Közlekedés, 1977 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

4 A gazdaságpolitikai agitációról TÁRSADALMUNK FEJLŐDÉ­SÉNEK ALAPJA a termelés, amelynek folyamatos növekedése biztosítja életszínvonalunk emel­kedését Ebből következik, hogy a szakszervezeti szervek politikai tömegmunkájának — az agitáció­­nak és propagandának — egyik sa­játossága a termeléssel kialakított közvetlen kapcsolata. A gazdaság­­politikai agitációs tevékenység el­sődleges területe a munkahely, mert a tervek, a dolgozók mun­kája révén ott valósulnak meg. A gazdaságpolitikai célkitűzéseknek, azok végrehajtását segítő határo­zatoknak a dolgozók széles köré­vel történő megismertetésében nagy szerepük van a szakszerve­zeti tisztségviselőknek, aktívak­nak és a szocialista brigádveze­tőknek. Szakszervezetünk központi ve­­zetőségének elnöksége ezeknek az indítékoknak az alapján, az MSZMP XI. kongresszusa határo­zatának figyelembevételével tűz­te ülésének napirendjére néhány hónappal ezelőtt a gazdaságpoli­tikai agitációs és propaganda­­munka helyzetét és jelölte meg a további feladatokat szakmánk te­rületén. A szakszervezeti szervek gazda­ságpolitikai agitációs tevékenysé­ge az elmúlt években fejlődött. A dolgozók a tervek határidőre és magasabb színvonalon történő végrehajtásának szükségességét megértik. Ezt bizonyítja, hogy a szakma hatékonyabban elégíti ki a lakosság és a népgazdaság igé­nyeit. Emelkedett a technikai színvonal, nőtt az emberek szak­mai képzettsége. A­ magasabb követelményeknek megfelelő ismeretek megszerzését központilag szervezett ankétok, tapasztalatcserék is segítették. Ilyen alkalmakkor a vonatkozó határozatok, irányelvek, a kor­szerű termelési módszerek ismer­tetésére került sor. Egy-egy té­mát közösen tárgyaltak meg vál­lalati igazgatók, szakszervezeti bi­zottsági titkárok és az érdekelt szakemberek. Ezzel biztosítani le­hetett az egységes értelmezést és a megfelelő alapot a vállalati fel­dolgozáshoz, illetve a gyakorlat­­bavételhez. A SZAKSZERVEZETI SZER­VEK összehangolt agitációs és propagandatevékenységének az eredménye, hogy a dolgozók ma már széles körben részt vesznek a vállalati tervek, valamint a meg­kötendő kollektív szerződések elő­készítésében, kialakításában. A dolgozók megértették, hogy az üzem- és munkaszervezés a ter­melés kulcsfontosságú kérdése. Szükségesnek tartják a teljesít­ménykövetelmény-rendszerek to­vábbfejlesztésével, az anyag- és energiatakarékossággal kapcsola­tos intézkedéseket. A jó eredmények mellett hiá­nyosság azonban, hogy a szakma területén működő kutatóintézet­nél kidolgozott kutatási témákról a vállalatok nagy részének nincs ismerete. Ezért a politikai, társa­dalmi szervek megfelelő agitációt nem is tudnak folytatni a gya­korlati alkalmazás érdekében. A trösztök területén mintaszerve­­zésre kijelölt vállalatok szervezé­si munkáinak eredményei még szélesebb körű ismertetést, ter­jesztést igényelnek. A vállalati gyakorlatban nem fejlődik meg­felelően az újítási tapasztalatcse­re. Több vállalatnál nagyobb energiát fordítanak a feladatok ismertetésére, mint magára a megvalósításra. Helyenként hiányzik a termelési agitáció rend­szeressége, folyamatossága. A