Kassai Ujság, 1922. július-szeptember (84. évfolyam, 149-222. szám)
1922-07-04 / 149. szám
$g«rkeuÍ2S«££ jí* nuaii6iii*aínl: Koäiee-Ka«i». FiVolca 84. g&fcujat, (NtewacH eadiiktxzai utm'ba.) Telefonsaim i 183. .•,».» e o c • o u Megjelenik naponta, eooooaoo FELELŐS SZERKESZTŐI KÖVES HÍ AS Előfizetési díjak helyben és vidéken : Egy egész évre 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 34 korona, egy hónapra 20 korona. — Egye* számára 1 korona. Félre a terrorral! Megdöbentő hír érkezik hozzánk. A „Kurier Lwowski“ lemborgi napilap egy hosszabb cikkben azt a felszólítást intézi a lengyelekhez, hogy Keletgaliciában rendezzenek Szent Bertalan éjszakát az ukrán népesség körében. A cikk írója ezt a borzadalmas bujtogatást avval indokolja, hogy a törökök is azért tudták az örmény problémát oly gyorsan és sikeresen elintézni, mert az örményeket tömegesen lemészárolták. Tudni kell ugyanis, hogy a Szent Bertalan éjt 1572 aug. 23. és 24. között Medici Katalin rendeztette, aki sehogysem tudta elviselni, hogy a hatalomban a hugenottákkal is osztoznia kell. Ezért arra a borzadalmas gondolatra vetemedett, hogy egy napon valamennyi hugenottát megöleti. Ez a nap volt Szent Bertalan éjszakája, amikor is állítólag 90 ezer hugenotta (francia kálvinista) esett áldozatul a katolikus reakciónak. Ez a rettenetts mészárlás annyira embertelen volt, hogy még ez a sok gyilkoláshoz szokott kor is elámult rajta és elszégyelte magát. Még az ellenreformációnak legkiválóbb vezérei sem helyeselték e céltalan és kegyetlen üldözést. Egyedül a pápa, XIII. Gergely, rendezett fényes Istentiszteletcd és veretett emlékérmet ebből az alkalomból. Míg Alba herceg egyenesen elítélte ez ügyetlen taktikát, II. Fülöp spanyol király gúnyos hahotában tört ki, II. Miksa német császár és magyar király szégyelte, hogy az ő rokonai ilyen haramiák. Újból hagsúlyozzuk, hogy ez a kor az elfajult felekezeti háborúk miatt a vérontásoknak, a kegyetlenkedéseknek, az inkvizícióknak, a terroroknak és abszolutizmusoknak kora volt, s még ez a kor is megrettenve, bámulva és megiiszonnyodva tekintett Medici Katalinra, aki kilencvenezer ember hullájára akarta a maga hatalmát felépíteni. És mi, a huszadik század emberei, kénytelenek vagyunk megérni azt, hogy egy magát műveltnek nevező nép lapja a világ legtermészetesebb és magától értetődő hangján hívja fel honfitársait, hogy egy előre meghatározott napon öljék meg, üssék agyon mint veszett kutyákat — az összes ukránokat, hogy így a maguk diadalordítását tízezer és százezer ember halálhörgésével erősítsék, díszítsék és kísérjék. Egy lap, amely az európai nyilvánosság ellenőrzése mellett jelenik meg, nem tud más módot az ukrán kérdés véges elrendezésére, mint ha az összes ukránt legyilkolja? És ezt éppen egy lengyel mondja, a Bertalan éj rendezésére éppen egy lengyel újság hívja fel honfitársait, annak a népnek fia, amely maga is százados elnyomásban élt orosz, porosz, osztrák iga alatt s amikor ők maguk is ezerszer ki lehettek volna téve olyan végleges elintézéseknek, amilyeneket most ő ajánl az ukrán kérdés rendezésére. Nem érzed, olvasó, hogy hátadon a hideg fut végig, amikor e borzadalmas felhívást olvasod? Nem érzed Ázsiának közeledését, mikor Ázsiára, Ázsia kegyetlen emberiségére hivatkozik a nevezett lengyel sajtóorgánum? Nem érzed, hogy pusztán ilyen gyilkosságok lehetőségének, megrendezhető stégérsék felvetése az emberi lelkek alján szunnyadó ősállatiasságnak szelét verdesi könnyező arcodba? Nem érzed, hogy a Szemt Bertalan éjnek emlegetése a középkori borzadalmaknakí minden rémét remegő fantáziád elé vetíti? Nem érzed, hogy Európa visszavonhatdnakit ds megmenthetetlenül visszasülyedt a barbárságba, az ököljogba, amikor erőszak uraUtatjptt törvények helyett? És amikor hintek a lengyel felhívásnak sorait és embertelen okfejtéseit olvasod, akkor egyszerre a megértés világossága terjed szét az agyadba s már len töröd többé a fejed: miért kellett a világháborúnak oly véresnek lennie? Miért post It el holmniŐ férifi Miért gyilkoltok !