogászság táv­iratilag jelentette be csatlakozását a mozga­lomhoz. Az­­ egybegyűltek között voltak Ruszin- Szkó, Eperjes, Selmecbánya, Besztercebánya küldöttei. A nagygyűlést Spenik Arthur joghallgató, az intézőbizottság elnöke, nyitotta meg. Üdvözölte az egybegyűlteket, majd fölkérte a jogakadé­miai tanárok élén megjelent dr. Baintner Hugó dékánt, hogy a díszelnöki széket foglalja el. Dr. Baintner Hugó rövid megnyitójában azon reményét fejezte ki, hogy a mozgalomnak meg lesz a kívánt sikere. Spenik elnök ezután Fodor joghallgatót kérte föl, hogy ismertesse a helyzetet. Fodor beszédében őszintén vázolta mind­azon következményeket, melyek a sérelmes kormányrendelet által tönkreteszik majd szá­zak jövőjét. Nem hangulatot akarunk kelteni —­ mondotta — másnemű intézmények ellen, csak azt akarjuk kimutatni, mennyire szüksé­ges, hogy a magyar jogakadémia továbbra is fönnálljon. A kormányrendelet folytán július 31-én bezárulnak a jogakadémia kapui, több mint száz joghallgató nem kap végbizonyít­ványt. Az iskolaügyi minisztérium óriási téve­désben volt, midőn rendelkezését meghozta, elfelejtkezett azokról, akik évekig hadifogság­ban sínylődtek, akik itt a hadseregben teljesí­tettek szolgálatot és emiatt nem végezhették rendesen tanulmányaikat. A kosicei jogakadémia bezárásával meg­szűnik minden remény arra, hogy százak be­fejezhessék tanulmányaikat. Hiszen a brati­­slavai egyetemre nem mehetnek, mert nem bírják a szlovák nyelvet, de ha tudnák is, nem volnának képesek előhaladni, mert ott osztrák jogot tanítanak cseh iskolarendszer­rel. És a jövő éven ott csak az I. év nyílik meg, hova menjenek a 111. és IV. évesek? Engedje meg tehát a minisztérium, hogy to­vábbra is működjön a jogakadémia, mert ez az ország érdeke is, hiszen akkor a főiskolai hall­gatók kényszerítve lennének külállamokba menni tanulmányaik folytatására. Beszéde további részében Szlovenszkó mos­tani és évek előtti kultúráját ismertette. A más­félmillió magyar és a­ kétszázezer ruszin — mondotta beszéde végén — jogosan követelhet egyetlen főiskolát. Narepka Andrej joghallgató szlovák nyelven ismertette a helyzetet és mondotta el jogos kö­vete­léseiket. Ezután Spenik elnök olvasta föl az előkészí­tő bizottság által szerkesztett memorandumot, melyet az iskolaügyi miniszter elé terjeszte­nek. A memorandum részletezi mindazon sérel­meket, melyek a joghallgatókat a kormány ezen intézkedése folytán érik, föltárja a hely­zetet s végül a következő kérelemmel járul a miniszterhez: A kormányrendeletet a következőikben kér­jük módosítani: Ha már az nem volna megen­gedhető, hogy a jogakadémia továbbra is főn- Teherautók tulajd­onosai figyelmébe a­ világhírű „FuMa* tumör-gummi abroncsokat, amelyek tartóssá­ ! AUTOZENTRALE gu­khats versenyképesek minden e nemű gyártmánnya!. «JOOO Raktárot? TOPEKSCZEÜ minden meres, amelyet azonnal fel ie préselünk a modernül e célra IkoSice, moldavska «. berendezett „Hidraulikus* préssel, oooo Kívánatra árjegyzék bérmentve l| telefon Werurban: 3—t: *

Next