Kecskeméti Ujság, 1914. február (7. évfolyam, 26-48. szám)
1914-02-01 / 26. szám
Kecskemét, 1914. február 1. Arab fillér. Vasárnap, VII. évf. 26. (1428.) sz. Tükördarabok a hétről Ne essen rosszul, de a héten, hónapokkal előre megjósoltuk, izraelita atyámfiai közül a legjámborabbak élénken tiltakozni fognak az orgona hangversenyek ellen. Pedig vagy egy esztendeje törtük a reklámot s mégis csak most határoztak, amikor körmükre égett az idő. Arról volt ugyanis szó, hogy emberbaráti célok erősítésére orgonahangversenyt ad a templom kitűnő orgonaművésze, olyant, amilyent minden kulturvárosban rendeztek minden templomban, anélkül hogy profanizálnák a helyet, ahol ezt tartják. S miért éppen Kecskeméten féltik a jámbor hitet a buzgó hívek, hiszen nem hacacárét orgonáznak és danáznak, hanem szent, áhitatos énekeket, olyant, amitől megindul még az istentelen ember kőkemény szíve is! Mikor két ilyen alkalom van, elsőrangú hangversenyhez, orgona és orgonaművész, csak nem gondolják, hogy akkor a református templomba menjenek át hangversenyezni, mert ott is van orgona, de nem olyan, mint a zsidóké! Úgy látszik, még élénk emlékezetében van egynéhány hívőnek a negyedszázaddal előbb történt eset, amikor a híres Sohr orgonaművész hangversenyt akart adni a nagytemplomban , egy fanatikus káplán annyira fellázította a népet, hogy csendőrökkel és katonákkal kellett őriztetnie a templomot. De azért később mégis megtartották! De ez 25 év előtt történt, s a zsidó eklézsia sem haladt vissza, hanem rohamlépésekben előre! S ezaz »előre“ mindenesetre a kultúrát jelzi, s nem a sötétséget! * Az új városatyák érdekében, már t. i. akiket a márciusi tavaszi választás szele besöpör a fórumra, dolgozik minden párt, minden frakció. Titkos és nem titkos önjelöltek egész légiója vonul most fel, s mint eső után a gombák, úgy nőnek ki a földből, a semmiből, a semmibe való üres fejű stréberek, akik más vállán akarnak demagóg alapon föltolakodni. S a városnak szavazattal megáldott polgársága okosan cselekszik, ha a stréberek orrára koppint s elősegíti, hogy érdem és arra valóság legyen a döntő momentum s ne a gégecimboraság, amely sajnos, hamarább döntő, mint a tudás és az igazi kiválóság. A pártkörök meleg szobáiból pedig söpörjétek ki a strébereket, hogy adandó alkalommal benneteket ne faljanak föl!* Színház és mozi indítja az embereket mostanában Kecskeméten, a culturának letagadhatatlanul értékes két faktora. S vetélkedve csábítaná a közönséget, de kevés sikerrel, mert a hurka és kolbászrágás szezonja van most s legtöbb embernek kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a cultura áldásain rágódjon! Pedig amit a mozi meg a színház ma producálnak, az ő igazán tökéletes és drága eszközeikkel, megérdemelnék a legmesszebbmenő pártfogást és támogatást. Hiába azonban Kecskeméten minden sopánkodás, amíg Kecskeméten a culturembereknek csúfolt egyedek, individiumok legtöbbje nem reformnadrágot hord a pantallója alatt, hanem bőszájú lobogót, amit annak jötte a pantalló helyett húztak föl, addig a cultura szája is be van kötve, s a culturát is csak az szabja meg minálunk is, ki mennyi fodrot vágatott már le a készülő reformnadrágjából ... A választókerületek. Sándor János belügyminiszter ma nyújtotta be a képviselőházban a választókerületek számának és székhelyeinek megállapításáról szóló törvényjavaslatot, mely junkuimban van a választójogról szóló, a múlt évben szentesített törvénnyel, amennyiben ez a törvény a kerületi beosztás életbeléptetése után lép hatályba. A ma benyújtott törvényjavaslat a magyar országgyűlés számára (a horvát képviselők csoportján kívül) 435 választókerületet állapít meg, amely szám 22-vel nagyobb az eddiginél. A többlet különösen a városok és a gazdasági és kulturális fejlődés szempontjából előrehaladottabb vidékek javára esik. A városi jellegű kerületek száma 85-ről 105-re emelkedik s ez az emelkedés annál teljesebben érvényesül a fejlődő városok javára, mert míg a javaslat egyfelől szaporítja a fejlődő városi élet gócpontjain a kerületeket, több olyan kis városnak eddigi képviselőküldési jogát szünteti meg, amelynek sem városi jellege, sem gazdasági, sem kulturális, vagy nemzetfentartó jelentősége nem olyan, hogy a külön képviseletet indokolttá tenné. De másfelől arról is gondoskodik a javaslat, amikor Budapestnek csak huszonkét kerületet ad, noha a javaslatban alkalmazott kulcs szerint a fővárosnak ennél