GAZDASÁGPOLITIKAI agi­tációs és propagandamunka jövő feladatait tekintve, továbbra is szükséges, hogy a közlekedés ötö­dik ötéves terve, a közlekedéspo­litikai koncepció időarányos vég­rehajtásából adódó gazdasági cél­kitűzések eredményes megvalósí­tását elősegítse. A legfontosabbak: a személyszállítás gyorsabb üte­mű fejlesztése, a lakossági szol­gáltatás színvonalának további emelése, a közlekedés biztonságá­nak javítása, a közlekedéstechni­ka, valamint az üzem- és mun­kaszervezés színvonalának eme­lése, a dolgozók szociális és mun­­kakörülményeinek javítása, szak­mai és politikai képzésük fokozá­sa. A kitűzött célok, feladatok meg­valósítása megköveteli a meglevő tartalékok feltárását, hasznosítá­sát Ehhez a munkához megfelelő útmutatást adnak az MSZMP XI., a magyar szakszervezetek XXIII. és a KSZDSZ XXIX. kongresszu­sának határozatai. Gazdaságpolitikai céljaink ered­ményes megvalósítása érdekében az elnökség szükségesnek tartja, hogy a szakszervezeti szervek a termelési tömegmunka, a gazda­ságpolitikai agitáció, a szocialista demokratizmus továbbfejlesztésé­hez minden szinten adjanak még hatékonyabb segítséget. A dolgo­­zók körében biztosítsák a folya­matos tájékoztatást az időszerű központi, területi és munkahelyi kérdésekről. Szakszervezetünk és a Közlekedéstudományi Egyesü­let együttműködésének továbbfej­lesztése érdekében az AFIT és a Volán Tröszt vállalatai az egyesü­let megyei szerveivel építsenek ki szorosabb kapcsolatot. A szakszervezeti bizottságok tö­rekedjenek arra, hogy a szocia­lista munkaversenycélok az eddi­ginél jobban kapcsolódjanak a munkahelyek feladataihoz. Szo­rosabb egység alakuljon ki a tervfeladatok, a szocialista vál­lalások és az újítómozgalom cél­jai között. Fordítsanak nagyobb gondot az új technológiák és a jó munkamódszerek elterjesztésé­re. Céltudatosan jelöljék meg a gazdaságpolitikai agitáció helyi feladatait, arra készítsék fel a bizalmiakat, aktivistákat és a szo­­cialista brigádvezetőket. SZAKSZERVEZETÜNK EL­NÖKSÉGE a szakszervezeti szer­vek gazdaságpolitikai tömegmun­kájának továbbfejlesztéséhez iránymutatást adott, amely a gaz­dasági építőmunka segítését kí­vánja szolgálni. Eredményes vég­rehajtása nagymértékben függ a szakszervezeti tisztségviselők, ak­tívák és a szocialista brigádveze­tők következetes munkájától. Hi­szen az ötödik ötéves tervben ki­tűzött céljaink csak jól szervezett, közös munkával érhetők el. * Major János Feszítő gondok, lemaradás a tervteljesítésben — ez volt a helyzet 1976 első hónapjaiban a nyíregyházi Volán 5. sz. Válla­latnál. Miről tud beszámolni most, az év első munkanapján Erőss Károly igazgató? — A vállalat 472 tehergépko­csijából 392 dolgozik, 63-at javí­tanak és mindössze 17 gépko­csink fuvarhiányos. Hogy hol, hány tehergépkocsi dolgozik, azt a napi jelentések­ből sorolja az igazgató, majd megállapítja, a nyíregyházi Vo­lánnak évek óta nem kezdődött ilyen jól az év, mint a mostani. Ám most is gondterheltté válik az arca, ahogy a tavaly januári fuvarhiányra gondol, aminek következtében négy hónap alatt súlyos tervlemaradás következett be.