Képes Magyarország, 1962 (3. évfolyam, 1-5. szám)
1962-05-01 / 5. szám
rottya-házat” látjuk. Manzárdtetős műemlék épület. Az a nevezetessége, hogy ez a színhelye Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című vígeposzának. Csokonai, aki mindössze kétszer járt Kaposvárott, egyszer a főispáni beiktatáson, másodszor pedig akkor, amikor az „Arany Oroszlánhoz” címzett patikában porokat vásárolt fogfájás ellen, — azt írja a Dorottyáról, hogy „Somogyban laktomkor ennek az előttem holtig édes emlékezetű vármegyének kedvéért szereztem.”. A vígeposzban a költő az 1799. évi farsangnak állít emléket. Karnevál hercegének vezetésével, csilingelő szánokon és lóháton, leányok és menyecskék serege indul el a Balaton partjáról, hogy a híres kaposvári farsangon férjet szerezzen. A fényes bál színhelye a Dorottya-ház, akkoriban az Eszterházy uradalom tiszttartói laka. A környezetrajzot a költő valószínűleg az 1798 évi barokkos pompájú főispáni beiktatásból merítette, — de nem ámul el az arisztokrata világ pompáján, hanem a fényes külsőségű, cifra és vidám társaságról a szatíra csípős nyelvén beszél. A Dorottya-ház ma is áll. Folyosóinak, szobáinak fiókboltozatos dongái híven idézik a múltat. A Dorottya-háztól néhány lépés a Táncsics tér. Itt áll a múzeum, melyet a Kaposvárott született nagy magyar festőművészről, Rippl-Rónai Józsefről neveztek el. Homlokzata előtt a névadó művész szobra nézi a várost A múzeum belseje — főleg a képtár! — órákhosszat tartja bűvkörében a látogatót. Természetesen elsősorban a Somogyban született, országos hírű festők — Zichy Mihály, Vaszary János, Iványi-Grünwald Béla, Hippi-Rónai József, Kunffy Lajos, Bosznay István — műveit illik megtekinteni. Számos képet őriz a képtár a Somogy megyei tájakat annyira szerető Bernáth Aurél alkotásaiból is. Minden kaposvári séta törvényszerűen a Szabadság-parkban ér véget. Ha már beteltünk a város sokféle látnivalójával, megismertük műemlékeit és presszóit, térjünk be ebbe a kedves környezetű parkba pihenőre. Itt lehet a legjobban elraktározni, összegezni a benyomásokat. Széles sétaútjaival, dísznövényeivel, virágaival, szobraival valóságos kis üdülőkért ez, olyasféle szerepet tölt be Kaposvár életében, mint a fővárosban a Margitsziget, vagy a Városliget. Itt mindig találunk pihenő, sétáló, sütkérező embereket, de közkedvelt tanuló- és sétahelye ez az ifjúságnak is. Összezsúfolva, tömörítve láthatjuk mindazt, ami oly kedves vonás a kaposváriakban: a fák, növények és virágok szeretetét. Kevés város körülközik az országban, ahol olyan féltő gonddal, szeretettel ápolják a díszbokrokat és virágágyakat, mint itt. Nem véletlenül került Kaposvár neve mellé a „virágos” jelző, s ez nemcsak a városi tanácsnak és a kertészeti vállalatnak az érdeme, mert ha benézünk a kaposvári udvarokba, a házak kertjeibe, vagy ha végigsétálunk a városszéli utcák bármelyikén, mindenütt megtalálhatjuk a virágkultuszt. S ha valaki tanácsot kérne tőlünk, hogy mikor érdemes Kaposvárt meglátogatni, természetesen a májust ajánlanánk, hiszen ebben a hónapban virít a legtöbb virág, s ilyenkor olyan a város, mint valami csodálatos tündérkert. Vagy tán még ennél is szebb ..., , , . Huba László A Szabadság parkban álló szovjet hóal emlékmű talapzata A Fi tér a Kossuth szoborral A Kaposvári Textilműveken.. ' - 11