Képes Sport, 1958. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)
1958-03-11 / 10. szám
KI ÖT aUkmage/' Az MTK 'birkózói edzenek. A félkör legelején, aki olyan magasra lendíti fel a lábát, az Rizmayer Anti, az ifjúsági válogatott tagja, mellette, aki állandóan arronrúgással fenyegeti, az Rizmayer Nándi, utána Rizmayer Jancsi, majd Rizmayer Jóska és — ne tessék türelmetlenkedni! — az ötödik Rizmayer, a Gyurka.(következik, ÍGY KEZDŐDÖTT Nem jól kezdődött pedig. Az édesapa, aki életében csak a pár hold földdel, meg a természettel birkózott, hallani sem akart a dologról, „összevernek ott benneteket!” — mondta a két ,,úttörőnek”. Az édesanyának volt jobb szeme, ő jött rá hamarabb a sport nevelő, formáló erejére. Látta, hogy amíg a többi, Jóskáékhoz hasonló fiú el-elcsavarog, egyik-másik rossz társaságba kerül, addig az övéinek leköti szabadidejét a sport, s nem is igen vágyódnak más szórakozás után. Egy-két év múlva aztán az édesapa is észrevette, hogy fiai sokkal szívósabbak, jobban bírják a földmunka fáradalmait, mint azelőtt. Nemkiabált már rájuk, amikor a pihenőidőben birkózni tanították a kisebbeket, s már nem tiltakozott, amikor a gyerekek, ahogy cseperedtek, sorra bejelentették, „én is birkózni megyek...” A FOLYTATÁS Mi volt odahaza ezután a legfőbb téma? Persze, a birkózás. A szülők figyelték a beszélgetést, s hallották, hogy milyen fegyelmet tart a fiaik között „Jancsi bácsi”, az edző, hogy törődik versenyzői gondjaival, bajaival. Egyszer aztán csak elhatározta Rizmayer bácsi, hogy megnézi ő magának azt az embert, aki öt fia emberréformálásába nyúl bele. A „vizsgálat” nem maradt következmények nélkül. Maróti edző és az édesapa nagyszerűen megértették egymást, s azóta rendszeresen össze-össze jönnek egykis eszmecserére. MOST ITT TARTANAK Mert,hogy az öt közül valamelyikkel egy kis baj mindig csak akad. Most például az Anti szorgalmát kell egy kicsit helyrebillenteni. No, nem a birkózásban — ott a világ minden kincséért sem hiányozna egy edzésről, hanem — a tanulásban. Utolsó éves a közgazdasági technikumon, s egy idő óta nem veszi elég komolyan a tanulmányait. Most, amikor legjobban kellene iparkodnia — az életbelépés küszöbén. Eltiltották már egy párszor a birkózástól, ilyenkor észrevehetően iparkodott, javult az osztályzata. Aztán, hogy minden rendbejött, ismét csak ellustult. Egy közös vonásuk van a testvéreknek: imádják a birkózást. — Ha tehetném, minden falusi fiatalt rábeszélnék erre a sportra — mondja József, aki édesapjával a földeken dolgozik. — Sokkal többet és könynyebben tudok dolgozni, amikor rendes edzésben vagyok. A sport áldás mindenkire, aki jól sáfárkodik vele, segít a munkában, felfrissít, szórakoztat, erőt, egészséget ad. Ezt érzi az „öt Rizmayer”, ezért nem hiányzik komoly ok nélkül egyik sem soha az edzésről, s ezért simogatja most már az édesapa is a kis Pityu fejét, amikor az csillogó szemekkel kijelenti: — Ha megnövök, és is birkózó leszek... B. T. Nem balett, csak egy ids bemelegítés a birkózók edzése előtt. Sikerült a kiemelés! Majdnem minden silly csoportra akad egy ultmayer az MTK-ban... (Képes Sport, Hemze K, felv.) Gyerünk le a szőnyegre, melyikünk erősebb? Anti?! Vagy Jóska?!