Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
N - Navicula - Nazarénus festők - Nebbien Henrik - Nécsey István - Nedec vára - Neefe, Hermann - Neefs, Pieter - Neer, Aert van der - Neer, Eglon Hendrik van der - Néger művészet
Navicula 169Néger művészet népkor festői a jelenetben szereplő bárkát, melyben az apostolok ülnek, mint hálás naturalisztikus momentumot használták ki. Példa: Giotto mozaikja a Szt. Péter-templom előcsarnokában. NAVICULA, kis, hálóalakú edény, kétfelé nyíló fedővel, kőből vagy fémből készült s már a római korban templomokban a tömjént tartották benne. Később profán házakban is használták, mint só- és borstartót. NAZARÉNUS FESTŐK (eleinte gúnyos elnevezés), ama német festők csoportja, akik a XIX. sz. elején az akadémikus és klasszicista irányú művészettel ellentétben, a Raffaelt megelőző festők formáinak és vallásos bensőségének utánzása útján igyekeztek a művészetnek új irányt adni. Friedrich Overbeck volt az első, aki 1810-ben Rómában az egykori S. Isidoro-kolostorban telepedett le. Követői: Wilhelm Schadow, Peter Cornelius, Philipp Veit, Julius Schnorr von Carolsfeld, Ludwig Richter, Heinrich Hess, Bonaventura Genelli, Joseph Führich. Törekvéseik együttes kifejezése a római Bartholdy-ház és a Villa Massimi kaszinójában festett freskósorozatok (1816—1829). Míg társai egyre-másra eltávoztak és más utakra tértek. Overbeck mindvégig (1869) kitartott Rómában eredeti elvei mellett, amelyeknek kívüle Joseph Führich volt legkitartóbb képviselője. NEBBIEN Henrik, műkertész Pesten a XIX. sz. elején. A bpesti Városliget parkozását 1818. a bécsi Prater mintájára I. tervei szerint hajtották végre. NÉCSEY István, festő, • Verebély 1869, München 1902 márc. 26. Münchenben tanult, azután Budapesten és Kolozsvárott működött. Alig vett részt kiállításokon, mert mint az ornitológia és lepidopterológia szenvedélyes művelője ezernyi lepke- és madárképet készített a pórusig menő részletezéssel tudományos célokra, nagyobbára a Magyar Ornithol Központ kiadványai számára. NEDEC vára (Szepes m.), a Dunajec partján, Csorsztyn-várral szemben épült, a XV. sz. elején már történelmi nevezetességű. A vár ma is lakható. Festői fekvése s renaissance részletei figyelmet érdemelnek. Lux, NEEFE, Hermann, német festő és grafikus, Bonn 1790 szept. 3. Bécs 1854 febr. 24. Bécsben Schlotterbecknél tanulta a rézmetszést s utóbb a dekoratív festést. Előbb Németországban és Ausztriában, az 1830-as évektől Pesten a német, majd 1841-től a Nemzeti Színház festőjeként működött, s az utóbbinak 1836—37. első díszleteit és szép függönyét szintén N. festette. N. műhelyéből kerültek ki a soproni színház első színpadi díszletei is (1840). Festett figurális és tájképeket, melyekkel gyakran résztvett a Pesti Műegylet tárlatain, 1843. a bécsi képzőművészeti akadémia tagjává választotta. A pesti régi német színház függönyének olajvázlata (Párizs ítélete) a Székesfővárosi Múzeumban van. Szentiványi, NEEFL, Pieter, az idősb, flamand festő, * Antwerpen 1578 körül, u. o. 1656 után. Id. Hendrik Steenwyck mellett az építészeti interiőrök kedvelt műfajának egyik kiváló korai képviselője. Leggyakrabban az antwerpeni székesegyház belsejét választja tárgyául. Ilyen képe a budapesti Szépműv. Múzeumban (1637). Nyomdokát követte fia, ifj. Pieter N. (Antwerpen, 1620—1675 után). Két csúcsíves templom interiőrje a budapesti Szépműv. Múzeumban. NEER, 1. Aert van der, hollandi festő, * Amszterdam 1603, + u. o. 1677. Amszterdamban élt. A legkiválóbbak egyike ama hollandi tájképfestők közül, akik a XVII. sz. első felében a régi, komponált, klasszikuskodó tájképek helyett közvetlen megfigyeléssel a hollandi természetet tolmácsolták és nagy súlyt helyeztek a légkör tüneményeinek ábrázolására, a világítási hatásokra. II. képein gyakori a naplemente, a holdvilág, tűzvész. Jellemző művei a bpesti Szépművészeti Múzeumban és a Ráth Györgymúzeumban. N., 2. Eglen Hendrik van der, hollandi festő, N. 1. fia. • Amszterdam 1635 v. 1636, Düsseldorf 1703 máj. 3. Apjának és Jacob van Loonak tanítványa. Amszterdamon kívül Rotterdamban és Brüsszelben is élt, végül Düsseldorfban, ahol a választófejedelem udvari festője volt. Művei részben Elsheimer hatására utaló tájképecskék, részben divatos, sima genreképek. Közel áll hozzá a budapesti Szépm. Múzeumban levő Szendergés. NÉGER MŰVÉSZET. A négerek kultúrája és művészete Afrika három vidékén a legrégibb és legfejlettebb: a Szudán nyugati részén, Felső-Guinea partjain s főleg Afrika szívében, a Kongó és Kassai folyamok vidékén, ahol hajdan nagy és gazdag királyságok terültek el. A kongóvidéki bakubák, akiknek kultúrája a Kr. u. VI. századig vezethető vissza, ügyes fafaragók voltak, amiről az országukban nagy számmal előforduló fejformájú fakupák tesznek tanúságot; ezeken erősen stilizáltam, szinte geometrikusan leegyszerűsítve jelenik meg az emberi arc. Hasonló nívón áll az urua-törzs művészete, de itt sokkal szabadabb és realisztikusabb felfogású darabokkal is találkozunk; a délangolai vimbundák ismét a szi-