• milliókat ez orosz forráslylntak? Miér könyökig véres ma is a szovjet uralom keze? Miért dúl a polgárháború Írországban? Miért forgatják meg egymás testvéri testében a németek az orgyilkos tőröket? Miért ropog a puskatűz a francia és lengyel határokon? Miért nem akarja Bethlen miniszterelnök kinyittatni a börtönök ajtaját és miért nem ad kegyelmet a tisztességes emigránsoknak? Miért folynak a bandaharcok a román és jugoszláv határokon? Miért lázad Albánia és Montenegró? Miért készül újabb háborúra Törökország? Miért vonja össze csapatait a román határokon az orosz szovjet? Miért dobnak egymásra bombákat az olasz fascisták és szocialisták? Miért fejleszti még tovább hadseregét Franciaország? Egyáltalában miért nem képes Európa végre a nyugalom állapotába jönni? Miért nem tudják a különböző társadalmi osztályok és nemzetiségi egységek egymás mellett a megértés és viszonylagos jólét alapjait megvetni? Miért puskaporos a levegő minden országban? Miért kirobbanásig felizgatott minden ember idege? Miért általában az őrület? Miért kedvenc téma, ideális végcél a Szent Bertalan éjszaka? És kérdjük: hozott-e egyáltalában nyugalmat Franciaországra a szégyenletes Szent Bertalan éj? Medici Katalin képes volt minden hugenottát kiirtani Franciaországból? Képes volt a világháború az imperializmust, a militarizmust és a gazdasági tehetetlenséget megváltani? Képes volt Oroszország a burzsoáziának kiirtásával népének boldogságot, megelégedést és jólétet adni? Képesek-e az utódállamok a kisebbségek elnyomásával a nemzetiségek leheletét beléjükfojtani? Képes lesz-e majd a lengyel nép az ukrán kérdést véglegesen levenni a napirendről, még akkor is, ha sikerül minden ukránt kiirtani? Nem, nem és ezerszer nem! A történelem egyetlen egy esetet sem tud felmutatni, amikor erőszakkal, terrorral, vérontással, kegyetlenkedéssel bármilyen kérdést is vér előbb-utóbb azon vesz bosszút, akik a vért előbb-utóbb azokon vesz bosszút, akik a vért öntik, akik a vérben gázolnak. Minden háború újabb háborúnak, minden vérontás újabb vérontásnak a forrása! A sok vérből a bosszúnak lidércei születtnek, amelyek minden szívre ránehezednek, a lidércek pedig pusztulásba, romlásba csábítgatják, csalogatják az utána szédülöket! Európa felett most a bosszúnak lidércei szálldogálnak és Európát beletaszitják a legnyomorultabb mocsárba, ahol piszokban, iszapban fog rutul elmerülni és megfulladni! A „Kurier Lwowski“ lembergi újságnak gyilkosságra való nyílt felhívása tiszta jele Európa általános leromlásának és bukásának! A drágaság a magyar parlament előtt (Saját tud. táv.) A budapesti nemzetgyűlést ma csak fél 12 órakor nyitották meg. A napirend előtt Rakovszky István szóvá tette a drágaságot, amely ellen semmi kormányintézkedést nem lát. Fölhívja a kormányt, hogy a drágaság letörésére minden rendelkezésére álló eszközt azonnal használjon föl, mert a lakosság teljesen képtelen annak elviselésére. Szóvá teszi, hogy a külföldi kereskedők zavartalanul vásárolhatják össze a cukrot s ugyanakkor