­­ A lemaradást teljes egészé­ben nem is sikerült pótolni az év végéig és a 22,2 millió kilo­méter-tervből csak 20,2 millió kilométert tudtak teljesíteni gép­kocsijaink. . A teherforgalom a 228 millió forintos árbevételi tervből 214 milliót teljesített, és a vállalat a 424 milliós tervvel szemben 411 millióval zárta az évet. Viszont a tervezett 3,6 mil­lió tonna súllyal szemben 3,8 millió tonnát szállítottunk. Ez utóbbi 1975-höz képest 18 száza­lékos emelkedést jelent, a terv­hez pedig 5,5 százalékos a túl­teljesítés. • Ennyit az elmúlt évről. 1977- ben 8,5 százalékkal magasabb, 461 millió forintos tervet kell teljesítenie a vállalatnak — tért át az idei tennivalókra a válla­lat igazgatója. — Úgy értékeljük, ha jó az in­dulás — és ha a későbbiekben sem lesz megtorpanás — akkor teljesíteni­­ tudjuk a tervet. Ez vonatkozik az áruszállításra is, amelynek terve közel 4 millió tonna., Jelentős feladat az utas­­szamítási terv­ maradéktalan tel­jesítése is. Az 1976. évi 41 millió utassal szemben az idén 46 mil­lió utasra számítunk. A nagyobb feladatok megoldásához kaptunk 43 új autóbuszt, az idén újabb 39 felújított autóbuszt is kapunk. Sajnos, jelentős növekedést ez utóbbi nem jelent, mert majd­nem annyi autóbuszt ki kell se­lejteznünk, mint amennyit ka­punk. —­ Feladataink közül megemlí­teném még a gazdaságosabb, ha­tékonyabb gazdálkodás szüksé­gességét. Ebben az évben mint­egy 460 ezer forint megtakarí­tást kívánunk elérni a gépjár­művek műszaki állapotának ál­landó javításával, takarékos üzemanyag-gazdálkodással. Öt­százalékos anyagmegtakarítást tervezünk a régi alkatrészek fel­újításából és a korábbi havi 12 000 liter helyett év végére ha­vi 20 000 liter fáradtolaj regene­rálását biztosítjuk — sorolta az igazgató. Az 5-ös Volán egyik legfonto­sabb munkaterülete a nyíregy­házi főnökség. Vezetője, Ferencz Attila is a sikeres évkezdésről beszél kérdésünkre. " Idei feladataink teljesítését segíti, hogy januártól helyijárati prémiumot vezettünk be a gép­kocsivezetők részére. Ez azt je­lenti, ha a gépkocsivezető havi 151 órát­ panaszmentesen, ledol­gozik, 400 forint prémiumot kap. Elmondta még Ferencz Attila főnökségvezető, hogy a vállalat törekvését az utazási színvonal növelésére nagymértékben segí­tik a szocialista brigádok. Nem ritka ma már, hogy a brigád kezdeményez fegyelmi felelős­ségre vonást a társadalmi tulaj­­­donnál gondatlanul bánó, fegyel­mezetlen brigádtag ellen. A személyforgalmi főnökség­hez hasonló fontos szerepe van a nyíregyházi teherfuvarozási főn­ökségnek is. Mikulás Imre főnökségvezetőt szintén az év­kezdésről kérdeztük. Elmondta, zavartalan volt a munka, és nem volt eltérés a többi hétvégektől. Még az ünnepek előtt minden gépkocsivezetőnek meg tudták, mondani, hol, milyen feladattal kezdi az év első munkanapját, és reggel hat­­órakor, késedelem nélkül munkához láthatott 215 teherautó. Szállítási feladataik közel azo­nosak a tavalyival, és eltökélt szándékuk, hogy az 1976-osnál is jobban zárják az ötéves terv má­sodik évét. Tavaly például 15 napon át üzemeltethették­­ volna a főnökség összes gépjárművét abból az üzemanyagból, amit a tervhez képest megtakarítottak. — Mert egyre több olyan dolgo­zója van­ a főnökségnek, mint Csuhas László, Som Ferenc, Schmidt Elemér, Deák György és Varó Sándor, akikre mindig, mindenben számíthatunk — mondta Mikulás Imre főnökség­­vezető. A szakszervezeti munka nem kötődik naptári évhez, ezért Mol­nár András, a vállalati szakszer­vezeti tanács titkára sem beszél­hetett csak az 1977-es év tenni­­valóiról. Legfontosabbként a bi­zalmiak megnövekedett jogköré­nek gyakorlati alkalmazását je­lölte meg. — Ma már mindenki érti és elfogadja, hogy a bizal­miak megnövekedett joga segíti a vállalat egészének munkáját. A mi feladatunk, hogy a bizal­miakat felkészítsük a jogaikkal való élésre. — Hosszú évekre szóló mun­kát ad a közművelődési határo­zatok végrehajtásának elősegíté­se. Erre jó alkalmat kínál a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójának meg­ünneplésére szervezendő vetél­kedők, más rendezvények, a KSZDSZ központi vezetőségének határozata alapján.­­ Sajátos tennivalóink van­nak a dolgozók megtartásának formálásában is. Vállalatunknál is jelentős a munkaerőhiány, ezért egyetértünk azzal a vezetői határozattal, hogy minden veze­tőnek fokozott figyelmet kell fordítania a munkaerő megtar­tására. Ez azért is fontos, mert az év végéig el kell érni a for­galmi dolgozók havi 191 órás foglalkoztatását. Végül a szakszervezeti tanács titkára azzal zárta az év eleji beszélgetést, hogy 1977-ben a volán 5. sz. Vállalat a tervtel­­jesítéssel, a szocialista brigád­mozgalom eredményeivel az élen járó Volán-vállalatok sorába akarja felküzdeni magát. Sok si­kert kívánunk kitűzött céljaik ■aléréséhezl Zsurakovszki Mihály Volán 5. sz. Vállalat Mit tesznek az éves terv teljesítéséért Rövid megbeszélés a műhelyben reggel, munkakezdéskor KÖZLEKEDÉS Rendszeres tájékoztató a szolnoki bizalmiaknak Nagyon jó munkamódszert al­kalmaz a Volán 7. sz. Vállalat szakszervezeti bizottsága Szol­nokon: rendszeresen tájékoztatja a szakszervezeti bizalmiakat és bizalmi helyetteseket. A legutób­bi, 12. számú írásos tájékoztató­juk 1976. december 15-én jelent meg. A bizalmiak megtudták be­lőle, hogy október 21-e óta, ami­kor a 11. számú tájékoztatót ki­adták, három alkalommal tar­tott testületi ülést a vállalat szakszervezeti vezetése; közli a tájékoztató a megtárgyalt témá­kat és az elfogadott határozato­kat. Részletesen felsorolja, hogy az szb milyen napirendeket tárgyalt és milyen döntéseket hozott. A bizalm­iak ennek ismeretében pontosan tudják tájékoztatni a szakszervezeti csoport tagságát a vszb és a vszb munkájáról Még annak a december 14-én tartott rendkívüli vszb-ülésnek a határozatait is közli, amelyen megtárgyalták az 1977. évi gaz­dasági tervet, valamint a válla­lat idei szociális tervét. Ezek után a szakszervezeti bi­zottságnak a tárgyalt időszakban végzett egyéb tevékenységéről szól. Elmondja, hogy titkári ér­tekezletet tartottak, ahol az ak­tuális feladatokat beszélték meg; lezajlott a bizalmi küldöttérte­kezlet, ahol a küldöttek 80 szá­zaléka megjelent, 20-an mondtak véleményt az elhangzott beszá­molókról és a saját munkaterü­letükön tapasztalható problé­mákról. Megtudjuk a tájékoztatóból, hogy az elhangzott észrevételek­re és javaslatokra a következő