Márki Sándor: Az ó- és középkor története - A műveltség könyvtára 8. (1910)
II. Rész. A középkor története
XIV. fejezet. Kelet népei, 641 legerősebb keleti hatalom maradjon. A Balkánnál, de különösen az Alsó-Dunánál, mint a keresztény Európa megbízottja szerepelt. A pápák a török ellen többször reájuk bízták a kereszteshadjáratok vezetését. Magyarország keleti küldetésének fontosságát máig is világszerte hirdeti a katholikusok délutáni harangozása, melyet III. Calixtus pápa 1456-ban azért rendelt el, hogy a hívek imádkozzanak Hunyadi János győzelméért ; nándorfehérvárigyőzelme (1456. július 21.) emlékére pedig az örök hála és dicsőség jele gyanánt hagyta meg. A harangozás nem némult el azután sem, hogy az ország képtelen lett ezen feladatának teljesítésére s az Őrszine változásának ünnepe 1457. óta egyúttal a nándorfehérvári győzelem emlékének ünnepe. A Hunyadiak kora (1438—90.) a magyar imperializmus ideje. A legnagyobb nemzeti uralkodónak, Hunyadi Mátyásnak. (1458—90.) követei nemcsak a nyugati hatalmakkal és a törökökkel tárgyaltak, hanem Oroszországba és Perzsiába is eljutottak. Nagyobb hadserege, több háborúja volt mint akármelyik más keresztény hatalomnak. 148.000 embert állíthatott talpra s ebből 34.000 az állandó zsoldoshadra, az ú. n. fekete seregre, esett. Részben könnyű, részben nehéz fegyverzetű lovassága, könnyű vagy nehéz fegyverzetű, nehéz paizsos vagy puskás gyalogsága s jeles tüzérsége, 330 hajóból álló dunai flottája volt, melyen 2600 matrózon kívül 10.000 harcost tartott. Európának első modern hadserege az övé. 1487-ben Bécsben 28.000 katona fölött tartott hadiszemlét s a mozdulatok, fejlődések és kanyarodások, fegyverfogások stb. ügyessége és pontossága talán valami egészen újszerűnek tetszett az európai vendégek előtt. Ilyen hadsereggel s oly kiváló vezérekkel uralkodása 32 esztendejéből 25 a győzedelmek hosszú sorozatában telt el. Kelet helyett azonban inkább Nyugatra, Csehország és Ausztria megszerzésére fordította figyelmét. Harcolt a csehek legnagyobb nemzeti királya, Podjebrad György és az oláhok legnagyobb embere, »Nagy« István vajda, az ő lázadó hűbérese ellen. Magyarország Mátyás idejében jövedelmeinek nagysága, pénzügyeinek rendezettsége tekintetében bármely európai állammal kiállta a versenyt. Közép-Európának Magyarország akkor nemcsak leghatalmasabb, hanem egyik legműveltebb állama is volt, legalább annyiban, hogy kormánya és tanult emberei minden európai nemzet közül először csatlakoztak a művelődésnek olaszországi új irányához, a renesszánszhoz. Mátyás halála után azonban, a Jagellók korában (1490—1526.), folytonos pártoskodás emésztette az országot. Ezalatt a Habsburgok Amerika, a török szultánok pedig Ázsia és Afrika egy részének s a kalifaságnak megszerzésével valóságos világbirodalmakat alapítottak. Mind akettő szemet vetett Magyarországra. II. Szulejmán szultán hamarabb járt. 1521-ben kezdett támadásai öt év múlva a mohácsi győzelemre vezettek. Magyarország a király életével nagyhatalmi állását, Buda elfoglalásával (1541.) részben függetlenségét is elvesztette. Mostantól fogva az lett Európának egyik legégetőbb kérdése, török vagy osztrák befolyás uralkodjék-e a középkor dicsőséges Magyarországában . Márki: Középkor, 41