az ország lakossága cukorinség előtt áll. Éppen ilyen a helyzet a zsírral és egyéb fontos, nélkülözhetetlen élelmi- és kereskedelmi cikkel. Elítéli a sörgyárosokat, akik teljesen indokolatlanul 150 százalékkal emelték a sör árát. A cikkek nagymérvű drágulása azt mutatja, hogy kartellek dolgoznak a közönség kifosztására. Bethlen miniszterelnök válaszában kijelenti, hogy az országban átvizsgáló bizottság működik s ennek a bizottságnak kötelessége, hogy minden indokolt esetben megfelelő módon eljárjon. A kormánynak nem áll módjában ezen bizottság kezét megkötni, hogy miként járjon el. Ezek után áttért a ház az indemnitás folytatólagos tárgyalására. Az első szónok Nagy Emil volt. Úgy érzi, hogy a mostani nemzetgyűlés az ősi turáni átok melegágya. Nem kíván szenzációkkal szolgálni, mert a nemzetgyűlés föladata nagybeteg magyar nemzet gazdasági sorsa föa alött a konzíliumot megtartani. Sok tekintetben pézügyminiszterrel ellenkező felfogáson van. Produktív munkára, befektetésekre, közutak, csatornák építésére a bankóprést igénybe kell venni. Természetesen arra kell ügyelni, hogy ne csak inflációval dolgozzanak, hanem valahogy fedezzék is a költségeket. Ha a folyó kiadásokra lehet a bankóprést igénybe venni, akkor a beruházásoknál sem szabad félni az ilyenféle befektetésektől, mert a félelem logikailag indokolatlan és érthetetlen. Bizalommal van a kormány iránt. Beszéde végén kívánja, fejlesszük iparunkat, hogy ne kelljen előbb egy döglött ökör bőrének megjárnia Csehországot, hogy csak az ottani földolgozás után lehessen kiért ! belőle csizmát készíteni, vagy a gyapjúból ruhát. Minden egyes uj ipartelep fölállítása nemzeti ünnepet jelent. Az ülés férjük. Az elégedetlen kisgazdák. Azok az ellenőrizhetetlen hírek, amelyek politikai körökben a kormánynak a legitimistákkal való tárgyalásáról elterjedtek, arra indították a kisgazdákat, akik tudvalevőleg a szabad királyválasztás hívei, hogy a mai napon fölkeressék Bethlen miniszterelnököt és’ tőle fölvilágosítást kérjenek a kormány álláspontjáról. Bethlen a kisgazdákat fölvilágosította, hogy ő semmiféle tárgyaláson nem vett részt, semmi irányban magát le nem kötötte s nem hajlandó a megalapozott többséget és a kormányzás rendjét megváltoztatni. Amennyiben azonban bármilyen részről közeledések történnének az ő programmjához, a kormány ezt szívesen veszi. A sajtóban és politikai körökben erősen tartja magát az a hír, hogy Andrássy Gyula és Friedrich István között a bajtársi és fegyvertársi viszony elhidegült. Igaz, hogy ezen elhidegülésről szóló híreket Friedrich cáfolni igyekszik, de pusztán az a tény, hogy Andrássyék kivonultak a Wenckheim-palotából és a Scitovszky-téren új pártklubot rendeztek be, minden cáfolatnál szebben beszél a két politikusnak szétvált útjáról. NEM LESZ NÁDOR! Egy politikus, aki a kulisszák mögötti dolgokkal is tisztában van, a királykérdéssel kapcsolatos nádorkérdésről a következőképpen nyilatkozott: — Tényleg szó van a nádorság visszaállításáról. De eddig ez csak modus optativusban nyilatkozott meg. Nem látszik azonban Valószínűnek, hogy az erről folyó tárgyalások eredményre vezetnének. A kisantánt ugyanis akkor, amidőn még a kommunizmus letöréséről volt szó, nem volt hajlandó belemenni abba, hogy a Habsburg-ház egyik tagja legyen Magyarország kormányzója. Ilyenformán ma, amidőn az országban konszolidáció van, egészen bionyos, hogy eddig vallott álláspontjától nem lesz hajlandó eltérni. Jogászok tiltakozó naggyűlése Szlovák, magyar, ruszin ifjak követelik a magyar