írásos tájékoztatóban a szakszer­vezeti bizottság visszatér. Ez tör­tént ebben a 12. számú tájékoz­­tatóban is. Ennek 6. oldalán köz­ült­: novemberben szóba került, hogy a rakodógép-kezelők, illet­ve a kötözői munkát végzők tel­jesítménye és ennek következ­tében keresete csökkent szep­tember és október hónapban. A vszb közgazdasági bizottsága és a vállalat munkaügyi önálló osz­tálya a vizsgálat során megálla­pította, hogy augusztusban szin­te valamennyi géptípus kihasz­náltsága jelentősen növekedett, szeptemberben a teljesítmény stagnált, novemberben valame­lyest csökkent. Szembetűnő prob­lémák mutatkoztak a jászberényi üzemegység területén, de az in­tézkedések folytán a rakodógé­pek hatékonysága növekedett, és így következett be, hogy a gép­kezelők a korábbi 12—14 forint helyett, egy órára vonatkoztatva 13—19 forintos keresetet érnek el. Az észrevételek alapján a normákat, illetve a teljesítmé­nyeket a vszb közgazdasági bi­zottsága folyamatosan ellenőrzi, és megfelelő intézkedéseket tesz. Ez követendő példa, mert lát­szik belőle, hogy a dolgozókat érintő problémákat a vszb meg­vizsgálja és a vállalattal egyet­értésben intézkedéseket tesz, va­lamint erről tájékoztatja a bi­zalmiakat. Nagyon sok példát lehetne még a 7-es Volán szak­­szervezeti bizottsága tájékoztató­jából kiemelni, de álljon­­itt az 1976-os év és 1977 várható prob­lémáiról a következő idézet: „Az 1976-ban indult ötödik 5 éves tervünk időarányos felada­tait vállalatunk teljesítette. Ezen belül személy- és, áruszállításain­kat teljesítettük, illetve túltelje­sítettük, műszaki dolgozóink tel­jesítménnyel arányos anyagfel­használást végeztek. A munka­erő- és bérgazdálkodásunk az el­várásoknak megfelelően alakult, vállalatunk átlaglétszáma 1978- ban 3055 fő, összességében az óra foglalkoztatás, dolgozói lét­számra vetítve 210 óra körül várható. A bérszínvonal emelke­dése 5,5-15,8 százalék között van, és megnyugtató, hogy a gazdasá­gi hatékonyságunk az év végéig 4,5—4,8 százalékkal növekszik, melynek 95 százaléka, a terme­lékenység növekedéséből adódik. Úgy érezzük, hogy a vszto vszb munkaprogramjában, munkater­veiben és az alapszervezetek munkaterveiben megfogalmazott feladatok is hozzásegítették vál­lalatunkat ahhoz, hogy az 1976- os évet eredményesen zárjuk. 1977. évi gazdasági tervcélkitű­zésünk az utasszám 3,8—4 száza­lékos, míg az utas­—km 4,3—4,5 százalékos növekedése. Az áru­­fuvarozásban a súlyteljesítmény 5,3—5,5 százalékos, az árutom­na­—km 5,5—5,8 százalékos nö­vekedését tervezzük. Az 1977. évi tervünk 4,5 százalékos bér­­fejlesztést tartalmaz.” Ez is mutatja, hogy Szolnokon a szakszervezeti vezetők megér­tették, hogy általános szólamok­kal nem lehet eredményeket el­érni, a bizalm­ak és társadalmi aktivisták tájékoztatása csak konkrét, semmivel össze nem té­veszthető, helyi tényeket tartal­mazó információ lehet. Ezzel az szb eléri, hogy az országos tö­megkommunikációs, vagy akár a megyében megjelenő lapok ál­talános információit kiegészíti a vállalatra vonatkozó pontos meg­állapításokkal. A szolnokiaknak ezt ,a módszerét érdemes lenne máshol is követni és elterjesz­teni. Déri Ernő 1977, jamiát

Next