több kerület jutna, hogy bár érvényre juttatja a főváros nagy jelentőségét, ne szállítsa le túlságosan a vidék politikai súlyát. És e tekintetben a belügyminiszter a javaslat indokolásában rámutat arra, hogy a vidékkel szemben annál kevésbé szabad méltánytalannak lenni, mert Budapest mai nagyságát, hatalmas fellendülését nemcsak saját magának, hanem a vidéknek is köszönheti: onnan vonzotta magához, onnan szitta magába erejének, népességének legnagyobb részét. A javaslat tehát ezt a Budapestnek juttatott erőtöbbletet most politikai jogok alakjában részben visszaadja a vidéknek. Különben annál inkább lehet Budapest kerületeinek számát csak tizenhárommal szaporítani, mert a főváros lakosságának a sajtóban, népgyűléseken és különféle szervezetekben amúgy is több alkalma nyílik arra, hogy a közügyek viteléhez hozzászóljon, mint a vidéken lakóknak. A törvényjavaslat a kerületek összes számán kívül csak azt határozza meg, hogy az egyes törvényhatóságokra hány választókerület jut s azok székhelye hol lesz. Részleteiben a kerületi beosztást a belügyminiszter rendelettel fogja megállapítani s azt jövőben csak a törvényhozás módosíthatja. Ezt a törvényi felhatalmazást, amelyet a belügyminiszter a javaslat szerint, nyer, az indokolás azzal okolja meg, hogy a kerületek beosztásánál annyiféle fontos szempontra, adatra és körülményre kell figyelemmel lenni, hogy mindezeknek az adatoknak felkutatására és feldolgozására, egyáltalában mindezeknek a legapróbb részletekig szakszerű mérlegelést igénylő kérdéseknek tárgyilagos elbírálására olyan nagyobb számú tagból álló testületek, mint aminek a törvényhatósági bizottságok, nem alkalmasak, vagy a munkájuk beláthatatlan ideig tartana. A törvényhozás azonban azzal, hogy az egyes törvényhatóságokat megillető kerületek számát és székhelyét megállapítja, a kerületek részletes beosztásánál érvényesíthető szempontokat lényegesen prejudikál. A javaslat megalkotói csak az egyes területek gazdasági és kulturális jelentőségét, szociális viszonyait, néhol mint méltányossági szempontot, a történelmi fejlődést vették figyelembe s a belügyminiszter a javaslat indokolásában kijelenti, hogy a részletes beosztás elkészítésénél is ugyanez a szempont lesz mérvadó. Arra is fog igyekezni a belügyminiszter, hogy a választókerületek területileg összefüggő egészet alkossanak. Ez ugyan a szavazás decentralizálása mellett kevésbé fontos, mint a múltban, de mindenesetre helyes arra törekedni, hogy egy-egy választókerületben minél inkább homogén elemek kerüljenek össze, lehetőleg olyanok, akik részben eddig is együtt gyakorolták választójogukat. Már előbb is említtetett, hogy a városi kerületek kisebbek, a vidékiek népesebbek. A kizárólagos városi érdek minél több külön városi kerület alakítását követelné meg, viszont jelentős közérdek az is, hogy a falusi községek ne maradjanak egészen elszigetelve , hogy a nagyobb kulturális és gazdasági fejlettséggel rendelkező városok vezető hatását ne nélkülözzék egészen. A javaslat indokolása kiemeli, hogy ebből a szempontból akkor haladunk a középúton, ha a törvényhatósági városok kerületeinek számát jelentékenyen szaporítjuk, a nagyobb rendezett tanácsú városokat — tekintet nélkül a statusquóra — külön városi kerületekké tesszük, vagy ilyeneküt meghagyjuk, kivételesen ugyanazon vármegye területén fekvő kisebb r. t. városokat külön városi kerületekké egyesítjük, végül ahol vegyes (városi, faktori) kerületeket alkotunk, lehetőleg ügyelünk arra, hogy a városhoz csak annyi falusi község csatoltassék, amennyi a városi elem uralkodó helyzetét nem veszélyezteti. Az idegen ajkú állampolgárok által lakott vidékeknek is az igazság mértékével mérve, minden megkülönböztetés nélkül ad a javaslat annyi kerületet, amennyi az illető területet a gazdasági és kulturális fejlődés mértéke szerint megilleti. Az erdélyi részeknek a javaslat aránylag több kerületet juttat, mint amennyi a javaslat kulcsa szerint esnék azokra a törvényhatóságokra, de ezt I — szemben a számtani miveletekből levezet- I hető rideg következtetésekkel — Erdély tér- Sensitizes sííitfélprctár , , M .l, L A . 0 m 55TAS SchmidthauerlEli I fii i iRTiTi li K 0101 01II11 ..........."1Z Ifflfiiti Tilédi Ildit ijmrlijitik- Fi|jtf Mi \i||iií|iiL ifflii i * i llSjllljI Ul II« 105 iit lükimiláskn snondtaik P IIWUW1 M I 1« Nagyüveg 60 HM* ' Kapható helyben és környéken minden gyógyszertárban és jobb fejszerüzletben.