jogakadémia további fenntartását. Küldöttséget menesztenek az iskolaügyi miniszterhez. (Saját tudósítónktól.) A kosicei magyar jogakadémia kapui ez év végén bezárulnak. A magyar ifjúságnak többé nem lesz módjában, hogy főiskolai kiképzést nyerjen. A sérelmes kormányrendelet az ifjúság százait sújtja s így teljesen indokolható az a mozgalom, amely ezen rendelkezés hatálytalanítását akarja elérni. A jogakadémiai ifjúság tegnap délelőtt tartotta ez ügyben tiltakozó nagygyűlését a Schalkház nagytermében. Több mint száz joghallgató gyűlt össze, a vidéki jogászság táviratilag jelentette be csatlakozását a mozgalomhoz. Az egybegyűltek között voltak Ruszin- Szkó, Eperjes, Selmecbánya, Besztercebánya küldöttei. A nagygyűlést Spenik Arthur joghallgató, az intézőbizottság elnöke, nyitotta meg. Üdvözölte az egybegyűlteket, majd fölkérte a jogakadémiai tanárok élén megjelent dr. Baintner Hugó dékánt, hogy a díszelnöki széket foglalja el. Dr. Baintner Hugó rövid megnyitójában azon reményét fejezte ki, hogy a mozgalomnak meg lesz a kívánt sikere. Spenik elnök ezután Fodor joghallgatót kérte föl, hogy ismertesse a helyzetet. Fodor beszédében őszintén vázolta mindazon következményeket, melyek a sérelmes kormányrendelet által tönkreteszik majd százak jövőjét. Nem hangulatot akarunk kelteni — mondotta — másnemű intézmények ellen, csak azt akarjuk kimutatni, mennyire szükséges, hogy a magyar jogakadémia továbbra is fönnálljon. A kormányrendelet folytán július 31-én bezárulnak a jogakadémia kapui, több mint száz joghallgató nem kap végbizonyítványt. Az iskolaügyi minisztérium óriási tévedésben volt, midőn rendelkezését meghozta, elfelejtkezett azokról, akik évekig hadifogságban sínylődtek, akik itt a hadseregben teljesítettek szolgálatot és emiatt nem végezhették rendesen tanulmányaikat. A kosicei jogakadémia bezárásával megszűnik minden remény arra, hogy százak befejezhessék tanulmányaikat. Hiszen a bratislavai egyetemre nem mehetnek, mert nem bírják a szlovák nyelvet, de ha tudnák is, nem volnának képesek előhaladni, mert ott osztrák jogot tanítanak cseh iskolarendszerrel. És a jövő éven ott csak az I. év nyílik meg, hova menjenek a 111. és IV. évesek? Engedje meg tehát a minisztérium, hogy továbbra is működjön a jogakadémia, mert ez az ország érdeke is, hiszen akkor a főiskolai hallgatók kényszerítve lennének külállamokba menni tanulmányaik folytatására. Beszéde további részében Szlovenszkó mostani és évek előtti kultúráját ismertette. A másfélmillió magyar és a kétszázezer ruszin — mondotta beszéde végén — jogosan követelhet egyetlen főiskolát. Narepka Andrej joghallgató szlovák nyelven ismertette a helyzetet és mondotta el jogos követeléseiket. Ezután Spenik elnök olvasta föl az előkészítő bizottság által szerkesztett memorandumot, melyet az iskolaügyi miniszter elé terjesztenek. A memorandum részletezi mindazon sérelmeket, melyek a joghallgatókat a kormány ezen intézkedése folytán érik, föltárja a helyzetet s végül a következő kérelemmel járul a miniszterhez: A kormányrendeletet a következőikben kérjük módosítani: Ha már az nem volna megengedhető, hogy a jogakadémia továbbra is főn- Teherautók tulajdonosai figyelmébe a világhírű „FuMa* tumör-gummi abroncsokat, amelyek tartóssá ! AUTOZENTRALE gukhats versenyképesek minden e nemű gyártmánnya!. «JOOO Raktárot? TOPEKSCZEÜ minden meres, amelyet azonnal fel ie préselünk a modernül e célra IkoSice, moldavska «. berendezett „Hidraulikus* préssel, oooo Kívánatra árjegyzék bérmentve l| telefon Werurban: 3—t: *