Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 2. kötet. Baco - Canonisatio (Pest, 1831)

B - B - Baco, Franciscus

co (Francis), verulami báró, st. albani viscount, Anglia nagype­csét őre és cancellariusa, egy a’legrendkivű­lvalóbb lelkek közül, mel­­lyekkel egyegy időkor dicsekedhetik, Newton után első ékessége An­gliának. Született Londonban 1501-ben ’s kitűnő lelkének már gyer­meksége első esz­tende­ji­től fogva jeleit adta. 13 esztendős korában a’ cambr­idge-i universitasba ment, hol mindennemű tudomásokban csudá­­latra méltó sebességgel ment elő. Még nem volt 16 esztendős, midőn már egy munkát irt Aristoteles philosophiája ellen, melly neki arra lát­szott inkább alkalmatosnak lenni, hogy a lelket visszálkodásokba bonyol­­ja, mint felvilágosítsa. így látszik, hogy minden munkájit ez az észre­vétel vezérlette. Szokás volt akkor Angliában, hogy a’ status hivatalára szánt ifjakat külföldre, különösen Francziaországba küldjék, ’s ennek következésében az ifjú Baco is sir Amias Powlet-et Parisba kisérte, ’s ebben olly tisztelet gerjedt iránta, hogy őt csak hamar egy fontos kül­deménnyel bizta meg Angliába, mellyet a’ királyné megelégedésére vé­gezvén el, visszatért Francziaországba, hol ezen tartomány több megyé­­jét beutazta, hogy a’ szokásokkal s törvényekkel megesm­er­kedjék. 19 esztendős korában Europa állapotjáról egy munkát irt, mellyben korán megért Ítélő tehetségének szembetűnő próbáját adta. Atyja halála visszahívó­tt Angliába, hol hogy születéséhez képest élhessen, magát a’ törvénytudományra szentelő ’s a’ törvények stúdiumát olly szorga­lommal és haszonnal vitte, hogy még nem volt 28 esztendős, mikor a­ királyné rendkívül való tanácsnokává kineveztetett. Már jó eleve foglala­­toskodtatta őt azon idea, hogy az oskolai tudományok planumát meg­­jobbitsa ’s azokat czélirányosabban alkalmaztassa a’ józan philosophiá­­hoz, mellyről még azon foglalatosságok közt sem felejtkezett el, mellyek kü­lső környülményeinek javítását irányzották. Azon hely, mellyet a­ királyné mellett betöltött, inkább tiszteletes, mint jövedelmes volt. Ta­lentumai ’s a’ nagykincstármesterrel Burleigh-v­el ’s ennek fájával, első statustitoknak sír­ Robert Cecil-lel, való öszveköttetése, úgy látszott, hogy az első hivatalokra nyitnak utat neki; de az utolsó ’s lord Essex, Baco barátja és pártfogója, közt lévő ellenségeskedés sokáig késleltette előmenetelét. Gróf Essex egy falusi jószág ajándékozása által kívánta azt kipótolni, mit Baco a’ legelevenebb halával fogadott. Azonban elfe­lejtő cs­ik hamar azután, mivel tartozzék egy illy nagylelkű jóltévőnek, ’s nem csak hogy semmivel ki nem menthető kicsinylelkűséggel elhagyá­st, mihelyt a’ kegyelemből kiesett, hanem még fel is állott hívatlanul elle­ne, midőn perbe idéztetett. Ez a’ gyalázatos háladatlanság közönséges neheztelést gerjesztett, ’s akármit hozott legyen fel Haco önmentségé­re, az udvarnál gyű­lülség ’s szerencseirigylés tárgyává lett, és a’ ki­rályné nem volt hajlandó érte valamit tenni. Ezen kedvetlen tapaszta­lások után, úgy látszott, hogy egyeneslelkű­en ’s méltólag kezdé magát viselni. 1593-ban a’ m­iddlesexi grófság követül választá­st az alsó ház­ba, ’s ő a’ nép részére vonolt a’ ministerek rendszabásai ellen, noha állandóan a’ korona szolgálatjában maradt. Ha valami az ő nagy hibá­­ját mentheti, szegénysége vala. Olly rongált állapotban Volt ő, hogy kétszer ült fogságban adósság miatt. Jakab igazgatása kedvezőbb volt reá nézve. Ez a’ fejedelem, ki a’ tudományok védje akart lenni, megkülön­böztetve fogadta Bacót ’s 1603-ban a’ nemesi rangba emelte. Baco ezen kedvezésre méltónak mutatá magát a­ parlam­entumban való viselete

Next